Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-16 / 165. szám
3 2012. JÚLIUS 16., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Mi volt a nemzetség titka? ásatás A király személye és élete is nyitott könyv lehetne Tavaly nyáron a körkápolna melletti, még feltáratlan területet vizsgálták meg a régészek, illetve kitisztították a korábban feltárt kőkamrás sírokat is HÍREK Megkönnyítik az új körjegyzőség alakítását EGERCSEHi Jelezte kilépési szándékát a körjegyzőségből a helység önkormányzata. Szúccsal és Bekölcével alkottak egy körjegyzőséget, de 2013-tól eltérő járásba tartoznak majd. A döntés lehetőséget ad arra, hogy minden település tárgyaljon másokkal az új társulás kialakításáról. Egercsehinek Szúccsal, Egerboccsal és Bátorral lenne célszerű új egységet alakítania. ■ T. B. Közzétette a kamara a választási névjegyzéket heves megye Idén ősszel tisztújítást tart a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet közzétette a választási névjegyzéket, amelyet a kamara székhelyén, s az ügyfélszolgálati irodákban augusztus 21-éig lehet megtekinteni. A névjegyzékkel kapcsolatos panaszokat ugyanezen időpontig adhatják be írásban. ■ T. B. Újabb gyűjtőjáratok a szelektív hulladékért szilvásvárad A Városgon- dozás Eger Kft.-nek kedvező tapasztalatai voltak a házhoz menő szelektív hulladék- gyűjtés során. Ezért ma és augusztus 21-én plusz gyűjtőjáratot indít ide. ■ T. B. Javában dolgoznak a helyi közmunkások szűcs Épületek karbantartásában, a polgármesteri hivatal, s az óvoda felújításában működnek közre a közmunkások. Árkok kitisztításában is tevékenykedtek. ■ T. B. Dolgoznak a közmunkások Talán nemcsak királyi székhely lehetett, hanem magát Aha Sámuelt is az abasári Bolt-tetőn temették el - egyelőre ez csak feltételezés. A falubeliek mihamarabb szeretnének bizonyosságot nyerni. Juhász Marianna Évek óta zajlik már a régészeti jellegű kutatás az abasári Bolt-tetőn, ahol honfoglalás korabeli építészeti emlékek - köztük egy körkápolna falai - rejtőznek. Szakemberek szerint Magyarország harmadik királya, Aba Sámuel nemzetségfői központja található itt. A 2006-ban kezdődött ásatás finanszírozási nehézségek miatt torpant meg. Most azonban Abasár ön-, kormányzata úgy döntött, hogy hosszas előkészítés után végül pályázni fog a Bolt-tető feltárására és a maradványok bemutatására.- Aba Sámuel királyi központjának megismerése és megismertetése nemcsak Abasár vagy a szűkebb régió, de az egész ország ügye is, hiszen a szakértők egybehangzó véleménye szerint európai jelentőségű a még nagyrészt feltáratlan XI. századi körtemplom és a hozzá csatlakozó palotaszárny - fogalmazott a Hírlap érdeklődésére dr. Lénártné Benei Anikó polgármester. Az Abasár központjában, a nagyrészt beépítetlen területen lévő emlékekre még a XX. század ötvenes éveiben bukkantak rá, a művelődési ház építése közben. Akkor XI. századi temetkezések sokaságát azonosították. A falmaradványok módszeres feltárását Fodor László, az egri vármúzeum osztályvezető régésze kezdte el hat évvel ezelőtt. Ekkor derült, ki, hogy nem egy egyszerű monostorról, hanem egy eredetileg palotának épült XI. századi épületről van szó, amely csak később vált bencés rendházzá. Az elmúlt néhány évben a kutatások csak szűkös pályázati forrásokból folyhattak, s tavaly már felmerült, hogy az anyagi nehézségek miatt abbamarad az ásatás, sőt, még az is, hogy az abasári kutatás annak idején kizárólag magánkezdeményezésből indult. Az Aba Sámuel Kulturális Alapítvány tagjai és segítő szándékú vállalkozók adták össze a pénzt az ásatásvissza kell temetni az eddig feltárt részleteket is. Ekkor jött az ötlet, hogy egy nagyobb ívű pályázattal nem csupán Aba Sámuel királyi központját lehetne feltárni és megmutatni, de a most üresen álló régi művelődési házat is át lehetne alakítani látogatóközponttá. Az elképzelések megvalósításához szükséges terve■ Abasár önkormányzata pályázik a Bolt-tető feltárására és persze a bemutatására. zés már az utolsó szakaszában tart és jórészt összeállt a terv, hogy miként lehetne az érdeklődőket bevezetni a XI. század izgalmas, drámai világába. A korszak királyi központjai az Árpád-háziak révén Veszprémben, Fehérváron és Esztergomban voltak, míg Abasár az oldalági Abák központja volt. Ám Veszprémben, Fehérváron ra, ami az elmúlt években mindig csak egy-két hétig tartott, mert ennyi munkára elegendő finanszírozást tudtak csak biztosítani, sokszor kisebb pályázatok révén. és Esztergomban a későbbi átépítések, beépítések megsemmisítették a korai épületeket, vagy feltárhatatlanokká tették a maradványokat. Abasár különlegessége elsősorban az, hogy itt érintetlenek a csaknem ezeresztendős részletek. A pályázat elnyerése nem csupán a romterület és a királysír feltárását, bemutatását eredményezné. Bár a későbbi történetírók meglehetősen elfogult képet festettek az oldalági királyról, már most is tudjuk Aba Sámuelről, hogy nagy formátumú, színes egyéniség volt. A térségben halála után szentként tisztelték, hiszen oroszlánrésze lehetett az egri püspökség létrehozásában, és a keresztény térítésben, ám mégis a német befolyás ellen küzdve, árulás miatt bukott el, és gyilkosai is tulajdonképpen a honfitársai voltak, akik alighanem keresztény elkötelezettsége és az egyszerű emberek mellett való kiállása miatt fordultak szembe vele. Egykori központját megismerve még többet megtudhatnánk róla, mint a XI. század meghatározó történelmi alakjáról, s így az államalapítást követő évtizedek eddig megfej- tetlen talányaira is rábukkanhatnánk. Hétköznapi bolsevikok LŐRINCIBEN MEGÁLLT az idő - már ami néhány közterület elnevezését illeti. Kari Marx az ateista mennyországban talán még a Vörös Zászló-érdemrendet is kitűzi hajtókájára afeletti örömében, hogy az általa kiagyalt teória kudarca után is van, ahol még a XXI. században is megörökítik az emlékét. de nem csak az övét. Ságvári Endre nevét például - akinek ebből, mint köztudott, harminckettő is volt - úgyszintén. És Hámán Katóét, Kállai Éváét is, akik a munkásmozgalom kiváló harcosai voltak. Még jó, hogy Sztálinét nem - tudtommal Lőrinciben nem is volt ilyen, mert ha lett volna, akkor esetleg ma is annak kövét tapodnánk. Volt viszont az akkor még községben Lenin utca; amikor Petőfibánya is a településhez tartozott, dönteni kellett: vagy itt, vagy ott. Utóbbi megtarthatta, előbbinek pedig be kellett érnie Radnótiéval. (Petőfibánya már rég lépett: Liszt Ferenc váltotta a bolsevik forradalmárt.) A RENDSZERVÁLTOZÁS Után terítékre került a kérdés, de az érintett lakók úgy nyilatkoztak, hogy nekik megfelel; Marx amúgy is filozófus volt, és egy filozófusnak dukálhat utcanév. Hámán Kató viszont nem volt filozófus - jegypénztáros volt a hatvani vasútállomáson -, mégis maradt. Csak az Április 4. utca elnevezése változott meg. a kommunisták annak idején nem voltak ennyire szégyenlősek. Gond nélkül lecserélték gróf Bethlen István nevét Dózsa Györgyére, aztán - szintén Petőfibánya apropóján - Akácfára. Javukra legyen mondva, hogy a Trianon mementójaként kitalált Lőcsei, Aradi, Temesvári, Pozsonyi utcák elnevezését viszont megtartották. Most is megvan mind; igen ám, de ennek oka máig sem szűnt meg - érvelhetnénk. Saját pénzükből fogtak hozzá ásni a kutatók Feldebrőn is konzultált a megyei közgyűlés elnöke megyejárás A Megyei Terület- fejlesztési Konzultáció harmadik állomásaként a Szabó Róbert közgyűlési elnök vezette delegáció Feldebrőn járt. Kelemen József polgármester a fejlesztés helyszínén számolt be a faluban zajló csatornázási beruházásról. A nettó 4,2 milliárd forint összköltségű, 3,5 milliárd forint értékű uniós támogatást elnyert projekt eredményeként Feldebrőn és öt további környező településen lehetővé válik a kommunális szennyvíz elvezetése és korszerű tisztítása. A helyi képviselők, vállalkozók, civil szereplők és Herman István térségi országgvűlési képviselő részvételével lezajlott fórumon elhangzott: Feldebrő a fejlesztésekben jelentős lemaradásokkal küzd. Megoldásra váró feladat a belterületi utak, járdák rekonstrukciója. Szabó Róbert felhívta a jelenlévők figyelmét a helyi kezdeményezőkészség fontosságára. Elmondta: a meglévő értékek kihasználása, a pályázatok benyújtása érdekében hatékonyabb összefogás szükséges. Feldebrő több szakrális helyszíne és a debrői hárslevelűben rejlő vonzerő idegenforgalmi szempontból kihasználatlan potenciál, ám a községen áthaladó Mária-zarándokútvonal új esélvt adhat a falunak. ■ S. P. Remenyik rokona is ott volt a falunapon dormánd Emlékezés, díjátadás, versenyek várták a helyieket szombaton Sporteszközöket is kipróbálhattak a falunap résztvevői. Képgaléria: heol.hu Szeretettel fogadták a falu híres szülöttje, Remenyik Zsig- mond unokahúgát, Ravasz Ildikót szombaton Dormándon. A falunapon az 50 esztendeje elhunyt íróról is megemlékeztek. Ott volt az ünnepen a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, Benkő Andrea is, annak érdekében, hogy előkészítse a dormándi Remenyik Zsig- mond Emlékszoba csatlakozását a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületéhez (MIRE). Az egyesület a Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezésére alakult 2008-ban azért, hogy az irodalmi emlékházak megőrzését, korszerű működtetését és fejlesztését segítse. A Dormánd Községért kitüntető díjat Kasza Sándornak adta át Rajna Kálmán polgármester a falunapon. A juhászatot üzemeltető gazdálkodó sokat tett a faluért. Elismerték a legszebb virágos portákat is. Ezt a versenyt Szabó Csaba nyerte Kasza Sándor mögött, a harmadik díjat Galambos János kapta. A falunap kispályás foci bajnokságát a gyerekcsapatok versenyében a Kicselezlek LSL nyerte, a felnőttek között a Spárta SC rúgta a bőrt a legeredményesebben. A szabadtéri főzőversenyen a kakaspörkölt ízlett a legjobban az ítészeknek. Ezt az Együtt Dormándért Egyesület csapata főzte. ■ G. R.
