Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-11 / 213. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2012. SZEPTEMBER 11., KEDD Heves megye a regionális pályázati rangsor második helyén Sikerek a nehézségek ellenére is mátrai erőmű Ma a munkahelyek megtartása és a nyereségesség is nagy eredmény émop Az Új Széchenyi Terv keretében közel 90 milliárd forint pályázati forrás nyílt meg az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) konstrukcióin keresztül, mondta el Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.- Az elmúlt 20 hónapban a régióban 25 ÉMOP-os pályázat jelent meg, melyek keretösszege 89,65 milliárd forint volt. Négy kiírás kapcsolódott a vállalkozásfejlesztéshez, 13,5 milliárd forint értékben. Ezt a cégek ipartelepítésre, telephelyfejlesztésre fordíthatták. Az egészségipar, turizmus segítésére 32,69 milliárd forint áll rendelkezésre, amely kilenc pályázaton keresztül hívható le. így szálláshelyek, turisztikai attrakciók fejlesztésére, egészségügyi alapellátásra fordítható a forrás. A közlekedés fejlesztését négy pályázat 15,34 milliárd- ja támogatja, míg a maradék nyolc kiírás 28 milliárd forintja például árvízi károk megszüntetésére, kisléptékű településfejlesztésre, oktatási intézmények infrastrukturális beruházásaira költhető. Az ÉMOP forrásaira 2011 óta 1160 pályázat érkezett, főként településfejlesztésre. A legtöbb pályázat (700) Borsodból futott be, Nógrádból 230-at, Hevesből 226-ot küldtek be. A NORDA 530 pályázatot támogatott 61 milliárd forinttal, ebből 127 hevesi nyert 18,4 milliárdot, a 86-nógrádi pedig 10,7 milliárdot. Szerződést 491, köztük 120 Heves megyei támogatottal kötött a hatóság. ■ T. B. Bár a tervezettnél kevesebb villamos energiát állítanak elő idén, nem tartják rossz évnek 2012-t a Mátrai Erőműnél. Tóth Balázs * I Az idei év számos tekintetben rendhagyó volt a Mátrai Erőmű Zrt. életében, pozitív és negatív I elemek egyaránt voltak. Európa j és ezzel együtt Magyarország a 2008. évi pénzügyi-gazdasági válságból még mindig nem | tudott talpra állni, és emiatt a gazdaság növekedése - amely ; egyben a villamosenergia-ke- resletet is felfelé hajtaná - nem tudott igazán kibontakozni. A közép-európai villamosener- gia-túlkínálat miatt a piaci értékesítési árak még mindig 15-20 százalékkal elmaradnak a 2009. évitől, miközben az infláció és a személyi költségek növekedése úgyszintén közel 20 százalékos. A társaságok - köztük a Mátrai Erőmű -, nem tudtak fenntartható növekedési pályán maradni, a rentábilitás megőrzése érdekében újabb és újabb területeken kényszerültek takarékossági és restruktu- rálási intézkedésekre. Valaska József, a társaság igazgatótanácsának elnöke szerint alapvetően sikeres évet zártak, hiszen vállalásaikat teljesítették. Termelési veszte- j séget szenvedtek el egy kettős műszaki hiba miatt, de a kiesett energiamennyiséget vásárlással pótolták, így partnereiket nem érte kár.- Idén „csak” 6,1 milliárd megawattóra energiát termelünk, amely ugyan több, mint tíz éve volt, ám a tavalyitól elmarad. Nem javult a piaci helyzet, s műszaki területen voltak nehézségeink. A legszomorúbb, hogy az elmúlt évben romlott a munkavédelmi helyzet, ami azt is jelenti, hogy a munkatársak egymás iránti odafigyelése is csökkent. Ezt a folyamatot vissza kell fordítani. Újabb és újabb képzésekkel, ellenőrzésekkel, a munkaeszközök javításával, a munkafegyelem növelésével, az ösztönzési program fenntartásával próbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy valamennyi munkatársunk mindennap Ez idő szerint a bükkábrányi bánya jövője hosszabb távon is biztosnak tűnik. Olyannyira, hogy az itteni szénre ipari parkot alapoznak. egészségesen mehessen haza a munkahelyéről. De a társaság sikeres, tavaly a legjobb munkahely voltunk a nagyvállalati kategóriában, idén elnyertük a Superbrands díjat, nyereségesek voltunk, megőriztük a munkahelyeket és a keresetek reálértékét. Ki kívánhatna ma ennél többet? Előfordul egy cég életében, hogy nem sikerül olyan jól az év, mint tervezték, de nincs okunk a panaszkodásra - értékelte az elmúlt hónapokat Valaska József. A bányászat összességében pozitív eredményeket könyvelhet el, mert a fedőkőzet-leta- karítás Visontán ó millió köbméterrel, Bükkábrányban 300 ezer köbméterrel meghaladja majd a tervezett értéket. Ez jó alapot szolgáltat az elkövetkezendő évek szénigényének kielégítésére a módosított bányászati struktúrában. A nyári időszak magas alapterheléses szintje és a növekvő kéntartalom miatt a visontai bánya félmillió tonnával több szenet szállít majd, Bükkábrányban azonban 220 ezer tonnával csökken a kitermelés, pedig a lakossági szénértékesítést ide csoportosítják át. Arra törekednek, hogy ide kerüljön a harmadik félnek történő szénértékesítés központja.- Bükkábrányban egy ipari parkot hozunk létre, amely a szénre, annak nemesítésére épül. Visontán az erőmű hőjére, a villamos energiára és a gipsz- feldolgozására érkeztek cégek, míg Bükkábrányba nemesítésre, brikettálásra, csomagolásra, kiskereskedelmi forgalomba hozatalra és a szén elgázosítás- ra specializálódott vállalkozások települnek. A lakosságnak így is 200 ezer tonnányi szenet értékesítünk innen, ezt a meny- nyiséget szeretnénk megduplázni 1-2 éven belül a harmadik feleknek történő eladással. A visontai ipari parkot is bővíteni akarjuk egy bioetanolgyárral és a gumiabroncs gyártáshoz kapcsolódó üzemmel - tette hozzá az igazgatóság elnöke. A társaság árbevétele körülbelül 2 milliárd forinttal marad majd el a korábbi évitől, de a bányászati stratégia megváltoztatása, az új belépő tartalékból a nemzeti fejlesztési miniszter által odaítélt díjmentes szén-di- oxid kvóták, illetve a piaci szén-dioxid kvóta ára csökkenésének eredményeképpen az üzemi eredmény tavalyi szintje megőrizhető, vagyis 16 milliárd forint nyereséget tervezhetnek, amiből osztalékot fizetnek a tulajdonosoknak. Valaska József elmondta, az év egyik legfontosabb hosszú távú sikere lesz, hogy anya- vállalatokkal és testületekkel együttműködve - határidős ügyletekkel - kedvező árszinten biztosítják a szén-dioxid kvótákat 2020-ig. Számolnak mindkét bányának a 2020-as évek utáni működésével is. Idén szintén vannak még feladataik, hiszen hátra van egy erőművi blokk főjavítása, a bányászatban gépek, gépláncok karbantartása. Készülnek a télre, hogy mínusz 20 Celsius-fok alatt is megállják a helyüket. Hosszabb távon a „megújulókban" gondolkodnak A vállalati menedzsment legfontosabb célkitűzése az, hogy a középtávú stabilitást továbbvigye. Igyekeznek megteremteni a fenntartható fejlődés feltételeit 2016-tól. Ennek két iránya van: az egyik az ipari parkokban történőfejlesztés, kihasználva a helyi adottságokat, a másik pedig a megújuló energiákba történő befektetés, ahol továbbra is a szivattyús, víz alapú energiatárolást, a szél- és a napenergia adottságoknak megfelelő hasznosítását emelik ki. Ez utóbbi elképzelések természetesen attól is függenek, hogy a kormány milyen irányt is képzel el, illetve, hogy milyen támogatás biztosít. A szén-dioxid-sze- gény technológiákig a lignit alapúak maradnak. Szóba jöhet saját korengedményes nyugdíjrendszer a mátrai erőmű zrt. eddig sikereket ért el az egészségvédelem területén, s az egészségügyi szolgáltatások kiszélesítésével egyre többen őrzik meg az egészségüket, munkavégző képességüket. Az új nyugdíj jogszabályok keretei között is igyekeznek megtalálni a lehetőséget munkatársaik tisztességes nyugdíjba vonulására. Szorgalmazzák a korengedményes nyugdíjazás visszaállítását, munkáltatói teherviselés mellett. Ám szó lehet saját korengedményes nyugdíjaztatási rendszerről is. A nyugdíjkorhatár eléréséig eddig is a munkáltatófizette a dolgozó ellátását, jóllehet az adók miatt ez most 20-30 százalékkal több pénzbe kerülne. Kevesebb beruházás Heves megyében fejlesztések A Nyugat-Dunántúlra azért most is lényegesen több pénz jutott Szeptember 15-éig várják a hozzájárulásokat Az idei második negyedévében közel hat százalékkal kevesebb beruházást hajtottak végre a nemzetgazdaságban, mint az előző év azonos időszakában. A tavaly erőteljesen emelkedő feldolgozóipari beruházások csökkentek. 2011-ben épp az ipari fejlesztések ellensúlyozták a visszaesést. Jóval kevesebb volt az építkezés, ám a gépbeszerzések kevésbé drasztikusan csökkentek a mezőgazdaságban, illetve az információ, kommunikáció területén következett be növekedés. A beruházások az első hat hónapban 7,1 százalékkal maradtak el 2011 első félévéhez képest. Kevesebbet költött a tűTenken üzemcsarnokot avattak, de Hevesben kevés volt az építkezés risztikai ágazat, az oktatás- és az egészségügy, többet a földgázkitermelés és a kereskedelem. Budapesten 45, Bács-Kis- kunban 28, Borsodban pedig 19 milliárd forinttal kevesebbet fordítottak fejlesztésre a cégek és az önkormányzatok. Kedvezőbb helyzetben voltak a dunántúli megyék: jelentős volt a növekedés Komárom, Győr-Mo- son és Vas megyében. Heves megyében az első negyedévben még háromszázmillió forinttal nagyobb értékben ruháztak be a cégek, ám ez a trend a második negyedévben mínuszba csapott át, így június végén már félmilliárd forintos volt az elmaradás. ■ T. B. határidő A Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal július 15-éig határozatban értesítette az érintett termelőket a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségéről. A pénznek szeptember 15-éig kell beérkeznie, tehát a határidő nem a banki átutalási megbízás megadása vagy az átutalás időpontjára vonatkozik. Az utalási közleményben meg kell adni az ügyfélregisztrációs számot. A nem fizetők nem kapnak idei terméskiesésük után kárenyhítő juttatást. A határidőn túli befizetés is a jogosultság elveszítését eredményezi. A mező- gazdasági termelők a használatukban lévő termőföldön az adott évben bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt és az okozott kár becsült mértékét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján közzétett nyomtatványon kötelesek bejelenteni az illetékes megyei kormányhivatal földművelés- ügyi igazgatóságához, mégpedig a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül. A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet három eredeti, a biztosítási szerződést három másolati példányban személyesen vagy postán november 30-áig kell benyújtani a terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. ■ T. B.
