Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-08 / 287. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2012. DECEMBER 8., SZOMBAT Továbbadom a tudásunkat történelem Az érdeklődők nyújtanak erőt az újabb kutatásokhoz Tóth Sándor: a történelem emlékei sokszor itt vannak az orrunk előtt. Heves megye különösen gazdag ilyen szempontból, mégsem tudunk róla. Ünnepi fényárban Eger: a lakosságra is számítanak meghitt Az idei esztendőben újra lehet pályázni az Eger ünnepi fényei elnevezésű pályázati kiírásra, amelynek legfontosabb célja a kirakatok, a vendégváró helyek karácsonyi díszítése. A már hagyományosnak mondható téli akció szervezői természetesen számítanak a lakosság részvételére is. Ennek megfelelően pályázni december 10-éig lehet a varosuze- meltetes@ph.eger.hu e-mail címen, vagy pedig levélben. A borítékra, amelyet egy ládába kell bedobniuk a pályázaton részt venni szándékozóknak a polgármesteri hivatal aulájában, s arra írják rá: Eger ünnepi fényei. Sós István alpolgármester elmondta: a zsűri december 13-14-17-én tekinti meg a helyszíneket. Azt kérik a jelentkezőktől, hogy ezeken a napokon mindenképpen világítsanak az égők délután négy órától este kilencig. Az eredményt januárban, egy pótszilveszteri partin hirdetik ki. Sós István alpolgármester Oldalszerkesztő: Pécsik Attila Telefon: 06-30/202-4733 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Az egri kistérségi oldalunk legközelebb december 31-én jelenik meg. A Győztes csatáink két kötete után újabb könyvet írt Tóth Sándor egri történész, műgyűjtő, aki ezúttal a Tárná menti királysírokat kutatta, sikerrel. Pócsik Attila Az egri Tóth Sándort gyermekkora óta érdekli a történelem, nemzetünk múltja. Több helyen tanít, előadásokat tart, igaz, talán pont a hevesi megyeszékhelyen a legkevesebbszer. Kutatta Árpád és Attila sírját, s mielőtt új könyvéről, a Királysírok a Tárná mentén című kötetről mesélne, izgatottan szól korábbi munkájáról. Amikor a pozsonyi csatáról szóló könyvéhez gyűjtött adatokat, egy ősi sírhalomra lelt Bad Deutsch Altenburgban.- A város régi nevén Carnuntum, s egykoron Felső-Pannó- nia fővárosa volt. Itt állhatott Attila fényes palotája és városa, amit Eltzelburgnak is neveztek. A temetkezési helyétől pedig alig pár kilométernyire ma is áll Hainburg vára, ami valójában Hun várat jelent. Az építményt a Niebelung énekekben is említik, Heinburc, magyarul Hunnivár néven. Tehát a hunok igenis uralták e területet. Anonymus Attila városát a felső hévizeknél jelölte, e régi leírásokhoz kísértetiesen hasonlít a mai Bad Deutsch Altenburg. A Duna feletti magaslaton ma is ott áll az a XV. században átépített ősi templom, amelynek létesítése Szent István nevéhez fűződik. Mielőtt bárki azt hinné, Attila nyugszik benne, szerintem téved. Feltételezéseim szerint Árpád sírját rejti e kúp alakú kurgán, ami inkább hasonlít a Zemplénben talált honfoglalás kori vezéri sírhoz, mint a turáni kurgánokhoz. Árpádot ide hozhatták gyógyulni az egykori fővárosba, miután 907- ben megsebesült a pozsonyi csatában. Az izgalmas kutatásról Sándor elmondja, sokszor szinte a véletlen vezeti el egy-egy jövőre lesz éppen 10 esztendeje annak, hogy megnyitott az egri Dobó utcában Tóth Sándor magángyűjteményéből a Történeti Tárház. A különleges kiállításon a látogatók kronológiai sorrendben szemlélhetik mega kézifegyverek történetét. Megismerhetik egyebek között az őskortól egészen a XIX. század derekáig a különböző harci eszeredményhez. Ennek kapcsán hangsúlyozza: Mongóliában már feltárták az ősi sírokat, mi pedig észre sem vesszük azokat. Az összefüggéseket mindig bizonyítékkal támasztja ■ Látja, olyan űr van jelenleg történelemtudásunkban, amit kötelesség betölteni. alá. Gyöngyszemként beszél és ír a tarnszentmáriai templomról. A település az Abák szállásterülete volt, nem kizárt, hogy nemzetségi gyülekezőhelyként is használhatták.- A Quedlingburgban 907- ben megtartott húsvéti tanácskozáson a 12 magyar küldött között ott volt Mihály herceg, Tarnaszentmária ura is. Taközöket, hadfelszereléseket. A lő- és szálfegyverek, szablyák, kardok és egyéb kiegészítők húsz vitrinben foglalnak helyet, valódi műemléki környezetben. A történész-gyűjtő a Hírlapnak elmondta: maga restaurálja a fegyvereket, s a kiállításokat is szervezi. A Történeti Tárház több mint tárlat, rendszeres előadások helyszíne is. ián a követségben az ott látott székesegyház-építés nyomán született a gondolat, hogy Tar- naszentmárián is hasonló épüljön. Erre utal, hogy az altemplom félkörívesen záródó részében végigfutó padkasor, a díszített lábazatú faoszlopok azonos építészeti elemek mindkét építménynél, de az oltár mögötti betekintő nyílás a császári aknasírnál is megtalálható. A kötetben Tóth Sándor ír mások mellett Aba Sámuel, Imre király, Mihály herceg és Vajda sírjáról, temetéséről, de szól a megyeszékhely nevéről is.- Korábban azt tanították, a város az égerfákról kapta a nevét, holott Anonymus Eg Úr városának nevezte e területet, amely kiemelt jelentőségű szakrális hely, vallások és istenségek központja volt. Amikor arról kérdezem, mi adja az erőt a kitartó munkához, így válaszol: az emberek. E előadás után látja, az érdeklődők nem indulnak haza, kíváncsiak, s ez azt jelenti: olyan űr van történelem-tudásunkban, amit kötelesség betölteni.- Megtanultam, hogy semmit sem hoztam e világra, s nem is viszek magammal semmit. Viszont a tudást, amit megszereztem, továbbadnom kötelességem. Helyi boltok és mozgóárusok közel azonos feltételekkel ostoros A napokban ülést tartott a település képvise- lő-testülete. A grémium tagjai tárgyalták a háromnegyed éves teljesítés értékelését, valamint a jövő évi költségvetési koncepciót is, törekedve az egyensúly megteremtésére. A képviselők döntöttek arról is, hogy tulajdonosként szeretnének részt vállalni a településen hulladékszolgáltatási feladatokat végző cég életében, illetve, hogy értékesítik az Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.-ben lévő tulajdonrészüket. Kisari Zoltán, a község polgármestere elmondta: hosszan tárgyaltak a településen megjelent mozgóárusokkal kapcsolatos lakossági észrevételekről.- Kettős az érdek, hiszen fontos, hogy a település „saját” boltjai, az itteni vállalkozók működjenek, másrészt nem vitás, komoly igény mutatkozik a házhoz szállított árukra. A lényeg, hogy közel azonos feltételeket teremtsünk. A környéken az ostorosi önkormányzat hozott először döntést arról, hogy szabályozza, mederben tartsa az ügyet. Hangsúlyozom: nem fogjuk korlátozni a mozgóárusokat, a cél, hogy mindenki betartsa rá vonatkozó a szabályokat - emelte ki a faluvezető. Visszatérnek a koncepcióra decemberben büdzsé Az idei gazdálkodás, s a következő év tervezése volt a két fő napirend az egerszalóki képviselő-testület legutóbbi ülésén. A grémium tagjai az ez évi, háromnegyed éves teljesítést jónak ítélték meg. Tőgyi Gábor polgármester elmondta: egyelőre kevés adat áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megalkothassák a 2013- ra szóló költségvetési koncepciót, így ez a munka bizonyosan témája lesz a következő, decemberi ülésnek. Ekkor derül ki egyebek között, hogy kell-e változtatni az önkormányzati adók mértékén, s hogy milyen összeggel tudják támogatni a civilszervezeteket. Hamarosan jubilálnak az egri fegyverkincsek Vígan dalolva ünnepelték az újbort novaj Több mint háromszázan vettek részt a hagyományteremtő programon Utak és járdák épülnek, megújul a Kultúrkuckó Először ünnepelték az újbort Novajon. Az új programot mindjárt „házasították” is, méghozzá kórustalálkozóval. A program borszenteléssel kezdődött, a nedűkre Ficzek László kért áldást.- A borversenyt a hegyközség megalakulása óta megrendezzük, idén már másodszor közösen a noszvaj-szomolyai hegyközséggel - mondta Cseh Sándor novaji hegybíró. - Ebben az esztendőben 48 bort neveztek, ezek közül 8 volt újbor. A minőségről árulkodik, mint az eredmény: a borok több mint fele arany vagy ezüst minősítést szerzett. Idén négy borászt jutalmaztunk különdíjjal: vörösboráért Káló Imre és Szöge- di Zoltán, fehérboráért Vitkóczi János és Fülöp Imre vehetett át elismerést. A borszentelés után a közel 300 résztvevő együtt vonult át a művelődési házba, ahol Bartók Miklósné hegyközségi elnök köszöntőjét követően előbb a dr. Darvainé dr. Kádár Katalin vezette házigazdák álltak színpadra, majd bemutatkozott a felvidékről érkezett kisudvar- noki és szentmáriai népdalkor, a környék több hagyományőrző együttese is. | A vendégeknek 100 kiló ser- “ téshúsból főztek pörköltet, de J természetesen nem maradha- § tott ki a híres novaji rétes sem. Jókedvből és a hegy levéből nem volt hiány a településen elkezdték idén nyáron több mint 77 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a noszvaji önkormányzat kisléptékű településfejlesztésre. Bóta Géza polgármester lapunknak elmondta: januárban nyújtották be a pályázatot, elhatározva hogy járda- és útfelújításba kezdenek, s közösségi térként kívánják hasznosítani a Kultúrkuckót. Az összegből a falu legforgalmasabb, Béke úti járdáját újítják fel, járdát építenek a Széchenyi úton. A helység négy utcájában a jelenlegi alap nélküli, sóderes utat újjáépítik, biztosítják a csapadékvíz-ele- vezetést is. A projekt keretében megtörténik a homlokzat, a padlásfödém hőszigetelése, az elöregedett tetőzet és nyílászárók cseréje a Kultúrkúckóban. Az épületben új, energiatakarékos kondenzációs gázkazánt helyeznek el. A korszerűsítéssel, közösségi térré történő kialakításával évente hatvanan szerezhetnek piacképes tudást, nyelvismeretet a turisztikában aktív szerepet betöltő Noszva- jon, Szomolyán és Novajon. A közbeszerzési eljárás során a kivitelezők kiválasztása megtörtént, így a munkálatok már ősszel elkezdődtek. A fejlesztés várhatóan a jövő év első felében valósul meg.
