Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-04 / 283. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2012. DECEMBER 4., KEDD Komplex gazdaságfejlesztés szükséges kamara Heves megyében minden téren előrelépés kell, ebben az exportőrökre lehet számítani A hallgatóság. Előtérben balról: dr. Bánhldy Péter megyei kamarai elnök, Horváth László kormánymegbízott és Farkas József, a Sanatmetal ügyvezetője A megyei területfejlesztési koncepció gazdasági fejezetét folyamatosan bővítik, a dokumentum jövőre készülhet el. Ehhez nyújtott ötleteket az a fórum, amelyet a Gazdaságfejlesztési Nap keretében tartottak a megye- székhelyen. Tóth Balázs A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette a megye gazdasági helyzetértékelését, ennek a dokumentumnak elsősorban az a célja, hogy minél átfogóbb képet adjanak a szőkébb hazánkban tevékenykedő vállalkozások körülményeiről, munkájáról, a cégeket érintő problémákról. Ezeket ismertették Gazdaságfejlesztési Nap keretében. A rendezvényen az is elhangzott, hogy a megyei kamara által összegyűjtött információk bekerültek a készülő megyei terület- fejlesztési koncepció gazdasági részébe is. Dr. Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a fórumon elsőként a megyei ásványvagyonról és a foglalkoztatási lehetőségekről tartott előadást a jelenlévőknek. Szerinte szőkébb hazánkban jelentős munkahelyteremtésre volna lehetőség a bányászattal. Ez az ágazat már nem annyira környezetromboló, mint azt sokan elképzelik. Az erőforrások végesek, az ásványkincsek egyre drágábbak. Vétek lenne más országokat gazdagítani.- A magyar energiastratégia jelentősebb mértékben csak 2020-ig számol a szénnel, 2025 után egyáltalán nem, ezt mindenképpen át kellene gondolni. Ahogyan azt is, hogy kár volt az autópálya építések miatt rengeteg kavics- és homokbányát nyitni, mert ezek területe rendezetlen maradt - mondta el dr. Nagy Lajos. Heves megyében bányatelken belül 529 millió köbméter hasznos ásványi anyag van, ami után 647 milliárd forint bányajáradékot fizethetnek be a cégek - hangsúlyozta az előadó. A recski ércbányát az áremelkedés miatt érdemes volna megnyitni, körülbelül 40 ezer tonna rezet, 20 ezer tonna cinket, s egy tonna aranyat lehetne kitermelni, mindezzel 1500 munkahelyet lehetne létrehozni. Érdemes volna a ruda- bányai lelőhelyet ismét működtetni, s az ózdi, miskolci kohászatot a két bányára alapozva újrateremteni. Heves megye gazdasági folyamatait Lukács György, a NAV Észak-Magyarországi Adó Főhatóságának igazgatója ismertette. A megyei vállalkozások 2011-ben 2010-hez képest sokat javítottak mind bevételben, mind exportban (22, illetve 40 százalékos a növekedés), de a beruházások nem gyarapodnak az előzőekhez hasonló ütemben. A megye gazdaságát továbbra is a Top 50 körbe tartozó cégek határozzák meg, a kistérségek között egyre inszékely Zoltán, a Heves Megyei Agrárkamara átmeneti elnöke és Vágner Ákos kabinetvezető az agrárium lehetőségeiről beszélt. Rávilágítottak: meg kell állítani az élelmiszergyártók csődjét. A bányászat árnyoldalára a vízszennyezéssel és a talajvízszint csökkenésével világítottak rá. A mezőgazdaság több iparág termékeit használja, s nem csak tájfenntartó, kább Hatvan veszi át a vezető szerepet. A vízgazdálkodásról dr. Bán- hidy Péter, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója adott számot a hallgatóságnak. Egyebek között kifejtette: a víz egyre inkább stratégiai kincs. A Komplex Tisza-tó Fejlesztési Program decemberben indul, a tó medrét kotorják, 600 ezer köbméter iszapot vesznek ki. A Bükk Fennsík alatt jelentős, jó minőségű vízkészlet rejlik, amelyet óvni kell - hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. Sajnos a kevesebb csapadék kihat erre is. Heves megye értékes gyógy- és ásványvizekkel rendelkezik, előbbit a turizmusban, utóbbit a palackozással lehetne jobban hasznosítani. Az előadó az előbbiekhez hozzátette: a vízműveket bizony de egyre több embert kell etetnie is. A megye növénytermelése a kertészet visszaszorulásával egysíkú, az állattenyésztés csökkent. A termőföld fele jogi végzettségűek kezében van. Megoldandó kérdés egyebek közt a vagyonbiztonság, az öntözés, a piacra jutás, a technológiaifejlesztés (ha nem a foglalkoztatás az első, de akkor azt kell támogatni). érzékenyen fogja érinteni a közműadó, nehezen tudják kigazdálkodni, s a vezetékrendszer jó része elöregedett. A víz- és csatornadíjat 2014-től nem az önkormányzatok, hanem a Nemzeti Fejlesztési Miniszter határozza majd meg. ■ Az információk bekerülnek a megyei terület- fejlesztési koncepció gazdasági részébe is. Lados Tibor, a Mátrai Erőmű Zrt. humán erőforrás igazgatója az energetikai szektor fejlesztéseiről, a helyi erőforrások felhasználásáról, foglalkoztatási hatásokról beszélt.- A világban energetikai rendszerváltozás zajlik, visz- sza kellene fogni a szén-dioxid kibocsátást, de a népességroböszi csilla, a ZFHungária Kft. ügyvezetője a cég beszállítóival szemben támasztott elvárásokat ismertette. A 46 százalékuk magyar, zömmel környékbeli. Követelmény a versenyképes ár, a felelősségvállalás, a minőség, a fejlesztési képesség. A beszállítók közé most jó esélye van bekerülni az alumíniumöntvénygyártónak. A ZF Hungária az idei 107 ezer után jövőre 134banás miatt még több munkahelyre, energiára van szükség. A Mátrai Erőmű meghatározó a magyar iparban, nagy adófizető, nagy munkaadó. Egyre inkább hasznosítjuk a megújuló energiaforrásokat. Az elképzelések szerint fotovoltaikus telepek kaphatnának helyet a felhagyott zagytározókon, a bányahányókon. A meddőhányók energianövényeknek adhatnak helyet, s van terv egy mátrai szivattyús erőműre, geotermikus rendszerekre is. Célszerű volna, ha hazánkban is épülnének napelemgyárak, amelyek hazai piacra is termelnének - említette meg Lados Tibor. A közösségi közlekedésnek igen nagy a gazdasági jelentősége a környezetvédelem és a munkavállalók, diákok utazása miatt. Nehezíti ezt a megyei 137 ezer váltót szeretne gyártani. Gödri István, a Bosch Rex- roth Pneumatika Kft. ügyvezetője szerint a verseny közepette senkinek sem szabad hátradőlnie, mert az előny előbb-utóbb elfogy. A cégek főként bizalomra, biztonságra, jó munkakultúrára, kiszámítható adópolitikára, valamint helyes, hosszú távú országos gazdasági stratégiára számítanak. utak állapota, néhány fogalmi csomópontot is át kellene alakítani. Szükség lenne új egri és gyöngyösi buszpályaudvarra, sok megállóhely felújítására. Kelemen Imre, az Agria Volán Zrt. vezérigazgatója a forgalmi adatokról elmondta, a helyi járatokon egyre kevesebben utaznak, de a helyközi utazásban növekedés tapasztalható. A megyei buszállomány 376 darabos, a járművek átlagéletkora 12,6 év. A fiatalításra akkor lenne esély, ha autóbuszok beszerzésére is nyílna mód uniós forrásokból. Ez a magyar buszgyártásnak is jót tenne. Kosa László, a Mátra Party Kft. ügyvezetője a megyei turizmusról elmondta: szem előtt kell tartani, hogy nemcsak szép környezetre és programokra van szükség, de megfelelő háttér- és turisztikai infrastruktúrára is.- A cél, hogy a turista elégedett legyen, ekkor költ és fejlődik a térség. Az idegenforgalomnak fenntarthatónak is kell lennie, nem mehet a környezet rovására. Előrelépésnek tekinthetők a TDM-ek - emelte ki Kosa Lajos. A megyében idén eddig 337 ezer vendég 778 ezer éjszakát töltött el, 40 százalékuk Egert választotta, 74 százalékuk hotelben szállt meg. A gyógyszállók 53 százalékos kihasználtsággal működnek, a többiek csak 20-szal. A szállásdíj bevételek közel tizedét SZÉP kártyával fizették. Farkas József, a Sanatmetál Kft. ügyvezetője az innováció fontosságát hangsúlyozta, szerinte keveset költünk újításokra. Igaz, a vállalkozások egyre többet fordítanak erre.- Az innováció során ne csak termékre, hanem az egész eljárásra, továbbá a marketingre, a szervezésre, a szervezeti módszerre is költsünk. A tudás forrásai a gyártó részlegen dolgozó munkatársak, a legtöbb újítás nekik köszönhető. Sajnos a megyében egyre kevesebb a szabadalom, tavaly 11 kérvényt nyújtottak be, s csak kettőt adtak be. Ennek költségei magasak, több előre mutató fejlesztés terve a fiókban végzi. Jó volna, ha uniós forrás segíteni a jogvédelmet - húzta alá Farkas József. Az élelmiszer-termelés kulcsfontosságú lesz Kiszámíthatóság, minőség kell az exportcégeknek Decembertől lehet majd áttérni az új kisvállalkozói adókra köztartozás A tételes adót a mikrovállalkozások, a kisvállalatit a legfeljebb 25 dolgozót foglalkoztató cégek választhatják A kisvállalkozások jövőre két új, egyszerűbb adónem a tételes adó (kata) és a kisvállalati adó (kiva) közül is választhatnak. A katára áttérhet egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság. Újak a nyilvántartásba vétellel, a régi vállalkozások a NAY-hoz történő bejelentést követő hónapban lesznek adóalanyok. A tételes adó főállású kisadózónként havi 50 ezer, mellékállásúként havi 25 ezer forint, amit a következő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Aki az év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, az éves bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell lerónia. Aki nem minősül annak a teljes évben, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie. A tételes adót választóknak nem kell bevallaniuk és fizetniük számos adó- és járulékfajtát, szakképzési hozzájárulást. Ám a nem kisadózó foglalkoztatottak után fizetni kell a kötelezettségeket. Ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó ösz- szegben bocsát ki számlát, A tételes adót fő- és mellékállású vállalkozó Is választhatja akkor mindkét fél adatszolgáltatásra köteles. A kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt a munkaszerződés. A kiadott számlán a vállalkozónak föl kell tüntetnie a „kisadózó” szöveget. A kisvállalati adót választó cégek dolgozói létszáma az adóévet megelőző esztendőben nem haladhatta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele az 500 millió forintot, adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az adóhatóság. Az előző évről készített beszámolójában a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot. Az adó mértéke 16 százalék, alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi kifizetésekkel. Az adóalapot a kívülről bevont pénzeszközök csökkentik, ám az nem lehet kisebb a személyi kifizetéseknél. A cégek egyébként veszteséget is elhatárolhatnak, amely új beruházás esetén azonnal is felhasználható. A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek éves összege telephelyenként két és fél millió forint. A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani, év végén nincs adófeltöltési kötelezettség. ■ T. B.
