Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-18 / 41. szám

2013. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ 3- in rrm» Leköszönt az Egri Csillagok Zrt. elnöke egér Eredményes évet zárt az Egri Csillagok Zrt.- hangzott el a társaság közgyűlésén. A tavalyi esz­tendőben mintegy 25 ezer mázsa szőlőt vásároltak fel, s közel 15 ezer hektoliternyi bort értékesítettek. Az ese­mény egyben tisztújító ülés is volt: közel négy évtized után leköszönt Tóth István elnök, aki tegnap töltötte be 70. életévét. A cég élére Pál Sándort választották. ■ P. A. Elfogadták a szűkös költségvetést istenmezeje A napokban az önkormányzat képviselő­testülete megtárgyalta és el­fogadta az idei költségvetést. Kotroczó István polgármes­tertől megtudtuk, idén 119 millió forintból gazdálkod­hat a település, ám a kötele­ző feladatok ellátását nem fedezi az állami normatíva. Kénytelenek voltak 17 millió forintos forráshiánnyal rá­bólintani a büdzsére. ■ B. K. Kitűzték a székely zászlót a hivatalra pétervására Aváros önkor­mányzata - szolidaritását kifejezve - kitűzte a székely zászlót a polgármesteri hi­vatal épületére. Ismeret: a városnak több évre visszate­kintő testvér települési kap­csolata van a Maros megyei Gyulakutával, ahonnan már közel félszázan érkeztek Pé- tervásárára az ünnepélyes magyar állampolgársági es­kü letételére. Többek között az erdélyi kapcsolat fontos­ságára tekintettel döntött úgy az önkormányzat, hogy kitűzik a zászlót. ■ B. K. a < Ö F­O Szolidárisak a székelyekkel Március 15-étől ismét látogatható a siroki vár nyitás Több olvasónk is ér­deklődött, mikortól lehet újra látogatni a siroki várban ki­alakított múzeumot. Lakatos István, a település polgármes­tere elmondta, hogy a vár és a múzeum egy ideig próba­üzemben fogadta a vendégeket. A Műemlékek Nemzeti Gond­nokságának megszűnésével a vár tulajdonosa és üzemelte­tője a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási Központ lett. Tájékoztatásuk szerint az engedélyek beszerzését köve­tően, március 15-én nyitják meg a létesítményt a látogatók előtt. Az új központtal egyéb­ként folyamatosan egyeztet az önkormányzat. ■ B. K. MEGYEI KÖRKÉP Riadalmat okozott a rengés földmozgás Senki nem sérült meg, és anyagi károk sem keletkeztek Á Az átányi Tóth József éppen azt mutatja, hogy a szombat esti kisebb földmozgás nyomán számítógépe monitorjáról leesett a wifi-antenna... Földrengés volt szomba­ton este negyed hét után megyénkben. A Richter- skálán 3,5 erősségű rengést Hevesen, Tenken, Erdőtelken és Átányban érezték az emberek. Az epicentrum Egertől 28 kilométerre volt. Guti Rita A rengés sekély mélységben (4 km) pattant ki, magnitúdó­ja 3,5-es volt a Richter-skálán - olvasható a Magyarországi Földrengési Információs Rend­szer honlapján (földrengés, hu). A földmozgást néhány te­lepülésen (Heves, Tenk, Erdő­telek környékén) a lakosság is érzékelte. A rengés kisebb ria­dalmat is okozott, többen a sza­badba menekültek. A rosszabb minőségű épületekben ilyen földmozgásoknál enyhe károk, így például vakolatrepedések előfordulhatnak - tájékoztatott dr. Tóth László szeizmológus. A Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság ügyeletére összesen tizenkét bejelentés ér­kezett a földrengésről, ám sze­mélyi sérülésről, anyagi kárról senki sem számolt be a kataszt­rófavédőknek. Antal Erika tűzoltó főhad­nagy a megyei katasztrófavéde­lem szóvivője egyébként hevesi illetőségű. A földrengés idején éppen Budapestről tartott haza szülővárosába, Hevesre. Otthon a nagyszülei azzal fogadták, ők is megijedtek a pár másodper­cig tartó morajlástól és az eny­he földmozgástól. Azt mesélték neki, olyan volt, mint amikor egy jókora teherautó elmegy a ház előtt. A szóvivő így a hi­vatalos információk mellé sze­rettei személyes élményeit is elmondhatta a hírre a városba sereglő újságíróknak, tévések­nek. Hozzátette: megyénkben közel egy évvel ezelőtt mozgott legutóbb a föld: Egerben 2012. március 20-án 2,5-ös erősségű földrengést jegyeztek fel. hazánk területén évente átlago­san 100-120 kisebb (2,5 magni­túdója) földrengést regisztrál a Magyarországi Földrengési In­formációs Rendszer (MFIR) egy igen érzékeny szeizmológiai há­lózatsegítségével. A rengések nagy része a lakosság számára nem érezhető. A megfigyelt föld­mozgások alapján az ország A szombat esti földmozgás idején hevesi otthonában volt Kolláth József, aki arról számolt be a Hírlapnak, hogy először hangrobbanásnak vélte a je­lenséget. A felesége a padló re­megését is észlelte, de az egész nem tartott tovább néhány má­sodpercnél. Arra is gondoltak, esetleg a gázkazánnal történt baj. Amikor megbizonyosodtak róla, hogy nem a kazánnal van baj, a piszkéstetői obszervató­rium hivatalos weboldalán néz­tek utána, nem volt-e földren­gés. Gyanújukat az addigra oda is felkerült adatok igazolták. A Tenken élő dr. Godó Nándor Ferenc éppen vacsorázott a csa­ládjával, amikor egy pillanatra megállt a kés a kezükben. A négy- és hétéves gyerekek nem területén évente négy-öt olyan rengés keletkezik, amely az epi­centrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz (2,5-3,0 magnitúdójú). Je­lentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagy károkat okozó, 5,5-6,0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban fordul elő. ijedtek meg nagyon, de a szo­katlan hangra - mintha vonat húzott volna el a ház előtt - ők is kíváncsian figyeltek fel. Go- dóéknál nem keletkezett anya­gi kár, de a családfő elmondta: még egy óra múlva is téma volt a családban a földrengés. A szintén tenki Török Mar­git, aki korábban a település polgármester volt, megdöbbent szombat este.- Tévét néztem, amikor jóko­ra hangrobbanás ijesztett meg- mesélte. - Mély hang volt, a lábam alatt mozgott a parketta, a kép elmozdult a falon, a po­harak összekoccantak. Utóbb arra lettem figyelmes, hogy a szomszédoknál is ég a lámpa, majd az utcán gyülekeznek az emberek. Kimentem, s ott tud­tam meg, hogy valószínűleg földrengés volt. Török Margit elmondta, egy rémhír is terjedni kezdett egy erősebb rengésről, ami szeren­csére ne következett be.- Az autóval mindenesetre kiálltam a garázsból, s egy tás­kába összepakoltam a szük­séges dolgokat, ha menekülni- tette hozzá. Nagyobb károk az ő házában sem keletkeztek, legfeljebb néhány hajszálrepe­dés az ajtókeretek felett. Évi négy-öt hasonló erősségű rengést regisztrálnak JEGYZET TARI OTTÓ A pálinka zamata A gyümölcs íze legfeljebb csak cégér, amolyan hívó­szó. A kevésbé ínyenceknél - mint vagyunk jó páran - a hatás a lényeg. De amúgy is: a közös nevező a réz, a boszorkánykonyhák legfőbb katalizátora. Cuprum kell a jó párlathoz, ettől lesz az reggelről medicina, napköz­ben áfium, este meg álmot hozó jó tündér, altatóénekkel ajakán. Gönci? Szatmári? Göcseji? Ugyan! A minőséget mifelénk térfogatban mérik. nagyanyám is ebben hitt, amikor a sparhelt mögött bebugyolálta a zsírosbödönt. Nem volt abban se birs, se eper, de még szőlőhéj se. Cukor volt, élesztő, meg egy faszerkezet, amin az a lábos billegett, melynek alján le- csurgott a mákony. A disznó­ölésre gyülekező sereg hadd vitázzon... Szilva? Törköly? Délre már mindegy volt, a banya meg nevetett. Hát, ezeknek aztán tényleg kár lett volna szemenként válo­gatni a cefrébe kerülőt! azért persze, a rend soha­sem árt. Ne add a tótnak, ami nem a tóté, zsidónak se a gójokba valót. Nem erőszakolható meg a mini­mum-szabály. Ágyba fektet­heted, de ha mézet csurgatsz bele, az már nem pálinka. Whiskey? Gin? Netalán vodka? Ezek csak a hatás­elméletet erősítik, miként vénanyám katyvasza, de azért - valljuk be - nem ho­ni útja egyik sem a közelke­rülésnek. S akkor ezt most így hogy...? hát úgy; hogy vigyázzunk! Honfiúi kebellel nyúljunk fel a polcra, legyen ősi rítus a szervezetbe vivés! Néz­zük a színt, szagoljuk, akár a legszebb bort, s azután már jöhet a hörpintés. Ám semmiképp ne hagyjuk be­csapni érzékszerveinket! Jó tanács: a fáradságos munká­val megszerzett rutin segít elválasztani a garatot szántó rezes karcolást a finánctal­lér okozta sebektől. Bállal ünnepelték Gárdonyit Eger Országos kulturális programsorozat vette kezdetét Hatvanban megmaradnak a szociális kedvezmények Gárdonyi-bált rendeztek szom­baton este a Hotel Eger-Park- ban. Nyitányként a Pavane együttes táncolt palotást, majd L. Simon László köszöntötte a vendégeket. A kultúráért fele­lős államtitkár bejelentette: a Nemzeti Kulturális Alap 100 millió forinttal támogatja az író születésének 150. évfordulója alkalmából megrendezendő Gárdonyi-emlékév program­jait, amelyeket az aznap meg­alakult a Gárdonyi Emlékbi­zottság is segít koordinálni. A ’20-as éveket idéző bál­ban a menü is különleges volt: asztalra került egyebek között „Ziegler mama gyöngytyúkle- vese” is. ■ P. A. Látványos palotással kezdődött az első ízben megrendezett Gárdonyi-bál büdzsé A hatvani képvise­lő-testület működési hiány tervezése nélkül fogadta el a 2013-as költségvetést. A város ez évben is önként vállalt több feladatot, így megmarad a szo­ciális kártya, a HPV elleni vé­dőoltás, az ingyenes tankönyv és a díjtalan úszásoktatás, va­lamint igényelhető a helyi ösz­töndíj. Lesz kedvezményes bur­gonyavásár és muskátliosztás is. A grémium támogatja, hogy a gyerekek kapjanak iskolate­jet, így az iskolák ezen ellátása továbbra is biztosított A hátrányos helyzetben lé­vők munkafeltételeinek meg­teremtése és helyzetük javítása érdekében szociális szövetke­zetei hoznak létre. Ennek ke­retében az érintettek - Szabó Zsolt polgármester elmondása szerint - az önkormányzati te­rületeket, földeket művelhetik meg, mintegy 100-200 ember­nek biztosítva munkát. A ter­mésből képesek lesznek ellátni zöldséggel és gyümölccsel a hatvani intézmények konyháit. Mint ismert, az állam rész­ben átvállalja az 5000 fő lakos­ságszámot meghaladó települé­sek önkormányzatának 2012. december 31-ig fennálló adós­ságállományát és annak járu­lékait. Hatvan esetében ez kö­zel egymilliárd forint, aminek minimum 40 százaléka esik a törvény hatálya alá. ■ T. O. « i I <♦

Next

/
Thumbnails
Contents