Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-25 / 225. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2012. SZEPTEMBER 25., KEDD Novemberig várja az új tagokat az átalakuló agrárkamara Lassabban nő a gazdaság nav A Hatvani kistérség húzta leginkább Heves megye „szekerét” Heves megyében szinten maradt a munkanélküliség augusztusban heves megye Módosították az agrárkamarai regisztráció határidejét, a belépésre kötelezettek november 30-áig regisztrálhatják magukat a szervezetnél. Az új agrár- kamarai törvény kötelező tagságot ír elő az agrárszektor és az élelmiszeripar piaci szereplői számára az őstermelőtől a nagyvállalatig. Ezáltal minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet, amely a törvény meghatározása szerint agrárgazdasági tevékenységet folytat, kötelezetté válik a nyilvántartásba vételre és kamarai hozzájárulás befizetésére. Mentességet élveznek azok, akik tagjai az állat- vagy növényorvosi kamarának, illetve ■ Pontos adatok egyelőre nincsenek, de körülbelül kétezer Heves megyei termelő vétette magát nyilvántartásba. valamely vadászati szakmai szervezetnek, esetleg hegyközségnek, de csak akkor, ha az e tagságukkal összefüggő tevékenységen kívül más agrár- gazdasági tevékenységet nem folytatnak. A webes regisztrációs felületen azonban nekik is nyilatkozniuk kell erről.- A törvénynek köszönhetően a Heves Megyei Agrárkamara taglétszáma a jelenlegi 8-900-ról 15 ezerre emelkedik, az országosé pedig 300 ezer fölé. Ezzel az egyik legerősebb civil szervezet jön létre, amely segít majd a bürokrácia elleni küzdelemben, részt vesz a törvényalkotásban és támogatást nyújt az ügyintézésben. Meglesznek az anyagi lehetőségei annak, hogy a gazdák olyan szolgáltatásokat kapjanak, amihez eddig nem jutottak hozzá - mondta el Székely Zoltán, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnökségének Heves megyei ügyekért felelős tagja. Hozzátette, országosan eddig körülbelül 60 ezren regisztráltak, kétharmaduk a díjat is befizette. Megjegyezte, a regisztráció azért is fontos, mert a márciusi választásokon csak azok vehetnek részt, akik a határidőig beléptek és befizették a díjat. Minden tag egy szavazattal rendelkezik, nem számít a gazdasági súly. ■ T. B. A gépipar forgalma jelentősen bővült az első félévben, bár a cégek a beruházásaikat némiképp visszafogták tavalyhoz képest. Képünk illusztráció. Heves még a legjobb helyzetben lévő megyék közé tartozik, minden fontos gazdasági mutatóban javított az első félévben. Tóth Balázs A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves megyei adóigazgatósága az adóbefizetések alapján elemezte a megye gazdasági folyamatait. Tanulmányuk szerint ez utóbbiakra a válságon kívül nagy hatással voltak a jogszabályváltozások és a különböző kormányzati intézkedések. A növekedést visszafogja az euróövezet helyzete, keresletszűkítő hatást gyakorolt az áfakulcs emelése, a devizahitelesek végtörlesztése, valamint a gyorsuló infláció is. Heves megye fontosabb gazdasági mutatói az első félévben a beruházásokat és a kivitelt leszámítva az országos átlagnál nagyobb mértékben javultak. Az összes értékesítés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a tavalyi 13,3 százalék után 8,8 százalékkal 592 milliárd forintra bővült, domináns volt a gépipar, amely ennek több mint a felét adta, s a kereskedelem részesedése is jelentős, 70,6 milliárdos volt. A harmadik legjelentősebb ágazat az energiaipar volt. A tizedével gyarapodó kivitel 226 milliárd forintot tett ki, míg a belföldi eladások 366 milliárd forintra rúgtak, ami 6,8 százalékos gyarapodást jelent tavalyhoz képest. Bár az unión belülre irányuló kivitel teszi ki az export több mint 89 százalékát, részarányának kismértékű csökkenése azt jelenti, hogy más piacokat is találtak a megyei cégek. A beszerzéseknél csupán nyolc százalékos volt a bővülés. A 485 milliárd forintnyi áru 247,6 milliárd forint értékben A régiós adóbevételek (245,6 milliárd forint) egyre nagyobb hányadát adja szűkebb pátriánk. Az első nyolc hónapban befolyt 103,5 milliárd forint több mint 42 százalékos arányt jelent, míg Borsod megye 112,6 milliárdja 45,8 százalékot képvisel. A megyei áfabevételek 31,8 milliárdról 38,37 milliárd fölé nőttek, ebben szerepe van az áfakulcs emelkedésének, valamint annak is, hogy a kiutalási határidő meghosszabbodott. A személyi jövedelemadóból származó 16,6 milliárd forint közel 1,3 milliárddal több, mint belföldről származott, 237,7 milliárdnyi pedig importból, az olló egyre szűkül, a hazai kárára. A beruházásokra fordított összeg a tavalyi esés után szolidan, de ismét fölfelé mozdult el. Az adózók 13,8 milliárd forintot költöttek új tárgyi eszközök beszerzésére, 320 millió forinttal többet, mint 2011 azonos időszakában. Jellemző egyébként, hogy a válság kedvezett ugyan az exportnak, de még inkább az importnak, hiszen előbbi 22, utóbbi több mint 50 százalékkal nőtt, így az egyenleg már negatív. a tavalyi bevétel, ebben az adójóváírás kivezetésének van szerepe. A társadalombiztosítási befizetések 2,5 milliárdos emelkedése (42,8 milliárd forintra) alapvetően a jogszabályváltozások eredménye, vagyis a különféle munkaügyi ellátások megyése- désének köszönhető. A befizetett társasági adó 40 százalékkal nőtt, ellenben az evások befizetése csökkent. A két adónemből, illetve az egészségügyi hozzájárulásból 5,65 milliárd forint folyt be a tavalyi 4,4 milliárd helyett. A legnagyobb beruházó a gépipar, jóllehet az ágazat szereplői az elmúlt esztendeinél közel 300 millió forinttal kevesebbet költöttek. Ezt a kiesést kompenzálták viszont az energiaipar fejlesztései. A szállítmányozók, valamint a kereskedők idén a tavalyinál jóval kevesebbet költöttek eszköz- állományuk bővítésére, ám az építőipari és a kereskedelmi cégek nagyobb értékben fektettek be a jövőbe. A megye gazdasági teljesítményében meghatározó hét vállalat az értékesítés és beszerzés felével részesedik, a kivitel kétharmadát, a behozatal 80 százalékát, a belföldi beszerzés közel negyedét adják. A fejlesztések terén a részarányuk némileg ugyan csökkent, de így is 37,4 százalékos. A kistérségek közül értékesítésben egyértelműen és egyre jobban vezet a hatvani (190-ről 240 milliárd forintra nőttek a cégek eladásai), csak kicsit lépett előre az egri (170 milliárd) és a tavalyinál kisebb forgalmat tudhatnak magukénak a gyöngyösi vállalkozások (110 milliárd). A többi négy területi egység gazdasági szereplői valamelyest javítottak, ám részesedésük a többiek bővülése miatt összességében kisebb, 10 százalékos lett. Borsod nyakán a Heves megyei adófizetők munka A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott álláskeresők 2012 augusztusi zárónapi száma megközelítette az 527 ezret, amely azt mutatja, hogy egy hónap alatt hétszázzal csökkent a munka- nélküliek tábora. Az előző év azonos hónapjához képest 22 ezerrel voltak kevesebben az állástalanok. A változás természetesen nem mindenütt volt egyforma, a megyék többségében csökkenés következett be, százalékos értékben Somogybán, számszerűen pedig Borsodban volt a legkedvezőbb a tendencia. A szomszéd megyében több mint hétszázan kerültek ki a nyilvántartásból, többségük munkát találhatott. Az alkalmi és a közmunkák miatt főként a férfiak és a szakképzetlenek állománya csökkent. Jellemző egyébként, hogy a korábbi hónaphoz képest visszaesett a nyilvántartásba bekerülők száma. Az előző év augusztusához képest minden megyében kevesebben kerestek állást, legalább tizedével kevesebb munkanélküli volt Győr, Békés és Vas megyében. Régiónkban közel 102 ezren voltak azok, akik álláskeresőként szerepeltek a foglalkoztatási szolgálat adatbázisában. Júliushoz képest 860-nal, tavaly augusztushoz viszonyítva 2360-nal voltak kevesebben. Hevesben a csökkenés mértéke elmaradt a régióstól a múlt hónapban, hiszen a munkanélküliek 19 570-es . tábora 52-vel lett kevesebb. Tavaly nyár végén létszámuk még meghaladta a húszezret. A pályakezdő munkanélküliek aránya idén nyáron emelkedett, s augusztusban sem csökkent. Hevesben 2500-an voltak, 80-nal, illetve 450-nel többen, mint júliusban és 2011 nyolcadik hónapjában. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag népességhez viszonyított aránya 11,9, a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya pedig 7,9 százalékot tett ki. Egyik relatív rátában sem történt változás az előző hónaphoz képest. A régióban a két mutató 20,2 és 12,6 százalék volt, míg Heves megye őrizte kedvezőbb helyzetét, 14,8, valamint 9,6 százalékos értékeit. «T. B. Egerbe {önnek az ország vezető közgazdászai Szűkebb hazánk nagyon megsínylette az aszályt kalászosok Az egész országban Heves és Nógrád megye produkálta a legrosszabb eredményeket mkt Kerek évfordulóhoz érkezett a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), amely az 50. vándorgyűlését rendezi meg. Csütörtöktől szombatig Egerben találkoznak az ország vezető közgazdászai és határon túli szakemberek. Egerbe látogat többek közt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kovács Árpád MKT-elnök is. A vándor- gyűlés plenáris üléssel kezdődik. A második nap délelőttje a szekcióüléseké lesz, majd gazdaságpolitikai plenáris üléssel folytatódik a program. A zárónapon a Költségvetési Tanács tart „rendkívüli nyílt ülést” a közönség előtt. ■ T. B. Az idén nyolc százalékkal nagyobb területen az előző évinél két százalékkal kevesebb, 5,5 millió tonna kalászos gabona termett - adta közre az előzetes terméseredményeket a KSH. A csökkenés fő oka a kedvezőtlen időjárás volt. A termésátlagok - a zab kivételével - elmaradtak az előző évitől. A búza közel 4 millió tonnás termésmeny- nyisége 3 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és közel tizedével marad el az elmúlt öt év átlagától. Mindezt a tavalyinál 9 százalékkal nagyobb területen produkálta a növény. Mind rozsból, mind pedig árpából jóval többet vetettek, mint 2011-ben, de a termésátlagok csökkentek. Emiatt a rozs ugyan többet adott, ám árpából ugyanakkora mennyiséget takarítottak be, mint egy évvel ezelőtt. Őszi árpából több, tavasziból kevesebb termett. A zab jól viselte az aszályt, átlagos hozama közel tizedével emelkedett. A tritikálé betakarított területének 10 százalékos növekedését semlegesítette a terméseredmény csökkenése. Heves kivételesen rossz helyzetbe került a szárazság miatt, a kalászosok termésátlagait te- § kintve rendre az utolsó három- í ban volt a megye. Egy növény, | a zab esetében került leghátulra: r ennél az amúgy mindig Heves § mögött végző Nógrád megyei Hevesben az idén szinte minden kalászos nagyon gyengén termett. gazdák is jobb eredményt produkáltak. Á legjobb termés Baranyában, valamint Tolnában, Zalában és Somogybán volt. A KSH adatai szerint megyénkben 55 ezer hektáron tudták betakarítani a búzát, ami országos viszonylatban nagynak számít: csak kilenc, főként alföldi megyében volt ennél nagyobb a növény vetés- területe. A terméseredmény viszont átlagban 2,66 tonna volt hektáronként, aminél csupán a nógrádi gazdák két tonnája volt rosszabb. A tavaszi árpa hevesi területe a hetedik legnagyobb volt, ám a 2,13 tonnás átlageredmény a második leggyengébb az országban. ■ T. B.
