Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-17 / 218. szám
2012. SZEPTEMBER 17., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 Ha eb ugatja a karavánt közmondások Csanádiék valóban Makótól Jeruzsálemig mentek A török hódoltság időszakában rengeteg közmondás és szólás született. Közülük sok megmaradt az emlékezetünkben, és ma is használjuk azokat. HÍRSÁV Új helyre kerülhet a dinnyés lány heves Egy helyi cég azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a most elhanyagolt magántelken álló „Dinnyés lány” bronzszobrot a város arra méltó közterületén helyezzék el. A vállalkozás állná a költségeket. A képviselő-testület októberi ülésén határoz a felajánlásról, addig is várják a helyiek javaslatait, hol állítsák föl Janzer Frigyes 1986-os alkotását. ■ T. B. Lejár a helyi adók befizetési határideje heves megye Ma még pótlék- mentesen lehet befizetni a helyi adókat (építmény-, telekadó, helyi iparűzési adóelőleg, augusztus havi idegenforgalmi adó), a gépjárműadót és a talajterhelési díj második részletét az adóhatóságoknál. A helyhatóságok augusztusban postázták a folyószámla-kivonatokat, az autó- és ingatlantulajdonosoknak a csekkeket. A pénz- forgalmi számlanyitásra kötelezett adózók befizetéseiket számlájukról átutalással kötelesek teljesíteni. Egerben az adóhatóság ma 9-17 óra között rendkívüli ügyfélfogadást tart. ■ T. B. Új tehetségeket keres az együttes mikófalva Az idén negyvenedik születésnapját ünneplő Mikófalvi Öntevékeny Hagyományőrző Népi Együttes néptánccsoportja szeptemberben tagtoborzót tart a szombati próbák alkalmával. Aki kedvet érez az énekléshez, az asszonykórusba is jelentkezhet. ■ T. B. Fiatal táncosokat keresnek Hétköznapi kommunikációnkban számos olyan közmondást vagy szállóigét használunk, melynek eredete a múlt ködébe vész. A török hódoltság ideje is hagyott ránk néhány ilyen nyelvemléket. Damf Anna Csanádi Sárkány Balázst feleségestül fogságba ejtette a török a XV. században. A foglyokat Makó vidékéről a messzi Jeruzsálembe hurcolták. A házaspárt itt eladták a rabszolgapiacon. A jóravaló makóiak Jeruzsálemben - a legjobb helyen - a Szent Sírnál Remete Szent Pálhoz könyörögtek a szabadulásukért. Tíz évet töltöttek el rabszolgaként a Szentföldön, közben gyermekeik is születtek. Végül a keresztény hagyomány szerint Remete Szent Pál égi közbenjárására megszabadultak. Hazajöttek. Első útjuk Bu- daszentlőrincre vezetett, ahol a pálosok központi kolostora állt, hogy a díszes márvány szarkofágban őrzött Remete Szent Pál ereklyéi előtt leróják kegyeletüket. Hadnagy Bálint pálos szerzetes a Szent Pál élete című 1507-ben Krakkóban megjelent munkájában írta le ezt az esetet. Azóta tudjuk, mondjuk, használjuk, hogy „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől,” bár a valós adatok azt bizonyítják, helyesebben tennénk, ha úgy gondolnánk, nem legyőzhetetlen e távolság. A magyar nyelvben számos olyan közmondásra és szólásra lelhetünk, amelynek valós történelmi alapja van. Néhány ■ A szállóige szerzője mindig ismert, legfeljebb mi nem emlékszünk az eredeti forrásra. a török hódoltság időszakában keletkezett. Most, amikor az egri vár viadalának 460. évfordulójára emlékezünk, nem árt ezzel is tisztában lenni. a egri vár ostromának az idei esztendőben ünnepelt 460. évfordulóján idézzük a török időkre emlékeztető szólást: „Több is veszett Mohácsnál”. Ezt a mondatot Arany János írta le a Leesett a Rigó lovam patkója című dal refrénjeként. Az alkotás elején az „Ej no, hiszen” szavakat már régen elfeledtük, valójában Arany Jánoshoz sem kötjük, mégis szinte naponta elvesz- A közmondás elvet, tapasztalati igazságot, vélt életbölcsességet kifejező mondat, szerzője ismeretlen, hiszen egy közösség megfigyelésén alapszik - jelzi dr. Csiffáry Gergely történész. - A szállóige szerzője ismert, az emberek emlékezetében tárolt találó, sok igazságot tartalmazó részlete. Ha azt mondjuk, „ha én egyszer kinyitom a számat”, akkor a legtöbben Salamon Béla politikai élcére gondolunk. Holott Salamon sem saját kútfőből vette: Lovászy Károly szerzett egy kupiét, amelyben a hátországi hősködést gúnyolta ki, miszerint ha kinyitja a száját, az ellenség elpusztul. Mondataiban az első világháború kitörése körüli időszak elejének tünk valamit, ami még mindig kevesebb, mint e nemzet vesztett Mohácsnál... A látszat néha csal ugyanakkor nem közmondás, hiszen szülőatyja Seneca ókori bölcs volt az, aki rámutatott arra, hogy a felszín ismerete bizony akár megtévesztő is. lehet. A mondat eredetije egyébként görögből lefordítva igazából úgy hangzik: csalfa a külsőbe vetett hit. optimizmusa fordul visszájára, amikor sokan úgy hitték, mire lehullnak az első falevelek, megnyerjük a háborút. Ma a salamoni mondatból csak a főnök elleni éle cseng ki.- Beszélt nyelvünk számos olyan szófordulatot tartalmaz, amelynek eredeti szövegkörnyezetére vagy szerzőjére már nem emlékezünk - folytatja a történész. - Mais gyakran citálják, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz”. Helyesen ez így hangozna: „Magyarország volt, én azt szeretném hinni, lesz!” E mondatot Széchenyi István írta le a Hitel című munkájában. Gyakran hivatkozzák meg Deák Ferenc 1861-es Felirati javaslatának egy gondolatát is: „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni nem szabad.” A mondat a haza bölcsének mauzóleumára is felkerült. Pulszki Ferenc akadémiai beszédében őrződött meg a „kutya ugat, a karaván halad”. Az eredeti szövegkörnyezet 1888-ban ez volt: „Akinek a nemzetre valami befolyása van, vastag bőrének kell lennie, hogy ki tudja állni a támadásokat. Azt mondja egy arab közmondás: a kutya ugat, a karaván halad, ami azt jelenti, hogy a karaván mit sem ad a kutya ugatására.” JEGYZET SZALAY ZOLTÁN Mámorban a családfő az asszony gyomra görcsbe rándult, amikor meghallotta férje óbégatását. Tudta, megint vége a nyugodt éjszakájuknak, retteghet a két tizenéves gyerek. A megyeszékhelyhez közeli falu amúgy takaros házában szinte mindennapos volt, hogy az ura danászásnak vélt ordítozással tért haza. A lábán alig tudott megállni, olykor nagy kilengéssel a földre zuhant, s összetörte magát. Mikor végre bekec- mergett otthonába, a szobájából üvöltözött, szidalmazva, a házból elzavarással, megöléssel fenyegetve mindenkit. A feleség sokáig ámult, hogy másnap az ember, mintha mi sem történt volna, hajnalban felkelt, reggeli után indult a munkahelyére. A férfinak fogalma sem volt, miket kiabált előző éjjel, hogyan sértegette családtagjait, lökdöste őket, nejének a karját csavargatta. Attól függően, mennyire ejtette bódulatba a temérdek pia. A família józan többsége tanácstalan volt. A hatóságok képviselői kérdéseikre azt hangoztatták, csak akkor avatkozhatnak közbe, ha bűntény történik, azaz, „majd ha vér folyik”. Hiába fordult a nő és a két fiatal segítő szolgálatokhoz is, túl sokat a téma jogi rendezetlensége miatt azok sem tehettek. az asszonynak, míg a férje dolgozott, majd döntötte magába a szeszt, az lett kényszerűen a gyakori időtöltése, hogy össze-összetalálkozott hasonló sorsú nőtársaival, akikkel jól kipanaszkodhat- ták-kisírhatták magukat. Teltek-múltak az évek, a férfi iszákossága egyre súlyosbodott, mind többször ájulásig lerészegedett. A felesége egy ideje azon tanakodott, vajon helyénvaló-e, ha túlontúl kimutatja, hogy együttérez asszonytársaival. Ők mind megözvegyültek... Elveszett Mohács, a látszat és Rigó patkója Igen aktívak voltak az egriek egészségváros Közek négymilliós támogatás a kórháznak Hárommillió 911 ezer 300 forintos adományt adott át szombaton az egri Markhot Ferenc Kórháznak az Egészségváros programjának zárásakor a Richter Gedeon Gyógyszergyár. Több mint kétezer ember ment el az esős idő ellenére az Érsekkertbe, ahol nem csak a részvételért, a szűrővizsgálatokért is adománypontokat kaptak. Abból hatezernél több gyűlt össze, így a gyógyszer- gyár kétmilliós, a kórháznak szánt támogatását ennyiszer 300 forinttal egészítették ki. A vizsgálatok közül a vérnyomás- és a vércukormérés volt a legnépszerűbb. Hatvanhárman még vért is adtak. ■ G. R. Rudolf Péter színművész a szűrésen. Képgaléria: HE0L.hu kultúra ízelítő Kovászna és Hargita hagyományaiból A megyei önkormányzat hagyományteremtő szándékkal rendezte Egerben és Mátrade- recskén a Székelyföld Gyöngyszemei programsorozatot. A hét végi vásári forgatagra Kovászna és Hargita megyéből érkeztek fafaragók, kovácsok és előadók. Szombaton Egerben a vidék sokszínű tánckultúráját csodálhatták meg az érdeklődők, voltak ismeretterjesztő előadások, a várban pedig kiállítás nyílt, ami Bikfalva kulturális értékeit mutatta be. Vasár- I ce nap Mátraderecskén, a Mofet- | tánál folytatódtak a programok | a fellépőkkel és vásárosokkal, | s bemutatták Háromszék ás- £ vánvvizeit, gyógvgázait. ■ T. B. Megmutatták tudásukat a székely fafaragók is. Képgaléria: HE0L.HU
