Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

6 GAZDASAG 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ Egyben vagy darabonként is vihetik a Kapuvárit felszámolás A második pá­lyázaton egyben hirdették meg a felszámolók az egykori kapuvári húsgyárat működtető cégek vagyonát, de külön-külön is lehet ajánlatot tenni az egyes tárgycsoportokra - derül ki a felhívás szövegéből. A vagyon­tárgyakra vagyoncsoporton­ként lehet ajánlatot tenni, de elsőbbséget élvez az, aki a teljes meghirdetett vagyontömegre tesz ajánlatot, másodsorban pe­dig az, aki a Kapuvári Hús Zrt. vagyonelemeire együttesen tesz ajánlatot. A pályázatok benyúj­tási határideje július 25. dél. A tavaly ősszel leállt üzemet működtető Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft. vagyonát ugyanazon az áron hirdették meg, mint áprilisban: utóbbi irá­nyára nettó 1 milliárd 611 mil­lió forint, amiből a működéshez szükséges berendezések 595 milliót tesznek ki. A részvény- társaság tulajdonában lévő, an­nak telephelyén lévő Kapuvári Bacon Kft. eszközeit 452,3 mil­lió forintért hirdették meg. Jelezték: a felszámolók meg­felelő ajánlat hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatják és új pályázatot írhatnak ki. „Az első kör eredménytelen­sége nem lepett meg, az ágazat helyzete, vagy a potenciális vevők taktikai megfontolása is indokolhatja mindezt” - nyilat­kozta a Világgazdaságnak ko­rábban Jendrolovics Pál Péter, a Kapuvári Hús ZRt. felszámoló­biztosa. A cég eszközállománya piaci szereplők szerint vegyes álla­potban van, ez szintén az ele- menkénti értékesítés mellett szólhat. Információink szerint a vágóvonal két évtizedes techno­lógiát képvisel, és hűtőrendszer sem kellően hatékony, igaz, mindkettő működőképes. La­punk értesülései szerint mégis inkább a késztermék-gyártó­sorában lehet fantázia. Piaci szereplők szerint a cégcsoport feldolgozási tevékenységét végző Kapuvári Bacon Kft. érlelőkamrái, szeletelőgépei és vákuumcsomagoló berendezé­sei jelenthetnek jó vételt. Ha sor kerül a két húsüzem elemen­ként! értékesítésére, ezekre a tételekre valószínűleg viszony­lag könnyen akad majd vevő. ■ B.L. Jó gabonatermés várható búza A Fekete-tenger térsége 20 millió tonnával többet termelhet Búza termésmennyisége (ezer tonna) A termelők számára 50 ezer forint feletti gabonaárak hoznának nyereséget, de a tavalyi drágulás után idén árzuhanás jöhet Jó gabonatermés várható az idén, de ahogy a mennyisé­gek nőnek, úgy csökkennek az árak is a várakozások szerint. Míg a termelők sze­rint a talpon maradáshoz elengedhetetlen lenne, hogy minimum 50 ezer forintba kerüljön a búza tonnája, a malomipar szerint ennél ala­csonyabb ár várható. Braunmüller Lajos Megkezdődött az aratás az őszi árpa betakarításával az ország­ban - közölte a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Buda­pesten az aratási koordinációs bi­zottság ülését követően. Czerván György hozzátette: Magyarorszá­gon az idén a betakarításra váró terület a kalászos gabonák eseté­ben összesen 1,774 millió hektár. Jó közepes termés várható, a mai tudásunk szerint az őszi ve­tésű kalászos gabonákból, és a repcéből nem lesznek mennyisé­gi gondok” - jelentette ki a VUág- gazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: „ez ugyanakkor csak várakozás, a várt mennyiség nincs még a raktárakban.” Vancsura elmondta: az árpa aratása a déli megyékben már elkezdődött. Csongrádban, Ba- ranáyban, Békésben rendkívül előrehaladott az állapota, itt már a termés 30 százalékát betaka­rították. Jól halad ez a munka Somogybán és Bács-Kiskun me­gyében is. „Ha nem esik az eső a következő néhány napban, akkor az árpa aratása a termőte­rület legnagyobb részén hamar befejeződik” - jelentette ki az el­nök, aki szerint az árpa termés- mennyisége idén 15-20 százalék­kal lehet magasabb, mint tavaly. Ehhez ugyanakkor várhatóan 20 százalékkal alacsonyabb ár tár­sul, vagyis átlagban a termelők eredménye nem javul. „Az ár­pa tonnája tavaly 55 és 60 ezer forint között mozgott, ez az ár „a volument illetően valóban jó búzatermés ígérkezik idén, ám a minőséggel kapcsolat­ban már vannak kedvezőtlen várakozások is. A minőség természetesen aratáskor derül ki, de úgy tűnik, a tavaszi eső­zés miatt néhol előfordulhat a fuzárium-fertőzés. Igaz, ez nem éri el a néhány évvel ez­előtti szintet” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Poór Zol­tán. A Goodmills Malomipari Zrt. vezérigazgatója lapunk­nak hozzátette: „tavaly ko­most 42-46 ezer forint körül van. Ennél alacsonyabb valószínűleg nem lesz” - fogalmazott az el­nök. Vancsura hozzátette: mivel a hazai sertésállomány csökken, az árpa piacán egyre fontosabbá válnak az exportpiacok. A GOSZ-elnök szerint az árpá­hoz hason ló jó eredményt köny­velhetnek el a rozs és a tritikálé termesztői is, ám ezeknél a nö­vényeknél is számolniuk kell az alacsonyabb árfekvéssel. A búza esetében a termőterü­let 1,1 millió hektár, a termés a mostani becslések szerint akár 5 millió tonna körül alakulhat idén. Ez jelentősen jobb a múlt évi eredménynél. Tavaly a hek­táronkénti terméseredményt az moly gondok voltak a mennyi­séggel, ám a minőség egészen kiváló volt. Idén a várakozá­sok szerint lehetséges, hogy 5 millió tonna is terem, ám a minőség biztosan nem lesz olyan jó, minta tavalyi.” Az árakról szólva Poór kijelentet­te: „A Fekete-tenger térségé­nekszámai valóban jók, és Anglia kivételével Nyugat-Eu- rópa is jó mennyiséget takarít be. A végső ár valószínűleg négyessel kezdődik majd, és nem ötössel” - tette hozzá.. időjárás miatt 3,6 tonnára tették a szakértők, végül ennél valami­vel jobb lett az eredmény, átlago­san 3,8 tonna hektáronként. „A jelenlegi termésbecslés 4,6 ton­nás hektáronkénti eredményről szól, és a jelenlegi helyzet szerint úgy néz ki, hogy ez meg is való­sulhat” - jelentette ki Vancsura József. Az elnök hozzátette: „a bú­za esetében az aratás még nem kezdődött meg, országosan csu­pán 300-400 hektáron végeztek próbavágásokat, amelyek ígére­tes eredményt vetítenek előre. Ha a következő napokban nem esik az eső, eáetleg kisüt a nap és a szél is fúj, akkor már a héten megkezdődhet a búza aratása.” Az árakról szólva Vancsura kifejtette: „jelenleg olcsó a búza, 46-48 ezer forintba kerül ton­nája, jóllehet a termelők 50 ezer forint körüli árral kalkuláltak. Ennél az árnál már szerény nye­reséget tudnának produkálni, a termőhelytől függően.” Az elnök ugyanakkor figyelmeztetett: „A világ egyik legfontosabb termő­régiójában, a Fekete-tenger tér­ségében a tavalyinál jóval job ter­més várható. Oroszország, Ukraj­na, és Kazahsztán együttesen 20 millió tonnával több gabonát do­hát piacra a várakozások szerint, ez pedig jelentősen lenyomhatja az árakat.” A Tavalyi aszály után tehát Kelet-Európa ismét jelentős exportot bonyolíthat. Poór: az ár négyessel kezdődhet Erős ámyomás a piacon: aggódnak a tojást termelő gazdák piac Jóval a termelési önköltség alatt árusítja több kiskeres­kedelmi élelmiszerlánc is az étkezési tojásokat - hívja fel a figyelmet pénteki közleményé­ben a Baromfi Termék Tanács (BTT). A BTT szerint előfordul olyan akció is, amelyben 18,9 forintos darabonkénti árat álla­pítottak meg, ez 14,88 forintos nettó árnak felel meg. A terme­lői önköltség viszont darabon­ként 18 forint körül mozog. „A tavalyi és tavalyelőtti kö­telező, az uniós szaályozásból fakadó beruházási kényszer miatt nagyon nehéz helyzetben vannak a termelők” - jelentet­te ki a Világgazdaságnak Végh László. A Magyar Tojóhibrid-te­nyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke lapunk­nak hozzátette: „a tavalyi jó árfekvés miatt sok termelő bő­vített, és fokozta produktumát, ezért most túltermelés van az Európai Unióban, ami szin­tén jelentős árnyomást jelent. Magyarországon súlyosbítja a helyzetet, hogy illegális csator­nákon nagyon sok importtojás érkezik az országba, amelyet feketén, áfamentesen, vagyis jelentős árelőnnyel értékesí­tenek. A legális import nem annyival olcsóbb, hogy komoly nyomást helyezzen a hazai szereplőkre, de a feketekeres­kedelem nagy gondokat okoz”- jelentette ki Végh. Az elnök szerint a problé­mát súlyosbítja az is, hogy a tavalyi ketrecberuházásokra felvett hiteleket a termelőknek jelenleg, a nagyon alacsony ár­fekvés mellett kellene vissza­fizetniük. Az elnök korábban lapunkak úgy nyilatkozott, a fekete­kereskedelemnek kedvez az is, hogy bizonyos szabályok lehetőséget teremtenek az ellenőrzés megkerülésére. „Az élelmiszerszállítmányokat főszabály szerint be kell jelen­teni az élelmiszerbiztonsági hatóságnál, ám ez a bejelentési kötelezettség nem kötelező öt tonna alatti szállítmányoknál. Ráadásul utólagos összesítőt is adhatnak szállításaikról azok a cégek, amelyeknek a Nemze­ti Élelmiszerbiztonsági Ható­ság ezt engedélyezi” - mondta akkor Végh, és azt javasolta, hogy a könnyítéseket törölje el a törvényhozó. ■ B. L. Tisztább viszonyokat teremthet a Morvát csatlakozás CÉGEK A Mól vitás kérdései könnyebben rendeződhetnek, az OTP nyerhet a gazdaság élénküléséből Több hazai cég is rendelkezik Horvátországban érdekeltségek­kel, amelyekre hatással lehet a csatlakozás. „Általánosságban véve nem kellene, hogy befo­lyásolja a meglévő üzleti kap­csolatokat Horvátország uniós csatlakozása, mégis az az érzése az embernek, hogy a jogbizton­ság javul, a tulajdonjogok és a kontrolljogok védelme a jövőben jobban érvényesíthetővé válik majd” - mondta lapunknak Vá­gó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. A hazai tőzsdei cégek közül szemmel láthatólag a Mólnak van a legtöbb vélemény- és ér­dekütközése Hovátországban. A társaságnak ugyan hivatalosan csak 49 százalék a tulajdonrésze az INA-ban, a horvát sajtó sze­rint azonban a szavazati aránya a titokban tartott részvényszer­zések révén már az 51 százalé­kot is meghaladja. Ezért az újsá­gok időről időre támadást indíta­nak a magyar olajcég ellen arról értekezve, hogy a részvényesi megállapodásban rögzített irá­nyításhoz fűződő jogait korlátoz­ni kellene. A Mól Vágó szerint nyitott lenne többféle megoldás­ra is, ésszerű áron hajlandó len­ne akár további tulajdonrészt szerezni az INA-ban, dollár száz­milliókat költeni a horvát cégnél fejlesztésekre, végső esetben viszont akár el is adná a része­sedését, jóllehet utóbbit gyanít­hatóan a vételárhoz képest csak jókora felárral. A csatlakozással együtt je­lentkező enyhülés jeleként érté­keli az elemző, hogy a kenőpénz elfogadásával vádolt Ivó Sana- der egykori horvát miniszter- elnök büntetőperének folyta­tását is halogatják már fél éve, OTP Hrvatska (milliárd forint) 2011 2012 Mérlegfőösszeg 529,85 519,57 Saját tőke 58,49 59,81 Hitelek (árfolyamszűrt) 353,54 351,41 Betétek 421,62 407,75 Adózás előtti er. 0,16 4,75 Adózott ered. 3,55 3,71 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS amiből arra lehet következtetni, hogy a háttérben egyeztetések zajlanak a felek között a nézet- különbségek feloldására. Ezek során sokat nyomhat a latban, hogy Magyarország az unió so­ros elnökeként kiállt a horvát csatlakozás mellett. Az is biztos viszont, hogy a Mól és a horvát kormány között folyó tárgyalá­sok során kőkeményen mérleg­re kerülnek majd a horvát nem­zeti érdekek és nemzetgazdasá­gi szempontok, illetve az üzleti megfontolások is. Az OTP-nek szintén van érde­keltsége déli szomszédunknál. Az OTP Hrvatska viszonylag kis szereplő a csoporton belül, a konszolidált mérlegfőösszeg nagyjából 5 százalékát adja, és szerény mértékben a nyereség­ből is részesedik. Az OTP szá­mára egyértelműen jót jelent a csatlakozás. „Stabilizálódhat az ország gazdasága, a kohéziós alapokból befolyó összegek mi­att növekedhetnek a beruházá­sok” - mondja Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője. Hor­vátországban jelenleg recesszió van, az OTP 2012-es éves jelenté­se szerint a zsugorodó gazdaság és a magas munkanélküliség következtében a hitelkereslet visszafogott volt, tavaly az árfo­lyamszűrt bruttó hitelállomány 1 százalékkal csökkent a horvát leánynál, ez az állománycsök­kenés az egész horvát piacra jellemző volt. A csatlakozással viszont javulhatnak a növekedé­si mutatók is, ez pedig jót tehet a bankoknak és a hitelezésnek is. ■ Herman Bernadett Magyar-horvát kereskedelem (millió euró) export WM import VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH r i I

Next

/
Thumbnails
Contents