Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-17 / 218. szám

2012. SZEPTEMBER 17., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 Ha eb ugatja a karavánt közmondások Csanádiék valóban Makótól Jeruzsálemig mentek A török hódoltság időszakában rengeteg közmondás és szólás született. Közülük sok megmaradt az emlékezetünkben, és ma is használjuk azokat. HÍRSÁV Új helyre kerülhet a dinnyés lány heves Egy helyi cég azzal a kéréssel fordult az önkor­mányzathoz, hogy a most elhanyagolt magántelken álló „Dinnyés lány” bronz­szobrot a város arra méltó közterületén helyezzék el. A vállalkozás állná a költsé­geket. A képviselő-testület októberi ülésén határoz a felajánlásról, addig is vár­ják a helyiek javaslatait, hol állítsák föl Janzer Frigyes 1986-os alkotását. ■ T. B. Lejár a helyi adók befizetési határideje heves megye Ma még pótlék- mentesen lehet befizetni a helyi adókat (építmény-, telekadó, helyi iparűzési adó­előleg, augusztus havi ide­genforgalmi adó), a gépjár­műadót és a talajterhelési díj második részletét az adóha­tóságoknál. A helyhatóságok augusztusban postázták a folyószámla-kivonatokat, az autó- és ingatlantulajdono­soknak a csekkeket. A pénz- forgalmi számlanyitásra kö­telezett adózók befizetéseiket számlájukról átutalással kötelesek teljesíteni. Egerben az adóhatóság ma 9-17 óra között rendkívüli ügyfélfoga­dást tart. ■ T. B. Új tehetségeket keres az együttes mikófalva Az idén negyve­nedik születésnapját ün­neplő Mikófalvi Öntevékeny Hagyományőrző Népi Együt­tes néptánccsoportja szep­temberben tagtoborzót tart a szombati próbák alkalmával. Aki kedvet érez az éneklés­hez, az asszonykórusba is jelentkezhet. ■ T. B. Fiatal táncosokat keresnek Hétköznapi kommuniká­ciónkban számos olyan közmondást vagy szállóigét használunk, melynek ere­dete a múlt ködébe vész. A török hódoltság ideje is hagyott ránk néhány ilyen nyelvemléket. Damf Anna Csanádi Sárkány Balázst felesé­gestül fogságba ejtette a török a XV. században. A foglyokat Ma­kó vidékéről a messzi Jeruzsá­lembe hurcolták. A házaspárt itt eladták a rabszolgapiacon. A jóravaló makóiak Jeruzsá­lemben - a legjobb helyen - a Szent Sírnál Remete Szent Pál­hoz könyörögtek a szabadulá­sukért. Tíz évet töltöttek el rab­szolgaként a Szentföldön, köz­ben gyermekeik is születtek. Végül a keresztény hagyomány szerint Remete Szent Pál égi közbenjárására megszabadul­tak. Hazajöttek. Első útjuk Bu- daszentlőrincre vezetett, ahol a pálosok központi kolostora állt, hogy a díszes márvány szarko­fágban őrzött Remete Szent Pál ereklyéi előtt leróják kegyele­tüket. Hadnagy Bálint pálos szerzetes a Szent Pál élete című 1507-ben Krakkóban megje­lent munkájában írta le ezt az esetet. Azóta tudjuk, mondjuk, használjuk, hogy „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől,” bár a valós adatok azt bizonyítják, helyesebben tennénk, ha úgy gondolnánk, nem legyőzhetet­len e távolság. A magyar nyelvben számos olyan közmondásra és szólás­ra lelhetünk, amelynek valós történelmi alapja van. Néhány ■ A szállóige szerzője mindig ismert, legfeljebb mi nem emlékszünk az eredeti forrásra. a török hódoltság időszakában keletkezett. Most, amikor az egri vár viadalának 460. évfor­dulójára emlékezünk, nem árt ezzel is tisztában lenni. a egri vár ostromának az idei esztendőben ünnepelt 460. év­fordulóján idézzük a török idők­re emlékeztető szólást: „Több is veszett Mohácsnál”. Ezt a mon­datot Arany János írta le a Le­esett a Rigó lovam patkója című dal refrénjeként. Az alkotás ele­jén az „Ej no, hiszen” szavakat már régen elfeledtük, valójában Arany Jánoshoz sem kötjük, mégis szinte naponta elvesz­- A közmondás elvet, ta­pasztalati igazságot, vélt élet­bölcsességet kifejező mondat, szerzője ismeretlen, hiszen egy közösség megfigyelésén alap­szik - jelzi dr. Csiffáry Gergely történész. - A szállóige szerzője ismert, az emberek emlékeze­tében tárolt találó, sok igazsá­got tartalmazó részlete. Ha azt mondjuk, „ha én egy­szer kinyitom a számat”, akkor a legtöbben Salamon Béla poli­tikai élcére gondolunk. Holott Salamon sem saját kútfőből vette: Lovászy Károly szerzett egy kupiét, amelyben a hát­országi hősködést gúnyolta ki, miszerint ha kinyitja a száját, az ellenség elpusztul. Monda­taiban az első világháború ki­törése körüli időszak elejének tünk valamit, ami még mindig kevesebb, mint e nemzet vesz­tett Mohácsnál... A látszat néha csal ugyanakkor nem közmon­dás, hiszen szülőatyja Seneca ókori bölcs volt az, aki rámuta­tott arra, hogy a felszín ismere­te bizony akár megtévesztő is. lehet. A mondat eredetije egyéb­ként görögből lefordítva igazá­ból úgy hangzik: csalfa a külső­be vetett hit. optimizmusa fordul visszájára, amikor sokan úgy hitték, mi­re lehullnak az első falevelek, megnyerjük a háborút. Ma a salamoni mondatból csak a fő­nök elleni éle cseng ki.- Beszélt nyelvünk számos olyan szófordulatot tartalmaz, amelynek eredeti szövegkör­nyezetére vagy szerzőjére már nem emlékezünk - folytatja a történész. - Mais gyakran citál­ják, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz”. Helyesen ez így hangozna: „Magyarország volt, én azt szeretném hinni, lesz!” E mondatot Széchenyi István írta le a Hitel című mun­kájában. Gyakran hivatkoz­zák meg Deák Ferenc 1861-es Felirati javaslatának egy gon­dolatát is: „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni nem szabad.” A mondat a haza bölcsének mau­zóleumára is felkerült. Pulszki Ferenc akadémiai beszédében őrződött meg a „kutya ugat, a karaván halad”. Az eredeti szö­vegkörnyezet 1888-ban ez volt: „Akinek a nemzetre valami befolyása van, vastag bőrének kell lennie, hogy ki tudja állni a támadásokat. Azt mondja egy arab közmondás: a kutya ugat, a karaván halad, ami azt jelen­ti, hogy a karaván mit sem ad a kutya ugatására.” JEGYZET SZALAY ZOLTÁN Mámorban a családfő az asszony gyomra görcsbe rándult, amikor meghal­lotta férje óbégatását. Tud­ta, megint vége a nyugodt éjszakájuknak, retteghet a két tizenéves gyerek. A megyeszékhelyhez közeli falu amúgy takaros házában szinte mindennapos volt, hogy az ura danászásnak vélt ordítozással tért haza. A lábán alig tudott megállni, olykor nagy kilengéssel a földre zuhant, s összetörte magát. Mikor végre bekec- mergett otthonába, a szobá­jából üvöltözött, szidalmaz­va, a házból elzavarással, megöléssel fenyegetve min­denkit. A feleség sokáig ámult, hogy másnap az ember, mintha mi sem történt vol­na, hajnalban felkelt, reggeli után indult a munkahelyére. A férfinak fogalma sem volt, miket kiabált előző éjjel, hogyan sértegette családtag­jait, lökdöste őket, nejének a karját csavargatta. Attól füg­gően, mennyire ejtette bódu­latba a temérdek pia. A família józan többsége tanácstalan volt. A hatósá­gok képviselői kérdéseikre azt hangoztatták, csak ak­kor avatkozhatnak közbe, ha bűntény történik, azaz, „majd ha vér folyik”. Hiába fordult a nő és a két fiatal segítő szolgálatokhoz is, túl sokat a téma jogi rende­zetlensége miatt azok sem tehettek. az asszonynak, míg a férje dolgozott, majd döntötte ma­gába a szeszt, az lett kény­szerűen a gyakori időtöltése, hogy össze-összetalálkozott hasonló sorsú nőtársaival, akikkel jól kipanaszkodhat- ták-kisírhatták magukat. Teltek-múltak az évek, a férfi iszákossága egyre súlyosbo­dott, mind többször ájulásig lerészegedett. A felesége egy ideje azon tanakodott, vajon helyénvaló-e, ha túlontúl kimutatja, hogy együttérez asszonytársaival. Ők mind megözvegyültek... Elveszett Mohács, a látszat és Rigó patkója Igen aktívak voltak az egriek egészségváros Közek négymilliós támogatás a kórháznak Hárommillió 911 ezer 300 fo­rintos adományt adott át szom­baton az egri Markhot Ferenc Kórháznak az Egészségváros programjának zárásakor a Richter Gedeon Gyógyszergyár. Több mint kétezer ember ment el az esős idő ellenére az Érsekkertbe, ahol nem csak a részvételért, a szűrővizsgá­latokért is adománypontokat kaptak. Abból hatezernél több gyűlt össze, így a gyógyszer- gyár kétmilliós, a kórháznak szánt támogatását ennyiszer 300 forinttal egészítették ki. A vizsgálatok közül a vérnyo­más- és a vércukormérés volt a legnépszerűbb. Hatvanhárman még vért is adtak. ■ G. R. Rudolf Péter színművész a szűrésen. Képgaléria: HE0L.hu kultúra ízelítő Kovászna és Hargita hagyományaiból A megyei önkormányzat ha­gyományteremtő szándékkal rendezte Egerben és Mátrade- recskén a Székelyföld Gyöngy­szemei programsorozatot. A hét végi vásári forgatagra Kovászna és Hargita megyéből érkeztek fafaragók, kovácsok és előadók. Szombaton Egerben a vidék sokszínű tánckultúrá­ját csodálhatták meg az érdek­lődők, voltak ismeretterjesztő előadások, a várban pedig kiál­lítás nyílt, ami Bikfalva kultu­rális értékeit mutatta be. Vasár- I ce nap Mátraderecskén, a Mofet- | tánál folytatódtak a programok | a fellépőkkel és vásárosokkal, | s bemutatták Háromszék ás- £ vánvvizeit, gyógvgázait. ■ T. B. Megmutatták tudásukat a székely fafaragók is. Képgaléria: HE0L.HU

Next

/
Thumbnails
Contents