Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-08 / 287. szám

2012. DECEMBER 8., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Kedvezmények és pluszterhek is várnak majd a hazai kkv-kra EGER A Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöksé­ge minapi ülésén dr. Bánhidy Péter elnök a beszámolójában elmondta, fontos a kamarai tagság erősítése, valamint a kötelező regisztráció bizonyta­lanságainak tisztázása.. Gödri István, a Bosch Rex- roth Pneumatika Kft. ügyve­zetője, Heves megye delegáltja az EU Vállalkozói Parlament brüsszeli üléséről számolt be. A kis- és középvállalkozók szá­mos nehézséggel néznek szem­be: sokan nem jutnak hitelhez, kevesen látnak fantáziát a cégalapításban, s a vállalko­zások rendre adminisztratív korlátokkal szembesülnek más tagállamokban. A következő uniós költségvetési időszakban a kkv-kat és az iparkamarákat érintő legfontosabb pályáza­tok a Horizon 2020 innovációs keretprogram, a COSME vállal­kozói versenyképességet támo­gató program és a Strukturális Alapok lesznek. Az adatvé­delmi szabályok reformja sok adminisztrációs terhet róhat a kis- és középvállalkozásokra. Megkezdődtek a tárgyalások az uniós közbeszerzés moder­nizációjáról, ami növelheti a kkv-k részvételi arányát az el­járásokban. ■ T. B. Poroszlón megnyílt a Tisza-tó Programiroda fejlesztés A közelmúltban Poroszlón megnyílt a Tisza-tó Programiroda, amely a későb­biek folyamán meglehetősen nagy segítséget nyújthat a a térség településeinek, valamint vállalkozásainak, hogy azok az európai uniós projektben részt vehessenek, s pályázatok útján különféle forrásokhoz jussanak. A munkatársak már több hónapja dolgoznak, első fel­adatuk az volt, hogy a 2012- 13-ban még megvalósítható feladatokat összegyűjtsék. A programiroda tevékenysé­gébe tartozik egyébként a pro­jekttanácsadás, nem különben a Tisza-tavi Nemzeti Program megalkotása folyamatának a koordinációja is. ■ SZ. ZS. Határozott ember. Ezt ér­zem találkozásunk legelső perceiben is. Az Egerben élő Kakucsi-Csernák Zoltán festőművész a témaválasztá­sában is bátor, hiszen monu­mentális trilógiája ősbemuta­tójára készül. Guti Rita A műtermébe lépve három ha­talmas festmény vonja magá­ra a figyelmemet. A tónusok sötétek, az alakok ismerősek. Egy trilógia darabjain végzi az utolsó simításokat a művész, hiszen december 16-án ősbe­mutatón tárja a közönség elé a monumentális művet az Hotel Eger $amp; Parkban.- Első pillantásra egyértelmű: a három kép az egri vár ostromát ábrázolja. Miért pont ez a téma?- Nem olyan régen kerültem Egerbe, de megérintett ennek a városnak a levegője, az itt élő emberek kedvessége. Ha ennek a településnek a nevét említjük, szinte azonnal meg­elevenedik a szemünk előtt a Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is ábrázolt hősies várvédelem. Úgy érez­tem, van mondanivalóm erről, ráadásul nincs ilyen jellegű feldolgozása még az ostrom­nak. A csillag-trilógia darabjai- a Csillagok születése, a Csil­lagok ragyogása és a Csillagok kiáltása -fontos momentu­mokat örökítenek meg mind­ebből. Hiszem, ha akkor nincs az egriek hősiessége, nem tudták vol­na megállítani az oszmán birodalom ter­jeszkedését. Kakucsi-Csernák Zoltán az utolsó simításokat végzi monumentális trilógiáján, amelyet néhány nap múlva az egriek is megtekinthetnek Miét ijmbere- Mi lesz a sorsa e monu­mentális méretű képeknek?- Szeretném, ha Egerben maradhatnának, ha lenne mél­tó hely, ahol bemutathatmám, ahol szolgálhatják akár a vá­ros idegenforgalmát is. Remé­nyem van erre, hiszen a város önkormányzata a munka meg­kezdése óta figyelemmel kíséri a képek készülését. És ha azt egyelőre nem is tudni, lesze-e valami ebből a tervből, annyi bizonyos, hogy a művet decem­ber 16-tól a nagyközönség is megnézheti a Park szállóban.- Mesélne a munkafolyamatról, arról, hogy miként és mióta ké­szülnek a képek?- Erről szólt az idei évem. A férfialakok modellje magam voltam. Miu­tán a képek a fejemben meg­születtek, maga­mat fotóztam az egyes alakok mozdulataival. Nagyon aprólékos mun­ka volt, mire máig eljutottam. Már a felhasznált anyagok mennyisége is mutatja, nem kis vállalkozás ez... Negyven négyzetméternyi vászon, 54 méter léc, hogy a festékről ne is beszéljünk. Már pusztán az anyagköltség meghaladja a négymillió forintot...- Mindig érdekelte a történelem?- Eredetileg szobrásznak ké­szültem. Szobrászati tanulmá­nyaim során kerültem mélyebb kapcsolatba a rajzolással, a művészettel. A kő ridegségével nem voltam képes azonosulni, ezért a festészet lágyabb ki­fejezési módja felé fordultam. Első lépéseimet Jánosi Csaba festőművész, Simon Katalin festőművésznő, valamint Ko- hári Ferenc igazgatta.Végül, de nem utolsó sorban Tóth Rozá­lia festőművésznőt kell meg­említenem, akitől nem csupán a szakma fortályait leshettem el, de akitől emberséget is tanulhattam. Művészetem lé­nyegének egyébként a pillanat megragadását és bemutatását tartom. Nagy hatással volt rám Szász Endre is. Képeim között vannak tájképek, portrék, egy­szóval igencsak változatos a repertoár. Tény azonban, hogy a barokk festészethez állok a legközelebb. Ez az én világom. A történelmi témák pedig jól illeszkednek ehhez. Névjegy név: Kakucsi-Csernák Zoltán született: Kakucs, 1976 család: nőtlen FOGLALKOZÁSA: festőművész mesterei: Jánosi Csaba, Simon Katalin, Kohán Ferenc, Tóth Ro­zália hobbi -.sport, testépítés, tradicio­nális íjászat, autók, tanítás, ol­vasás zene: minden zenét szeret, ami inspirálja KIÁLLÍTÁSOK EGERBEN. 2009.: Lélek dimenziói - Hotel Eger & Park, 2011.: Küzdelmek... Inter­aktív verniszázs, Longinus ébre­dése - Hotel Eger & Park, 2012.: Trilógia a Nemzethez - Eger 1552-1553. (ősbemutató) - Ho­tel Eger & Park- Említette, hogy nem igazán régi az egrisége...- A pest megyei Kakucsról származom. Szülőfalum nem adott nekem semmit, és mégis mindent tőle kaptam, ami va­gyok. Onnan jövök, ott vannak a györkereim, de manapság már ritkán járok haza. Elsősor­ban a munkám miatt. Úgy ér­zem, Eger befogadott. Amikor idekerültem, sokan mondták, hogy az egriek világa zárt, ne­hezen fogadnak el idegent. Hát, aki így gondolja, az nem járt az én szülőföldem környékén. Ott ezt sokkal keményebben szenvedte meg az édesanyám, aki Komárom mellől szárma­zik. Nekem Egerben nem volt nehéz dolgom, hiszen nyitott és kedves emberek élnek itt. Ma már egrinek mondhatom magamat. Jól vagyok, s úgy hi­szem, az itteniek is elfogadtak. Én ott vagyok otthon, ahol a műtermem van. Ez pedig Eger. A festményein keresztül lett egri ősbemutató Kakucsi-Csernák Zoltán monumentális trilógiáját pár nap múlva leplezik le PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL Gárdonyi Géza A muzsika hangja Egerben Musicalt rendez Halasi Imre az egri Gárdonyi Géza Szín­házban. A teátrumban január 11-én mutatják be a világhírű művet, A muzsika hangját Kas- csák Dórával és Vókó Jánossal a főszerepben.- A darab szép emberi és családi történetet fogalmaz meg, ezt szeretnénk eljuttatni a nézőkhöz - mondja a rende­ző. - Számomra ez az előadás a tisztességről, a helytállásról, a szerelemről, a barátságról szól. Nem kell keresni az ak­tualitását. Kevesen tudják, de a darab megtörtént eseményen alapul: Ausztria német meg­szállása idején játszódik, Von Trapp kapitány pedig élő sze­mély volt, valóban hét gyerme­ket nevelt második feleségével, aki egy zárdában nevelkedett. Aki látta a filmet, nem felejti el; 1965-ben mutatták be, s az­óta is vitathatatlanul hatalmas sikere van. Ha ilyen világhírű musicalt tűz műsorára a szín­ház, akkor az előadásnak egy­értelműen az a dolga, hogy en­nek az elvárásnak megfeleljen. Halasi Imre, a darab ren- dezőj úgy fogalmazott: a hite­lességet kell megteremteni a színpadon, ez a legfontosabb feladata a színészeknek. ■ Halasi Imre rendező Táncra ihlet Hamupipőke Figaro házassága az egri színpadon Az egri Gárdonyi Géza Szín­házban látható december 9-én este 7-től Beaumarchais Figaro házassága című műve. A Thá- lia Színházban nagy sikerrel bemutatott és azóta Budapes­ten és az ország sok városában is a közönség hosszan tartó, zúgó vastapsával jutalmazott darab számos pikantériát tar­togat a színház barátainak. Többek között az előadást rendezőként és az egyik fősze­replőként Bánfalvy Ági jegyzi, míg a címszereplőt Rékasi Ká­roly alakítja. A Figaro házassá­ga remek kor- és jellemrajz, de bravúros cselvígjáték is. ■ Készül a GGTánc Eger Hamu­pipőke című előadása, az egri tánctagozat Jenna Jalonen ko­reográfussal dolgozik. A ha­zánkban élő fiatal finn művész táncol a Duda Éva Társulatnál, a Közép-Európa Táncszínház­nál és a Mu Színház produk­cióiban. A mindenki számára jól is­mert történet számtalan drá­mát, operát, egy sor képző- művészeti alkotást és filmet ihletett meg. Mindközül talán a legismertebb Prokofiev klasz- szikus zeneműve. Az alkotá­sok közös eleme a nemes if­jú szerelmében reménykedő bátor és erkölcsös leány, aki páratlan szerencséje útján el­nyeri a vágyott ifjú szívét. Mai életünkben - ahol az emberek a médiától megvakultán társa­dalmi elvárásoknak, normák­nak igyekeznek megfelelni, egymáson átlépve, egymást kihasználva próbálják az igazi boldogságnak titulált pénzt és hírnevet megszerezni - Hamu­pipőke a puszta jóság és tiszta­ság megtestesítőjeként világít rá a boldogság valódi forrására, bebizonyítva és reményt adva, hogy vannak még csodák... A Hamupipőkét december 15-én láthatja először a közön­ség a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents