Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-29 / 279. szám

4 SETA 2012. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK A debreceni diák nag^ szeretettel emlékszik vissza egykori iskolájára- Hello, Szilágyi, szervusz, Eger! Nem hiányzóm a gimi folyosóiról vagy a Dobó térről? Nem, sajnos, most nem tudok menni, nem érek rá. Igen, most már hallgató vagyok, nem ta­nuló. Nagyon fontos személy lettem, és rendkívül elfoglalt mostanában. Mi köt le ennyi­re? Hát, természetesen a hall­gatás. Hallgatom a sok profesz- szort és adjunktust, hallgatom, hogy mennyi mindent kell még megtanulnom, hallgatom a jegyzetek és jegyzőkönyvek csörgését, a madárcsiripelést. Beszippantott a nagy Debre­cen. Debrecen, te csodás! Szep­temberben már nem a Szilágyi kapuján léptem be, de nem ám! Madarat lehetett velem fogat­ni, mikor kezembe nyomták a hallgatói jogviszony-értesítést a tanulmányi osztályon, hogy már hivatalosan is egyetemis­ta vagyok (ezután közölték velem, hogy az elsős egyete­mista a legalsó fok a létrán, a porszem... ennyit a fontos személyről.). Aztán költözhet­tem a koliba. Kollégium, ahol már nem a megszokott, kedves bácsi fogad, hanem egy tőlem alig idősebb „portásnéni” üdvö­zöl, nekem adja a szobakulcsot meg a mágneskártyát, aztán uccu neki, eresztve vagy fiam. Nincs szobaellenőrző füzet, korlátlan kimenő - most biztos minden gimnáziumi kolis szí­ve sajog. Megbántam-e, hogy ide jöttem? Cseppet sem (még a fárasztó utazás ellenére sem). Azért egy egész kicsit hiány­zol, Szilágyi (és te is, Eger). Mint mondtam, nem sok sza­badidőm van, de amint lesz, meglátogatlak - ígérem. Balogh Réka, Szilágyi Erzsébet Gimnázium Balogh Réka gimnazistaként Mivel a vezetőképző kurzus végig angol nyelven zajlott, így a diákok nem csak új ismereteket kaptak, de a nyelvtudásuk is jelentősen fejlődött Angol trénerekkel dolgoztak kurzus A Liverpool Victoria társaság alkalmazottai képezték a diákokat Az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola és az Avonbourne College a Co- menius pályázat keretein belül került kapcsolatba. A projekt, amiben közösen dolgoznak, azt célozza, hogy megismerjék és tananyagba foglalják a Föld Charta alapelveit. Az ökológia integritás, egymás tisztelete, a közösségek védelme egyre többször hangzik el az órá- j kon, s a diákokból alakult Föld | Charta csoport is több figyelem­felkeltő eseménnyel színesíti az iskolai életet. Nemrégiben tíz an­gol tanár látogatott el iskolánkba. Megnézték az óráinkat, amiket mind a tanárok, mind a diákok nagyon élveztek és hasznosnak találtak. Vendégeink az itt töltött idő alatt nemcsak az iskolánkat, de a várost is megismerték: fo­gadták őket az Érseki Hivatalban és a városházán is. Partnereink magukkal hozták | a Liverpool Victória két trénerét, akik három napos vezetőképző tanfolyamot tartottak nekünk. A kurzusra egy angol nyelvű moti­vációs levél megírása után alap­ján választották ki azt a 14 sze­rencsés diákot - köztük engem is akik részt vehettek a tanfolya­mon. Mindannyian nagyon örül­tünk, hogy bekapcsolódhattunk a programba, és izgatottan vár­tuk azt a bizonyos hétfő reggelt, amikor a tréning elkezdődött. Képzésvezetőink a nagyon ked­ves, segítőkész Julie és Victoria voltak. Segítségükkel betekin­tést nyerhettünk a csapatvezetés rejtelmeibe, és abba is, hogyan válhatunk későbbi karrierünk során igazán jó vezetőkké. Az első két nap során az általuk biztosított könyvek segítségével játékos módon és leginkább kis csoportokban dolgoztunk. Meg­tanultuk, hogy a jó vezető több kritériumnak is megfelel: nem csak magáért érez felelősséget, de másokért is, emellett türel­mes, segítőkész, megfelelő tudás­2011 SZEPTEMBERÉBEN indult az Andrássyban a „Kreatív Föld Charta Tanterv’’ megvalósítása a Comenius Régió Pályázat ke­retében, az Egri Kistérséggel együttműködve. Az Andrássy György Közgazdasági Szakkö­zépiskolában a minőségi okta­tás mellett nagy hangsúlyt fek­tetnek a diákok nevelésére is. A fiatalok gondolkodásának, ér­sál rendelkezik, és - nem utolsó sorban - innovatív, támogatja az új ötletek bevezetését. Ahhoz, hogy mindezt a gyakorlatban is szemléltetni tudjuk, több prezen­tációt is készítettünk angol nyel­ven arról, hogyan szerveznénk meg egy világkörüli utazást, vagy hogy miként adnánk el egy terméket (melyek az eladás lépé­sei), hogy hogyan kell kiosztani a feladatokat a csapatvezetőknek úgy, hogy tekintettel legyenek mindenki képességére, stb. Na­gyon élveztük a feladatokat, so­kat nevettünk, jóllehet tudtuk, hogy komolyan kell vennünk a dolgot, hiszen a kurzus harma­dik napján vizsgafeladatokat kel­lett megoldani. Ez ahhoz kellett, tékrendjének formálása nehéz, nagy kihívásokkal járó feladat. A hatékonyságot számottevően növeli, hogy az iskola európai uniós projektekhez csatlakozva, egyre szélesebb és szélesebb te­rületen tudja megvalósítani ki­tűzött céljait. A Comenius régi­ós együttműködésben a környe­zettudatos magatartásra neve­lés a cél. hogy később, miután kijavították dolgozatainkat Angliában, meg­kapjuk azt a bizonyítványunkat, ami tanfolyam elvégzését tanúsí­totta. Egy ilyen papír óriási előnyt j nyújthat a későbbi munkavál­lalás során, hiszen ez egy világ­szerte jól ismert kurzus. Nem csak a szakmai tudásunk fejlő­dött, de az angol nyelvi készsé­geink is, mivel az oktatás ango­lul folyt. Ez remek lehetőségnek bizonyult, mert éles helyzetben tesztelhettük nyelvtudásunkat. Mindamellett, hogy az ango­lunk magasabb szintre jutott a három nap alatt, sikerült meg­tanulnunk, hogyan tudunk csa­patban dolgozni, együttműködni egymással, s a problémamegoldó képességünk is sokat fejlődött. Megtapasztalhattuk, milyen fel­emelő érzés más országokból származó emberekkel együtt tanulni, dolgozni. Azt hiszem, jogosan mondhatjuk, a pár nap során megtapasztaltuk, hogy a legjobb ötletek mindig több em­ber közös munkájának eredmé- j nyeként születnek meg, ám egy jó vezető is elengedhetetlen. Verebélyi Ágnes 12. d osztály, Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola Európai uniós projektekhez csatlakoztak VERS Mindennapok Küzdj azért, ami vagy, Sose feledd múltadat - A jövőben ez mutatja majd utadat. Soha ne mondd, hogy soha, Hisz az élet olyan mostoha, Egyszer elvesz, máskor ad, Mindenki jön, de senki sem marad. Furcsa napok járnak, Nem enged senki sem a vágynak, Mindenki megy az esze után, Mindenki csak bámul: üresen és bután. Megszokott, hogy a félelem az úr, De nincs ez így rendjén. Én sohasem nézek ferdén, Én sohasem félek - de nem is merném. Nem tudom, mi a szerelem, Nem tudom: de nem is szeretem. A csalódás a barátom, Vele az igazat sokszor belátom. Hazudik az, ki más kárán tanul, Bátraké a szerencse, vedd ezt alapul. Láttam már sok mindent, de közel sem mindent, Kint minden olyan veszélyes, hát mara­dok itt bent. Bekerít a világ, nem tudok szabadulni, De nem bánom, nem fogok haragudni. Egyet kérek: merj magad lenni, Merj és próbálj valami nagyot tenni. CseteÉva Viktória, Eszterházy Károly Gyakorlóiskola Blogmagazint vezetnek a szakképzősök az ENSPiRE blogmagazint ( www.enspire.hu ) 2011-ben az­zal a céllal hoztuk létre, hogy összegyűjtsük és élvezhető for­mába öntsük az interneten fel­lelhető művészeti alkotásokat, legyen az hagyományos vagy digitális festészet, tervezőgra­fika, vagy bármi, ami megmoz­gatja a gondolatokat. Az oldal népszerűsége azt mutatja, ér­demes volt ebbe belevágnunk. Olyan interjúk készítésére tö­rekszünk, melyeken keresztül közelebbről is megismerhető egy-egy szakember, művész, ezzel is segítve a szakmát ta­nulóknak, a pályakezdőknek. A blogmagazint az Eszterhá­zy Gyakorlóiskola mai és volt alkalmazott grafikus, animá­ció szakos diákjai készítik, így ezért is megéri velünk tartani. Ivanics Gábor, Eszterházy gyakorlóiskola Aki őrangyalként vigyáz az állatokra állatvédelem Tizenhét esztendő alatt 8500 kutyát mentett meg Marika néni Játszani nem oly könnyű, amiként elsőre gondolták Amikor kóbor kutyákat látok, elszorul a szívem, és arra gon­dolok, vajon van-e olyan ember, aki képes feláldozni értük az életét? Igen, van. Persze, mind­ezt nem kell szó szerint érteni. A Heves megyei kóbor ku­tyák egri „nagykövete” Sza­bó Gézáné, Marika néni. A 86 éves hölgy örömmel fogadta a hívásomat, s egy nappal ké­sőbb már egy beszélgetésre is sort kerítettünk. A menhelyre érkezve vagy 50 kutyát pillan­tottam meg, amelyek szemében felcsillant a remény; valószínű­leg arra gondoltak, valamelyi­küket hazaviszem magammal.- 55 éves koromig az egész­ségügyben dolgoztam - me­sélte. - Világ életemben sze­rettem másokon segíteni. Amikor nyugdíjba mentem, felkértek az állatvédelemre. Ezzel egy időben hoztam létre az ÁVEA-t, azaz az Állatokat Védjük Együtt Alapítványt. A menhely 17 éve működik. Az állatkórház területén kaptunk 3 kennelt. Minden gyakorlat nélkül, a kórház dolgozói és a lakosság segítségével kezdtük meg a munkát. Folyamatos volt a zsúfoltság, így három éven belül megkaptuk a kórháztól a mai területet, ahol 14 kennel van. A menhely 50 férőhelyes, az átlaglétszám ennek ellenére 90-100 körül mozog, de előfor­dult, hogy egyszerre 140 ku­tyánk volt. Az egri menhely az egyetlen a megyében, így állan­dó a túlzsúfoltság. A 17 év alatt több mint 8500 kutya fordult meg nálunk. Az állatok nagy része az ut­cáról érkezik, de sokan adják le a kutyájukat azzal, hogy nincs pénzük az eltartásukra. Az ide érkező ebek az állator­vosnál kezdik, ahol alaposan kivizsgálják és beoltják őket. A menhelyen nincs beteg ku­tya. Az éves állatorvosi számla több mint 1 millió forintra rúg. Kutyát egyébként csak abban az esetben altatnak el, ha az állatorvos gyógyíthatatlan be­tegnek vagy túl agresszívnak találja.- Védenceink havonta mint­egy 300 000 forint értékű ele­delt fogyasztanak el - folytatja Marika néni. - A többi költség, így a szemét-, a víz- és a csa­tornadíj, a villanyszámla, stb. nagyjából 2,5 milliót tesz ki. Fő beviteli forrásunk támogatóink adójának 1 százaléka. A men­helyen két főállású alkalma­zott dolgozik: egyikük Lakatos Vilma, a másik Bíró Marian. Ő lesz az utódom. Annyit még el­mondok, hogy örökbe fogadni egy állatot csak orvosi kivizs­gálás után lehet, később pedig ellenőrizzük, milyen helyre is kerültek. Kalas Martina, Szilágyi Erzsébet Gimnázium Madách IMRE drámáját, Az em­ber tragédiáját ezúttal az eg­ri diákok állítják színpadra, amely vállalkozásból mi, szilá­gyisok is nagy-nagy örömmel vesszük ki a részünket. Eddig ugyan kevés foglalkozásunk volt, de már a legelején rádöb­bentünk, mennyi élményt, szó­rakozást tartogatnak nekünk ezek az alkalmak. Most még különböző helyzetgyakorlato­kat csinálunk, próbálunk rá­érezni arra, mit hogyan szabad és hogyan nem. Hol háztetők fö­lött, szédítő magasságban kell átjutnunk egy gerendán, hol egy-két előre megírt mondattal szituációkat létrehozni. Utólag kiderült, egyik sem olyan egy­szerű, mint amilyennek először tűnt. Hiszen a gerendás feladat­nál nem az volt a cél, hogy artis­tákká válva egyensúlyozzunk, és a szánkba adott szavakkal sem olyan könnyű egy történe­tet előadni. A mindig változó, nehéz nyelvtörőkkel nemcsak a szánkat tornáztatjuk, hanem a memóriánkat, a koncentráci­ónkat is fejlesztjük. E játékos feladatokkal, Fehér István szín­művész segítségével, szép las­san megismerjük a színpadot, rájövünk, milyen nehéz dolguk is van a színészeknek. Játszani nem is olyan könnyű, mint aho­gyan azt néhányan gondolják. Járdán Eszter, Szilágyi Erzsébet Gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents