Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-07 / 210. szám
6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK HÍRSÁV A cégekre bíznák a női kvóta ügyét MAGYARORSZÁG NEM támogatja, hogy kötelező érvényű uniós szabályozással, kvóták megállapításával javítsák a nők arányát a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsaiban, hiszen ez elsősorban a vállalatok, és nem az állam feladata lenne - nyilatkozta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek. A hírügynökség azzal kapcsolatban kereste meg a tárcát, hogy német lapok azt írták, tíz tagállam - köztük Magyarország - ellenzi az Európai Bizottság tervét, amely szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeket törvénnyel kell kötelezni arra, hogy igazgatótanácsaikban emeljék a nők arányát 40 százalékra 2020-ig. Róma sem csökkenti a kohéziós pénzt Győri Enikő államtitkár nem szabad csökkenteni a 2014-2020-as uniós keretköltségvetésnek az Európai Bizottság által javasolt főösszegét - értett egyet Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára olasz kollégájával, Enzo Moaveró- val, akivel tegnap Rómában tárgyalt. A két fél kihangsúlyozta: méltánytalan lenne, ha a költségvetési konszolidációt végrehajtó országokat a nekik szánt kohéziós források megnyirbálásával büntetnék. Egyeztetés az áfacsökkentésről az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adója csökkentésének lehetőségéről tárgyaltak a javaslattevő terméktanácsok képviselői a szaktárcák - azaz a VM és az NGM - ügyben illetékes államtitkáraival. A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára, Menczel Lászlóné elmondta: a tárgyalásokat két hét múlva folytatják a témáról. A kormány szerint nem volt dinnyekartell nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során a kormány álláspontja szerint. A vidékfejlesztési tárca közleménye szerint a kormány tudomásul veszi a GVH Antitröszt Irodája által augusztus 27-én indított eljárást, de hangsúlyozza: a nemzeti termelők érdekében való fellépés nem tilos, sőt bevett gyakorlat a világ minden táján. Tovább javulhat a külkereskedelmi egyenleg az év végéig EB: Túl szigorú a NAV áfa A luxembourgi ítélet az adóhatóság ellenőrzését is módosíthatja Problémát okoz az építési cégeknél, ha alvállalkozójuk szabálytalanul működik. Egy ilyen esetről döntött tegnap az Európai Bíróság Két magyar áfaügyben is ítéletet hozott tegnap az Európai Bíróság. Mindkét esetben azt mondta ki, hogy az áfamentesség, illetve az áfalevonás jogát nem tagadhatja meg az adóhatóság, ha a számlakibocsátó a számla befogadójának tudta nélkül valamilyen szabálytalanságot követ el. Tar Gábor Az adóhatóság nem tagadhatja meg az áfalevonás jogát olyan indokkal, hogy a számla befogadója nem ellenőrizte a számlakibocsátó tevékenységének szabályszerűségét - mondta ki egy magyar vonatkozású ügyben tegnapi ítéletében az Európai Bíróság. A testülethez úgy került az ügy, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogértelmezési kéréssel fordult hozzá egy építőipari vállalkozó és az adóhatóság vitájában. Az LB azt kérdezte, hogy az uniós áfaszabályok megengedik-e a számlabefogadó adólevonási jogának megtagadását olyan esetekben, amikor a számla- kibocsátó vállalkozói igazolványát visszavonják, illetve amikor a számlakibocsátó alvállalkozó a rá bízott munkát feketén foglalkoztatott munka- vállalókkal végezteti el. „A mostani döntés megerősíti a bíróság szintén két magyar ügyben hozott júniusi ítéletét, amikor a taláros testület kimondta: az adóhatóság nem tagadhatja meg az áfalevonás jogát a beszállító cég szabálytalansága miatt” - mondta el lapunknak Hegedűs Sándor. Az RSM DTM tanácsadó cég adópartnere közölte: az ítéletekből kitűnik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feketegazdaság elleni fellépésében alkalmazott jelenlegi gyakorlata nagyobb fokú gondosságot vár el a számla befogadójától, mint amekkorát az Európai Bíróság szükségesnek tart. Szerinte a döntések tükrében az adóhatóság évek óta tartó gyakorlata miatt számos hazai vállalkozás kérheti adólevonási jogának utólagos érvényesítését, melynek összege elérheti a milliárdos nagyságrendet. Ezen egyedi eljárások sikerének esélyét azonban előzetesen érdemes szakértő bevonásával megvizsgálni. „Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából az látszik, hogy felszámolná azt a jelenlegi anomáliát, hogy ha valaki a beszállítói lánc egyik végén szabálytalanságot követ el, akkor a lánc másik végén lévő vállalkozást megbüntetik függetlenül attól, hogy tudott-e a szabálytalanságról” - emelte ki a szakértő. A bíróság tegnapi másik magyar ügyben hozott áfaítélete az adómentes EU-n belüli értékesítések vonatkozásban tett megállapításokat. A Baranya Megyei Bíróság jogértelmezési kérelmére született luxembourgi ítélet kimondta, hogy az áfamentesség a körhintacsalás gyanújára alapozva nem tagadható meg valamely másik EU-tagállamba szánt terméket értékesítő társaságtól akkor, ha az eladó társaság bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen eljárva közösségen belüli termékértékesítésről tudott, de tőle függetlenül a vevő nem szállította a terméket a másik tagállamba. Az Európai Bíróság jogértelmezési ügyekben született ítéletei automatikusan nem döntik el a nemzeti bíróság előtti jogvitákat, de a hazai bíróságok várhatóan ennek figyelembevételével hoznak ítéletet az ügyekben - mondta a szakértő. Hegedűs Sándor szerint a NAV-nak így várhatóan módosítania kell ellenőrzési gyakorlatán, hogy a visszaélések ellen a friss ítéletek ismeretében is hatékonyan fel tudjon lépni. KSH Az export euróbán 4,6, az import 4,0 százalékkal nőtt júliusban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az árfolyamok alakulása miatt forintban a növekedés 11,3, illetve 10,8 százalékos volt. Az euróbán elszámolt júliusi export növekedése a júniusi 5,9 százalékos ütemről lelassult, míg az import valamelyest gyorsult az előző havi 4,0 százalékról. Az év hetedik hónapjában a kivitel 77, a behozatal 72 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország. ■ A belső kereslet visszaesése miatt az import növekedése elmaradhat az export bővülése mellett. Január-júliusban az export euróbán 1,0 az import 1,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. Az export 46,536 milliárd, az import 42,417 milliárd eurót tett ki az év első hét hónapjában, amiből 6,455, illetve 5,998 milliárd euró júliusra jutott. A várakozásainkkal megegyezően, 457,5 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben júliusban, ami javulás a tavalyi 404,1 millió euróhoz képest - mutat rá Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. „Folytatódott a kivitel növekedése az év első hónapjaiban megfigyelt csökkenések után. A kivitel javulása tükrözi az ipari export növekedését, amit feltehetően a Mercedes üzem termelésének elindulása okozott” - vélekedett Suppan. „A nyersanyagárak átmeneti visszaesés után újra emelkedtek, ezért a cserearányok stabilizálódására lehet számítani, miközben a belső kereslet visszaesése miatt az import növekedése továbbra is elmaradhat az exportétól, ezért a külkereskedelem többlete tovább javulhat az év végéig. A cserearányok stabilizálódását az emelkedő gabonaárak is segíthetik" - hangsúlyozta Suppan Gergely. A közgazdász az év egészében 7,4 milliárd euró többletre számít a tavalyi 7,06 milliárd után. ■ VG A bíróság előtt a különadó A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó ügyében az Európai Bírósághoz fordult a Székesfehérvári Törvényszék azt kérdezve, hogy a különadó összhangban van-e az EU jogával - tájékoztatta lapunkat az Európai Bíróság. Az ügy előzménye, hogy a Her- vis Sport és Divatkereskedelmi Kft. a hazai bíróság elé vitte a különadó ügyét, miután szerinte az hátrányosan érinti a külföldi tulajdonban lévő cégeket. MAGYARORSZÁG MEGSÉRTETTE a vasúti közlekedéssel kapcsolatos uniós jog egyes előírásait - ez már az Európai Bíróság tegnap született főtanácsnoki véleményében áll, amitől a testület később megszülető ítélete ritkán tér el. Eszerint hazánk nem határozott meg olyan feltételeket, amelyek biztosítanák a pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát. Megközelítette a hiány a száz százalékot államháztartás A központi alrendszer augusztust 122 milliárd forintos deficittel zárta A júliusi 80,2 milliárd forintos többlet után augusztust 122,0 milliárd forintos hiánynyal zárta az államháztartás központi alrendszere - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által csütörtökön közzétett gyorsjelentésből. Az év nyolcadik hónapját a központi költségvetés 106,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 19,1 milliárd forintos deficittel zárták, az elkülönített állami pénzalapok mérlege 3,1 milliárd forintos többletet mutatott. A központi alrendszer az év első nyolc hónapját 559,5 milliárd forintos hiánnyal zárta, ez az 576,2 milliárd forintos éves deficit-előirányzat 97,1 százaléka. 2011 augusztusában a deficit 50 milliárd forint volt, augusztus végén pedig 1544 milliárd fölötti hiányt mutatott a mérleg. A központi költségvetésbe augusztus hónapban közel 52 milliárd forinttal több bevétel folyt be, mint egy évvel korábban. Az NGM tájékoztatása szerint az áfa-, a jövedékiadó-, az szja- és az illetékbevételek haladták meg a tavalyit. Éves összevetésben nőttek a költség- vetési szervek bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek is. A kiadások a bevételekhez képest nagyobb összeggel, 141 Államháztartási mérleg (2012, milliárd forint) Január ________I ■ 107,3 Február-393,91 I Március-230,91 U Április 289,41 Május-115,9« Június-173,6 H Július ■ 80,2 Augusztus-122,0| Jan.-aug. 1 -559,5 Éves előirányzat 1 -576,2 VG-GRAF1KA FORRÁS: NGM milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit. Ebben a tárca szerint többek között szerepet játszottak a magasabb kamatkiadások és a 2012. május 1-jétől központi költségvetési szervként működő megyei önkormányzati intézmények kiadásai, az utóbbiak miatt a két hónap adatainak összehasonlítása nem megalapozott. Emelkedtek az egyedi és normatív támogatások, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai és az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások is. A társadalombiztosítási alapok augusztus havi 19,1 milliárd forintos hiányához a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,8 milliárd forinttal, az Egészségbiztosítási Alap pedig 17,3 milliárd forinttal járult hozzá. A mérleg mindazonáltal - a magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételeknek is köszönhetően - javult: 2011 augusztusában a két Alap együttes hiánya megközelítette a 35 milliárd forintot. Idén augusztusban a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban is részesült, míg 2011-ben ilyen támogatást nem kapott; a kiesést tavaly a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta. ■ VG
