Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-03 / 206. szám

2012. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Kevés lehet a takarmány bajok Legeltetni alig tudtak, kiegészítő takarmányra szorult a jószág Nagyon-nagyon komoly gondot okoz a kevés betakarítható szalma, valamint az, hogy a tömegtakarmányokból is kevés termett az idén. HÍRSÁV Ökoiskolaként kezdik el az új tanévet BOLDOG A Berecz Antal Általános iskola 2001 óta tudatosan törekedett a kör­nyezeti nevelésre. Ennek eredményeként elnyerte a Nemzeti Erőforrás Minisz­térium és a Vidékfejlesztési Minisztérium nevében az Oktatáskutató és -Fejlesztő Intézet által meghirdetett, a hazai közoktatásban a fenntarthatóságért adható legmagasabb elismerést, az „Ökoiskola" címet. ■ S. B. S. Problémák lehetnek a víz minőségével szilvásvárad Mától három napon át végzi a szolgáltató a falu vízhálózatának kar­bantartását. Az ÉRV Zrt. tájékoztatja fogyasztóit, hogy a településen végzett háló­zatmosatás miatt szeptember 3-4-5-én, reggel 7 órától 13 óráig vízhiány, nyomásesés, vízminőség-romlás várható. Kérik a fogyasztók megérté­sét és türelmét! ■ S. B. S. Ápolónők gobelinjeiből nyílt kiállítás hatvan Az Albert Schweitzer Kórház sok rendezvénynek ad otthont. Az elmúlt héten különleges alkotásokat állí­tottak ki: a gobelin és man- dala képeket a rehabilitációs osztály két ápolója, neveze­tesen Miklós Zsuzsanna és Oláh Mary készítette. „Na­gyon sok rejtett kincsünk van a kórházban. Nemcsak orvos- és ápolásszakmai munka zajlik nálunk, de a kreativitás és a művészet is előtérbe kerül” - fogalma­zott a tárlatnyitón Stanko- vics Éva, az intézmény ügy­vezető igazgatója. ■ S. B. S. Oláh Mary az alkotásokkal Kevés lesz a kukorica, de a siló is, a gazdák a szalmá­ért és a szénáért sem adnak annyit, mint az erőmű. Tóth Balázs A szélsőséges időjárás, a csapa­dék hiánya, illetve a lehullott mennyiség időbeni eloszlása kritikus helyzetet idézett elő a mezőgazdaságban. Idén a jég­esők, a viharok és az aszály okozták a legtöbb gondot, de helyenként a fagyok is nehéz helyzetbe hozták a termelőket. Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelés- ügyi Igazgatóságának vezető­je elmondta, az elemi károk hatására Heves megyében az egyes növények termésmeny- nyisége akár 30-70 százalékkal a fagyok és a kevés eső miatt szinte valamennyi gyümölcsfaj­ta a megszokottnál gyengébben terem, ráadásul a gyümölcsök mérete is kisebb az átlagnál. A csonthéjasok szedése az őszi­barack és a szilva kivételével befejeződött. A kajszi károsodá­sa a bejelentett közel 90 hektá­ron 80 százalékos. Az almater- mésűek szedése folyamatosan is elmaradhat az elmúlt évek átlagától. A már betakarított növények közül az őszi káposz­tarepce, a tavaszi árpa és a zab szenvedte a legnagyobb hozam­kiesést. A még betakarításra várók közül az aszály a napra­forgót és a kukoricát sújtotta leginkább, a károsodás vissza­fordíthatatlan. A terméskiesés a napraforgó esetében eléri a 40-60 százalékot, a kukori­cánál pedig a 60 százalékot is meghaladja.- Hiába kelt jól a naprafor­gó, a csapadékhiány miatt nem volt megfelelő termékenyülés. A tányér közepében csak léha szemek találhatóak, a meg­termékenyült magok is kicsik, könnyűek. Állományszárítás sem kell, egy-két tábla már betakarításra érett lesz. A me­gyében négyezer hektár napra­zajlik, a felvásárlási árak meg­lehetősen magasak. Az almá­sokban 340 hektáron 60 száza­lékos kár keletkezett. Szedik a szedret is, de abból is csupán fele annyi termett, mint a koráb­bi esztendőkben. A dinnyesze­zon lassan a végéhez közeledik, ahol nem tudták locsolni a nö­vényeket, ott kisméretű termés volt a jellemző. forgó károsodását jelentették, a fajlagos becsült terméskiesés egy tonna hektáronként - tájé­koztatott Bocsi Csaba. A kukoricatáblák elkese­rítő képet mutatnak, állapo­tuk egyre romlik. A növények ■ A gyenge termés már most érezteti hatását a takarmányok és tápok áraiban. zöme teljesen elszáradt, a csö­vek kicsik és szemhiányosak. A termésátlag nem éri majd el a három tonnát hektáronként. A kukoricát több termelő kény- szersilózta, vagy le kell zúzni, mert betakaríthatatlanná vált. A megyében bejelentett ká­rosodott terület 3250 hektár, ezekben a táblákban a becsült kiesés 3,8 tonna hektáronként. közel háromszáz hektárnyi szőlőültetvény károsodását je­lentették jégeső miatt Heves me­gyében, ahol is a kár mértéke meghaladja a 35 százalékot. A csapadékhiány egyedüli elő­nye az volt, hogy a különféle gombás betegségek (liszthar­mat, fekete rothadás, peronosz- póra) most meglehetősen gyen­gén fertőztek. Ezzel szemben A gyenge termés már most érezteti hatását a takarmányok és tápok áraiban, ami megpe­csételheti az amúgy is gyengél­kedő állattenyésztés sorsát. Az árak a tavalyihoz képest 20-30 százalékkal lehetnek magasab­bak az idén. Gondot okoz a kevés betakarítható szalma, s az, hogy a tömegtakarmányokból is kevés termett az idén. A legelők állatel­tartó képessége az aszály miatt a minimumra csökkent. Több gazdaságban a legeltetési idő­szakban kiegészítő takarmányo­zást kell fplytatni, így kevesebb takarmány marad télre. Gond még, hogy sok szalmát és szénát égetnek el az erőművekben, mi­vel az ágazat nem tud versenyez­ni az energetikai szektorral. Félő, hogy télen sok, magas genetikai értéket képviselő tenyészállat sorsa a kényszervágás lesz. a rovarkártevők, azon belül is elsősorban a levélatkák, igen­csak elszaporodtak. ami a termést illeti... A sze­mek nem tudtak teljesen kitelni, egyes fajták már kicsit fonnyad­tak. Az elmúlt esztendei, hektá­ronkénti 80 mázsához képest az idén kisebb átlagtermés vár­ható: úgy tűnik, 60-70 mázsá­val lehet számolni. Gyenge termés, az átlagosnál kisebb gyümölcsök Jó hír, hogy hegalább peronoszpóra nem volt Közös kassza minden áron talán nem is létezik olyan iskola, sőt, lassan már óvo­da sem, ahol a szülők nem fizetnek osztály- vagy cso­portpénzt. Egy szükséges rossz az osztálypénz, mert még mindig jobb havonta egy keveset betenni a kö­zösbe, mintha alkalomsze­rűen kellene nagyobb össze­get kiadni. Tulajdonképpen bármire. az osztálypénz szedése a legtöbb intézményben el­kerülhetetlen, hiszen a meg­lehetősen nehéz helyzetben lévő iskolák és fenntartóik saját költségükön nem tud­nák gyereknapon, Mikulás­kor, karácsonykor, nőnapon, az érettségi banketten megajándékozni a diákokat, pedagógusnapon pedig a ta­nulók a tanárokat. Az meg már szinte álom, ha az osz­tálypénz esetleg az osztály- kirándulást is kifutja. az azonban rémálom, egy­ben pedig fölöttébb elkeserí­tő, ha az osztálypénzt vagy az egyéb, más jogcímen beszedett pénzt az iskolák a színvonalas oktatás meg­teremtésére vagy tanulmá­nyi programok fedezésére kell, hogy fordítsák. Pedig a legtöbb intézményben ez a helyzet: fizetni kell azprt, amire a fenntartónak már nem jut. szerencsésebb esetben nem nagy összegről, csu­pán néhány száz forintról van szó havonta. Ám az utóbbi években nagyon meg­változott a családok anyagi helyzete. Szegénységről, pénztelenségéről pedig sen­ki nem beszél szívesen, így vannak, akik erejükön felül fizetnek. Ha mégsem, akkor az nagyon megalázó. Első­sorban is a gyereknek, aki a tanítási időben szervezett ingyenes tanulmányi kirán­dulás, múzeumlátogatás, úszásoktatás helyett azért marad otthon, esetleg egy másik osztályban, mert az ő szülei nem járultak hozzá a költségekhez. Közös koccintás és szüreti felvonulás ostoros Csattogtak és csattogtak a csodálatos karikás ostorok a településen Ot napon át muzsikáltak együtt a középiskolások Nagy örömmel, kedvességgel kínálták a hegy levét a hegy­község, s az Ostorosi Hagyo­mányőrző és Nyugdíjas Klub tagjai szombaton a falu ut­cáin, látványos felvonulással ünnepelve az új szőlőtermést. A községben régi hagyomány a szüreti mulatság, idén sem engedtek a színvonalból és a jó­kedvből sem. Az ez évi rendezvény azonban számos újdonságot is tartoga­tott az érdeklődőknek: béke­beli vándorfényképész humo­ros, századfordulós hangulatú képeket készített mindazokról, akik a kamera elé álltak, a ret­ro akadályversenyen azok is jól szórakoztak, akik csak néző­ként kapcsolódtak a program­ba. Ezúttal - a falu nevéhez illeszkedve - ostorszépség- és csattogtató versenyt is rendez­tek, s a hangulatot látva nem reménytelen a szervezők azön ígérete, miszerint hagyományt teremtenek az eseményből. A muzsikáról ezúttal Szabó Eszter és Kontor Tamás gondos­kodott, a látványról pedig egye­bek között a valamikor egyházi uradalom részeként készült Ku­tyahegyi Pince. Délután, ahogy az ország számos településén, Ostoroson is közös koccintásra várták a borkedvelőket a „Koc­cintás 2012” kezdeményezés részeként. A programok sorát retro diszkó zárta. ■ P. A. Jókedvből, s jó borból nem volt hiány a faluban. KÉPGALÉRIA: HEOL.HU tehetséggondozás Huszonhá­rom zenei középiskolában ta­nuló tehetséges diáknak bizto­sított lehetőséget az Eszterházy zenei tábor, amely az egri Esz­terházy Károly Főiskolán zajlott az elmúlt napokban. A tábort szervező dr. Csüllög Judit főis­kolai docens elmondta: a Nem­zeti Tehetség Program keretein belül pályázott sikerrel az egri főiskola ének-zene tanszéke. Másfél millió forintot nyertek az egyhetes tehetséggondozó tábor megrendezésére. Észak- és Közép-Magyarország zene- művészeti szakközépiskoláiból és gimnáziumaiból érkeztek di­ákok Egerbe. Őket az EKF ének tanszékének oktatói a Líceum kápolnájában hangversennyel fogadták. Az egy hét során a tanszék valamennyi oktató­ja foglalkozott velük, ének- és hangszeres órákon, kórus­foglalkozásokon vettek részt, emellett szabadidejükben Eger és környékének nevezetessé­geivel ismerkedtek meg. Csü­törtökön egy nyilvános kórus­koncerten adtak számot tudá­sukról a Líceum kápolnájában, másnap pedig a hangszeres és énekprodukciók kerültek sor­ra, ugyanott. A koncerteket sokan meghallgatták a város zenekedvelő közönségéből is. Az idén először megrendezett tábort szeretnék hagyománnyá tenni. ■ G. R.

Next

/
Thumbnails
Contents