Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-09 / 237. szám

2 2012. OKTÓBER 9., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Pásztorvölgyis tanulók sikerei a megyeszékhely esszepályázatán gondolatok Kihirdették az eg­ri önkormányzat által hirdetett esszépályázat eredményét. Az „Eger az én történetem - Eger a megújuló város” című ki­írásra 30 pályamű érkezett be, amelyeket öttagú szakmai zsű­ri értékelt. A grémium elnöke dr. Ködöböcz Gábor főiskolai docens, irodalomtörténész volt. A szakember értékelés­ként elmondta: születtek olyan munkák, melyek mind a műfaji kritériumoknak, mind a pá­lyázati kiírásnak megfeleltek, és igen értékes, személyes gondolatokat tartalmaztak. Hangsúlyozta, a bírálat során elsősorban az eredetiséget, sze­mélyességet, élményszerűséget értékelték, de emellett fontos szempont volt az is, hogy az írások megfeleljenek az esszé műfaji követelményeinek. Az általános iskolások kategóriájában Csányi Esz- . ter, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium 7. osztá­lyos diákja nyerte el a fődíjat, különdíjjal jutalmazták Novák Blanka dobós és Hegyi Orsolya . balassis tanuló munkáját. A kö­zépiskolások fődíját Papp Enikő, a Pásztorvölgyi kilencedikes ta­nulója kapta, míg különdíjas lett az ugyancsak pásztorvölgyis Orosz Dorina és László Liza, a Sancta Maria diákja. ■ P. A. Több ügyfélkapus szolgáltatás az adóhivatalnál ügyintézés Októbertől bővítette ügyfélkapu-regisztrációs tevé­kenységét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A Heves megyei központi ügyfélszolgálaton és a három kirendeltségen a már megszokott első alkalommal történő ügyfélkapu-nyitáson túl új regisztrációs szolgáltatások is igénybe vehetők. Ilyen például az ideiglenes szolgáltatás végle­gesítése, az aktiválás, az adatok módosítása, illetve a hozzáférés megszüntetése, törlése. Továbbra sincs lehetőség vi­szont második, illetve további ügyfélkapu fiókot nyitni az adóhatóságnál, ezt csak az okmányirodákban tehetik meg az ügyfelek. ■ T. B. Idén aligha kukoricázunk agrárium Fele volt a termés, nőtt a kereslet, fölfelé kúsztak az árak is Gyér volt az idei kukoricatermés. A megyében még nagyobb károkat okozott az aszály, mint az ország más vidékein. Hamarosan vége a betaka­rításnak. A napraforgó vi­szonylag jól átvészelte az aszályt, a kukorica viszont régen látott rossz eredményt produkált. Tóth Balázs A Heves Megyei Kormányhi­vatal Földművelésügyi Igazga­tóságának adatai alapján meg­állapítható, hogy néhány tábla kivételével befejeződött a nap­raforgó betakarítása, amiként a kukorica aratása is a végéhez közeledik megyénkben. Az eddigi adatok szerint a szinte kizárólag olajipari célra termesztett' napraforgó összességében 1,6 tonnás hek­táronkénti termésátlagot pro­dukált, amely a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is csak négy mázsával marad el az előző évi hozamoktól. A ku­korica esetében az aszály lénye­gesen nagyobb kárt okozott. E fontos takarmánynövényt kö­zel 16,5 ezer hektáron kell beta­karítani, ebből mintegy 12 ezer hektáron már el is végezték a munkát a gazdálkodók. A ter­méseredmények katasztrofá­lisak. Bár voltak jobb állapotú táblák is - jellemzően a megye keleti felében -, szűkebb pátri­ánk nyugati részén rendkívül gyenge a termés. Elmondható, hogy az összesített adatok sze­rint a kukorica hektáronként 3 tonnás terméseredményt mu­tat, amely jóval alatta marad az előző években elért 5 ton­nás hozamoknak - számolt be a termesztési eredményekről Bocsi Csaba, a földművelésügyi igazgatóság vezetője. Október elejéig a 300 hektár­nyi cukorrépa felét takarították be megyénkben, az Öddigi 36 tonnás átlag a felével-harma- dával marad el a korábbi évek eredményeitől, akárcsak a bur­gonya közel 11 tonnás átlagter­mése. az elmúlt évben az aszály, il­letve a téli fagy következtében veszteségessé vált a repceter­mesztés, amely a Heves megyei gazdálkodók vetési szándékát nagyban befolyásolta az olaj- növény tekintetében. A terme­lők összesen 12 ezer 800 hek­tár területet terveznek bevetni őszi káposztarepcével, ellentét­ben a korábbi évek 16-17 ezer hektáros vetésterületével. A gazdálkodók a vetésforgó mi­att is kényszerülnek az egyéb­ként kényes és drágán ter­A rosszabb eredmények ter­mészetesen fölhajtották a ke­resletet, ezáltal pedig az árakat. Utóbbinak a termelők örülnek ugyan, hiszen kompenzálja veszteségüket, ám az állatte­nyésztőket nagyon rosszul érin­ti a dolog. A dél-hevesi Pély-Ti- szatáj Agrár Zrt.-nél például napraforgót és silókukoricát ter­mesztettek, szemest nem. Utób­bit kénytelenek másoktól besze­rezni, amely most nem könnyű feladat. 'nnf ^ Fő ágazatunk a szarvas­marha-tenyésztés, az állo­mány ellátásához pedig ren­geteg szemes kukoricára van szükségünk. Évente mintegy meszthető növény termesztésé­re. Eddig összesen 7,5 ezer hek­táron vetették el az őszi káposz­tarepcét, amelynek kelését az elmúlt napokban hullott csapa­déksegítheti. Őszi árpát 5,26 ezer, búzát 51,75 ezer, tritikálét 2 ezer hektárra terveztek a ter­melők. A vetés árpánál 1500, tritikálénál 600 hektárnál tart, a búzáé a napokban indul dömpingszerűen. A magágyelő­készítés közel felével, az őszi mélyszántás negyedével végez­tek eddig a földművelők. ■ Ön még tart vagy tartana otthon haszonállatot? Szavazzon hírportálunkon ^tgr—• ma 16 óráig: HE0L.hu Jr A szavazás eredményét a hol­napi számunkban közöljük. hatszáz tonna kukoricát szer­zünk be a takarmányozás­hoz. Ezt a környékbeli gaz- _ dálkodóktól, főként á nagyobb agrártermelő társaságoktól igyekszünk megvásárolni, hogy így spóroljunk a szállí­tási költségeken - mondta el- Balázs Nóra, a Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. ügyvezető igazga­tója. Hozzátette, a kukorica tonnánkénti ára már járt 80 ezer forintnál is, majd az uk­rán import hírének a hatásá­ra jelentősen csökkent, úgy 62-68 ezer forint környékére. Ők minden esetre próbálják reális áron beszerezni a szük­séges mennyiséget. A fontos olajalapanyag, a nap­raforgó tonnánkénti ára egészen 140 ezer forintig kúszott az el­múlt hónapokban, a kukorica pedig jelenleg 65 ezer forint kö­rüli áron szerezhető be, néhány héttel ezelőtt pedig még 71-72 ezer forintért is adták, illetve vásárolták. Az idei gazdasági év nem a repcéről szól 1 PERCES INTERJÚ Több száz diák érkezik Egerbe „MÁS" Az Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) ezen a hét végén tizennegye­dik alkalommal rendezi meg az Országos Nonverbális Fesztivált iskoláskorú sérült, halmozottan sérült és egész­séges gyermekek részvételé­vel. Az idén csak kétnaposra tervezett, viszont még így is nagyszabású esemény­ről Berecz Klára, az EKMK munkatársa, főszervező tájé­koztatta lapunkat.- Mennyien és honnan érkez­nek a fesztiválra?- Mintegy 300-400 di­ák érkezik majd szinte az ország minden megyéjéből az egri Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házba. A gyerekek olyan egyéni és csoportos - zene, tánc, pantomim, báb, képzőművészet - produkci­ókkal jelentkeztek, amelyek segítik a fiatalok integrálá­sát. A felkészítő pedagógu­sok mindig nagyon találé­kony előadásokat álmodnak meg erre az alkalomra.- Mi a célja a rendezvénynek?- A lényeg a különböző­ség eltüntetése a művészet eszközeivel. A fesztivált alternatív kulturális rendez­vényként hirdetjük meg immáron tizennégy éve, s hisszük, hogy az alkotás bizonyos szintjén senki sem törődik azzal, hogy az alkotó sérült, fogyatékos, vagy ép.- Ki lép még fel a gyermeke­ken kívül?- Pénteken 14 órakor veszi kezdetét a fesztivál, melynek megnyitóján a pantomim egyik legnagyobb művésze, Méhes Csaba lép majd fel. Reméljük nagy sikert arat produkciójával. A rendez­vény szombat délutánig tart. ■ SZ. E. Uj tető fedi a közösségi házat bükkszentmárton A helyiek kedvelik a SZETA programjait Lengyel turistákat várnak Eger A vendéglátóknak alaposan föl kell készülniük Felújították a közösségi ház tetőszerkezetét. A SZETA Egri Alapítványa Hét falu egy háló­zat című programjában részt vevő település egyik központi épületén idén még nyílászáró­kat is cserélnek. Liktor Róbert polgármester elmondta, jövőre kívülről is rendbe teszik az in­gatlant, méghozzá a Start köz­munkaprogramban. Nagy Eszter, akinek gyerme­kei részt vesznek a foglalkozáso­kon, elmondta, hasznosak a gye­rekprogramok, de a felnőttek is kikapcsolódhatnak, vannak kö- § zös sütés-főzések, s a számítógé- | pet, internetet is használhatják, § A gyerekek nyáron Bogácson, I Fonyódon táborozhattak. ■ T. B. A teljes épületet felújítják majd a gyermekek kedvéért Magyarországot évről évre egyre több lengyel turista ke­resi föl a gyógyvizek és az ételek, italok miatt. Eger ide­genforgalmának javítása ér­dekében „Összefogással a len­gyel vendégekért” címmel rendezett szakmai napot és ta­nulmányutat a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK). Az esemény célja elsősor­ban az volt, hogy a turizmus és a vendéglátás területén dolgozó szakemberek számá­ra bemutassák azt, mi vonzó a magyarokhoz közel álló nép számára. Az információk alap­ján a résztvevők erősíthetik üzleti kapcsolataikat, s olyan kedvező csomagokat tudnak összeállítani, kínálni, melyek eredményeként a mainál is több lengyel turista keresi fel térségünket. Rittenbacher Ödön, a HKIK lengyel kapcsolatok tanács­adója szerint közös marke­tingre van szükség. Mint rá­mutatott, érdemes odafigyelni a lengyelek vallásosságára: előny, ha a nyári templomi mi­séken részt vesz egy lengyel pap is. A 40 év felettiek miatt nem árt lengyel nyelvű étlapot is készíteni. Szeretik a magyar konyhát, de nem ismerik a fő­zeléket és a tésztát, imádják azonban a galuskát, valamint a tarhonyát. Szívesen kóstol­ják a magyar borokat, s szere­tik az olyan helyeket is, ahol cigányzene szól. Nem adnak viszont borravalót. Kiemelte, hiányoznak a lengyel nyelvű tájékoztató füzetek, nem rek­lámozzák gyógyvizeink össze­tételét és hatását. Felvetődött, hogy figyelni kellene a lengyel ünnepekre. Szükség van városmarketing­re, kapcsolt szolgáltatásokra - például a szállodáknak adott strandbelépő-kedvezményekre -, diákok üdültetésére, ifjúsági táborok meghirdetésére, gya­korlati helyek biztosítására az iskolák és cégek között, vagy éppen a vállalkozások rekreáci­ós lehetőségeire. ■ T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents