Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-04 / 283. szám
2012. DECEMBER 4., KEDD KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN 5 Elítélt kényszervallatók jogerős A két rendőr méltatlanná vált rendfokozat viselésére Nyomasztó kihallgatás. A gyanúsított kikérdezése közben a fenyegetés, az erőszak alkalmazása kényszervallatásnak számít. Képünk illusztráció. Nem nyomoznak rendőrrel szemben a november 22-ei hatvani ügyben összetűzés Nem folytatnak vizsgálatot rendőrrel szemben a november 22-ei hatvani ügyben, amikor egyenruhások és romák között keletkezett affér.- Az eddig feltárt adatok nem utalnak rendőrök által elkövetett bűntény gyanújára - közölte dr. Kalmár Gyula Heves megyei főügyészhelyettes. Hozzátette: - Ezen a címen a hatóságok nyomozást nem rendeltek el, mert annak feltételei nem állnak fenn. A médiumokban megjelent vélemények pedig nem adhatnak alapot hivatali eljárásra. Ugyanakkor egy sértettnek tekinthető hivatalos személy eljárását hivatalból vizsgálja az ügyészség: a rendőrt egy „aktívan ellenszegülő” polgár megütötte, és intézkedésének a jogszerűségét elemzik. Mint arról a Hírlap korábban többször is beszámolt, november 22-én a Hatvani Rendőr- kapitányságra előállítottak 12 embert, akiket visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak. ■ A TASZ a rendőri fellépés aránytalanságát akarja kivizsgáltatni a hatvani ügyben. Az egyikük verés jeleivel az arcán távozott a rendőrségről. Ezt látva közel negyvenen a rokonok közül összegyűltek a kapitányság előtt, és a többi előállítotthoz akartak bejutni. A hatóság szerint a hangadók cselekedeteikkel kimerítették a garázdaság tényállását. A kerítésen átmászni akaró személyeket az egyenruhások kiemelték, az intézkedésnek ellenszegülők közül ötöt közterületen, egyet egy közeli épületben elfogtak, előállítottak. A zsaruk gázspray-t is használtak, volt, akinek kificamították a vállát. Négy rendőr is kisebb sérüléseket szenvedett. A Társaság a Szabadság- jogokért (TASZ) szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy nők és gyerekek szenvedő alanyai lehettek a rendőri akciónak, aminek aránytalan voltát akarják kivizsgáltatni. Az ügyben hat ember ellen csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult eljárás, őket a bíróság már előzetes letartóztatásba is helyezte. ■ SZ. Z. Két Gyöngyösön szolgálatot teljesítő rendőr veszítette el állását kényszervallatás miatt a Fővárosi ítélőtábla jogerős ítélete alapján. Sike Sándor A büntetőper bántalmazás hivatali eljárásban .bűntett vádja miatt indult, végül kényszer- vallatás címén hozott ítéletet még tavaly a Heves Megyei Bíróság két Gyöngyösön szolgáló rendőr ügyében. T. Béla elsőrendű, K. Viktor másodrendű terheltre egyaránt egy év börtönt rótt a büntetőtanács, ám a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Mellékbüntetésként a zászlós T. Bélának rendfokozatában 3 év várakozási időt rendelt el, a főtörzsőrmester K. Viktort őrmesterré fokozta le. Fellebbezések miatt a Fővárosi ítélőtáblára (FÍ) hárult, hogy jogerős határozatot hozzon. ítéletében a másodfokú bíróság a börtönbüntetés tartamát mindkettőjük esetében megduplázta, a próbaidőt négy esztendőre emelte fel - tájékoztatott dr. Nyíri Beáta, az Egri Törvényszék elnökhelyettese, sajtószóvivő. Az ítélőtábla úgy találta, hogy „a vádlottak a terhűkre rótt cselekményükkel súlyosan sértették a rendőrség tekintélyét, az annak működésébe vetett bizalmat, olyan súlyú cselekményt valósítottak meg, ami miatt a továbbiakban rendfokozat viselésére nem méltóak.” Ezért a bíróság mindkét vádlott katonai mellékbüntetését - a rendőrség kötelékéből való elbocsátással járó - lefokozásra súlyosította. Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint mindkét rendőr részt vett a sértettek, Sz. Tamás és az ügyvéd szerint az elsőfokú bíróság nem jogerős döntésében valójában nem indokolta meg, hogy miért a sértettek vallomását fogadta el, és miért vetette el a vádlottak védekezését, illetve azon tanúvallomásokat, amelyek ezeket a védekezéseket alátámasztották. Szerinte nem indokolta meg azt sem, hogy miből következtetett a vádlottak K. Istvánná kihallgatásában. A budapesti férfit a másodrendű vádlott telefonon idézte 2009 júniusában, míg a siófoki asz- szonyt egy abasári igazoltatás során állították elő 2009. szeptember 22-én. A sértetteket, bár eltérő mértékben, egyaránt bántalmazták kihallgatóik. A vádlottak az eljárásban mindvégig tagadták bűnösségüket. Közös védőjük a megyei bíróságon a sértettek és a velük rokoni kapcsolatban álló tanúk szavahihetőségének megkérdőjelezésével próbálta megingatni a vádat. Az ítélőtábla nyilvános ülésén - a fellebbezés szándékegységére, hiszen a tényállásból erre következtetést levonni nem lehet. A vádlottak védője kifejtette: a K. Istvánné sérelmére elkövetett cselekményt B. Stella tanú vallomása cáfolta, a bíróság mégis elmulasztotta megindokolni, hogy e vallomást miért vetette el, a bizonyítékok közötti ellentmondásokat nem oldotta fel. irányát megváltoztatva - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt, mivel szerinte az eljáró bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, ítélete több tekintetben iratellenes és felderítetlen. Ám az FÍ úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott. Megtörtént a bizonyítékok összevetése is, igaz, csak szűk körben, de nem eredményezte az indokolási kötelezettség olyan fokú megsértését, amely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezetett volna. Az elsőfokú bíróság kellően megindokolta, miért a sértettek vallomását és azokat a bizonyítékokat fogadta el, amelyek a vádban írt cselekmények elkövetését alátámasztják. Az ítélőtábla úgy látta: a vádlottak terhére további súlyosító körülményként kell értékelni, hogy kitartóan a sértetteket emberi méltóságukban is megalázóan eszközzel bántalmazták. A vádlottak terhére rótt cselekmény, illetve a számba vett bűnösségi körülményekre figyelemmel a másodfokú bíróság is úgy találta, hogy a vádlottakkal szemben első fokon kiszabott büntetés nem alkalmas a büntetési célok elérésére. JOGI LEXIKON Bántalmazással főleg megalázás az elsődleges cél bűntettet követ el az a hivatalos személy, aki intézkedése közben mást tettleg bántalmaz. Így fogalmazza meg a Büntető törvénykönyv (Btk.) a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény törvényi tényállását. Annál is időszerűbb megismerkedni e rendelkezéssel, mivel ezekben a hetekben gyakran emlegetik ezt a bűntényt. Részben a november 22-i hatvani rendőrök és romák közötti összetűzések, részben az előző héten egy gyöngyösi egyenruhás ilyen ügyében hozott nem jogerős bírósági ítélet kapcsán. A törvény szövegéből egyértelmű, hogy e deliktum tettese csakis hivatalos személy lehet, szenvedő vagy passzív alanya viszont bárki. A tettleges bántalmazással az elkövető nem elsősorban testi sérülést akar okozni, hanem az a célja, hogy a sértettet megalázza, a becsületét csorbítsa, őt lealacsonyítsa. Ehhez okozhat az általa procedúra alá vont embernek csekélyebb fokú fájdalmat is. A Btk. alapján az e bűncselekmény miatti bűnösség megállapításához fontos követelmény, hogy a terhelt hivatalos eljárásban, de jogszerűtlenül lépjen fel. Tehát igazoltatás közben többször megüti az állampolgárt, bilincseléskor, szolgálati kocsiba beültetéskor gumibottal csépeli az előállítani kívánt egyént, netán kicsavarja a kezét. Különösen akkor, ha kérdőre vont polgár nem áll ellen az intézkedésnek. Akkor viszont nem büntethető a hivatalos személy, amikor jogszerűen alkalmaz testi kényszert, vagy kényszerítő eszközöket. A jogalkotó egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, akit a bíróság bűnösnek nyilvánít e bűntény megvalósításában. A szankció rács mögött eltöltendő 2-8 év, ha a tettet csoportosan követik el. Még a bántalmazásra irányuló előkészület is bűnténynek, vétségnek számít, és akár egy évet is kaphat annak végrehajtója. ■ SZ. Z. ■ A továbbiakban a bíróság ítélete szerint a vádlottak rendfokozat viselésére nem méltóak. Részletek abból, amit a védő kifogásolt Tűz és veszélyes anyag a pályaudvaron Eger Sérültek, lángok: szituációs gyakorlaton vettek részt a lánglovagok Szabályzatba foglalták a kívánságlámpasokat is Szituációs gyakorlatot szervezett a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az egri hivatásos tűzoltóknak. A fel- tételezés szerint az egri vasúti rendező pályaudvar I. számú vágányán tolatást végzett egy szerelvény. A vasúti átjáróban egy gépjármű figyelmetlenül ráhajtott a sínekre és a hátra haladó szerelvénnyel összeütközött. Az autóban lévő személy beszorult a járműbe, akit a tűzoltóknak kellett kimenteni. A mozdonyban veszélyes I anyagot szállítottak, amelyet 1 nem rögzítettek megfelelően. | Az pedig úgynevezett piroforos J anyag volt, amely öngyulladás- ü ra hajlamos, így az ütközés mi- Speciális felszerelés a veszélyes anyag ellen. Képgaléria, video: HE0L.hu att a vagon kigyulladt, a lángok pedig átterjedtek a mozdonyra is - közölte Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő. A gyakorlaton a beavatkozó egységeknek személymentést és tűzoltást is végezniük kellett, ráadásul veszélyes anyag jelenlétében kellett beavatkozniuk, éppen ezért speciális védőruhában hajtották végre az oltási és szerelési feladatokat. A sajtószóvivőtől továbbá azt is megtudtuk, hogy 2012 a MÁV és a katasztrófavédelem együttműködésének az éve, éppen ezért több esetben is szerveznek közös gyakorlatot, egyúttal részt vesznek speciális továbbképzéseken. ■ M. Z. jog November 13-án hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot tartalmazó rendelet módosítása. Az egyik legfőbb változás, hogy a jogszabály engedményt tesz a folyosókon tárolt virágok esetében. A lakóépületek menekülési útvonalain, közlekedőin éghető anyagok továbbra sem tárolhatók, de a minimális 1,1 méter szélesség, vagy a kiürítéshez szükséges keresztmetszet biztosításával a folyosókon növények elhelyezhetők. Az új szabályozásban már megjelenik a „repülő kívánságlámpások” használatának tilalma, mivel ezek a nyílt lánggal üzemelő lámpások a földtől eltávolodva teljes mértékben ellenőrizhetetlenné válnak, így használatuk tűzveszélyes. A szabadtéri rendezvények fogalmát is tisztázza a módosított OTSZ: e szerint az 5000 négyzetméternél nagyobb, épületen kívüli szervezett események esetén beszélünk szabadtéri rendezvényről, ide nem értve a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket, valamint a létesítmény működési engedélyével összefüggőket. A rendezvényekre vonatkozó létszámkorlát alapjául ezentúl a terület nagysága szolgál, így tűzvédelmi szempontból jobban ellenőrizhető, hogy be- tartják-e a szabályokat. ■ M. Z.
