Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-16 / 165. szám

4 2012. JÚLIUS 16., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Kőműves, orvos, gyűjtő életút Szent György-érdemjelet kapott a rendőrmúzeum alapítója Dr. Gulyás István az Almássy-kastélyban létrehozott rendőrmúzeumban a fáradhatatlanul gyűjtött rendészeti relikviái között Életveszélyben közlekednek Szentmiklóson úthálózat Már a Hanyi-Tisza- sülyi árvíztározó megépítése előtt is kritikus volt a Tar- naszentmiklósra bevezető, s onnan Pélyre vivő út burko­latának állapota. A kőszállító teherautók még jobban tönkre tették, a gyalogosok és kerék­párosok épségét veszélyeztetik a felrepülő aszfaltdarabok.- Levélben fordultam a Ma­gyar Közút Kht. Heves megyei igazgatójához, a 32 111. számú pélyi bekötőút állapotával kap­■ Nyitott ablak mellett szinte lehetetlen pihenni a településen a zajtól. csolatosan - jelezte Molnár Lászlóné polgármester. - Még a járdán haladók sincsenek biztonságban. Az útburkolatból kivert kövek lábszáron, fejen találják az úton, járdán köz­lekedőket. Csapadék esetén a kátyúkban jócskán összegyűlt víz még a járdán is összecsapja a lakosokat. Nyár lévén a lakó­házak ablakai nyitva vannak, éjszaka lehetetlen pihenni, az út állapota miatt a közlekedő járművek zajt, csattogást okoz­nak. Megfordult a fejemben, hogy a községet elkerülő föld- útra kéne a forgalmat irányíta­ni, annak az állapota jobb. A polgármester tisztában van azzal, hogy a főútvonalak nagyobb figyelmet kapnak, de a falusi embernek is joga van, hogy biztonságosan köz­lekedjen és éljen. Az ilyen utak sajnos a további leszakadást és elszigetelődést készítik elő. OLDALSZERKESZTŐ: SZUROMI RITA, TELEFON: 06-30/556-072 HIRDETÉSI ÜGYEKBEN: 06-36/513-600. HEVES ÉS TÉR­SÉGE OLDALUNK LEGKÖZELEBB AUGUSZTUS 16-ÁN JELENIK MEG. Éheznie és nélkülöznie nem kellett, családja anyagi hely­zete miatt mégis hamar meg­ismerte a fizikai munkát. Ma ez már a múlt, dr. Gulyás Istvánban mindenki a ma­gángyűjtőt tiszteli. Szuromi Rita Példamutató, közösségformáló és értékalkotó dr. Gulyás Ist­ván nyugalmazott állatorvos, magángyűjtő életútja. így jel­lemezték őt, mielőtt a tarnamé- rai önkormányzat és a Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre felterjesztése után 80. születés­napján eddigi munkássága el­ismeréseként átvehette a Szent György-érdemjelet. Gulyás doktorról kevesen tudják, életének első szakasza megpróbáltatásokkal volt te­li. Erken második gyerekként született 1932-ben. Édesapját, aki cipész volt, 10 éves korában vesztette el. Háztartásbeli édes­anyja egy ideig egyedül nevel­te, majd ismét férjhez ment. Bár éheznie nem kellett, a család mégis sokat nélkülözött. Taná­rai és környezete hamar felfi­gyelt tudásszomjára, ám fizikai munkára kényszerült: volt kő­műves mellett segédmunkás és vállalt szénrakodást is. Végül csak felkerült a bu­dapesti Állatorvos-tudományi Egyetemre, ahol egy barátja biztosított neki szállást és ét­kezést az egyetemi évek alatt. Már aktívan dolgozott, amikor munka mellett elvégezte a gö­döllői Agrártudományi Egye­temet. Az agárdi Állami Gazda­ságban telephely­vezető volt, majd visszakerült szü­lőföldjére, Erk- re, ahol körzeti állatorvosként négy évtizedig számíthattak a munkájára. Időközben elhíresült arról, hogy amit más már használha­tatlan lomnak látott és igyeke­zett tőle megszabadulni, abban ő értéket fedezett fel. Padlások tucatjainak mélyéről mentette meg a népi-paraszti élet kel­lékeit, de semmi sem hagyta hidegen, ami a múlthoz, a tör­bár A legtöbben dr. Gulyás Ist­ván nevét a tarnamérai rendőr­múzeummal kötik egybe, nem ez az egyetlen gyűjtemény, ame­lyet átadott az országnak és a múzeumlátogatóknak. Hadtör­téneti, orvostudományi, népraj­zi, oktatás-történeti, sőt, ven­ténelemhez kapcsolódott. Hogy e gazdag tárgyi világban ki­ismerje magát, folyamatosan fejlesztette tudását, kitanulta a történelmet, a néprajzot, de ott­honosan mozog a numizmatika világában éppúgy, mint a lám­pák fejlődésében, a rendvéde­lem- vagy az ok­tatástörténetben. A dél-hevesi térségben ne­ve egyet jelent a tarnamérai rend­őrmúzeum megalapításával. A rendvédelmi szervek ruháit, jelvényeit az 1980-as évek ele­jén kezdte gyűjteni, s onnantól ez valódi szenvedélyévé vált. Adott, vett és cserélt, ha kel­lett, külföldről hozatott. En­nek köszönhetően nyílt meg 1996-ban az ország első rend­őrmúzeuma, melynek 5 évig tiszteletbeli igazgatója is volt. Múzeumalapító munkáját a He­déglátó-ipari gyűjteménye is van. Vámosatya községben lát­ványtárat, Székesfehérváron állatorvos-tudományi gyűjte­ményt hozott létre. Emellett még arra is van ideje, hogy kurátora legyen a Heves és Vidéke Bűn- megelőzési Alapítványnak. vés Megyéért kitüntetéssel is elismerték. A több 10 millió forintra tehe­tő gyűjteményt éppen tíz esz­tendeje, 2002-ben felajánlotta az államnak, de a gyűjtést azt követően sem hagyta abba. Két utazó kiállítása napjainkban rendszeresen járja az országot, tíz év alatt 100 helyen 10 ezer ember láthatta a rendvédelmi egyenruhákat, jelvényeket, amelyek a rendőri szervek em­lékei. E kiállítások - dr. Gulyás István elhivatottságának kö­szönhetően - nemcsak hivata­los megnyitók, hanem történe­lemórák is. Gulyás doktor lakása egyben valódi múzeum is, ami az ő bi­rodalma: órákig tud idegenve­zetni az ismerős tárgyak közt, hiszen mindegyikhez egy-egy történet kötődik. A nyugalmazott állatorvos és gyűjtőszenvedélyében őt se­gítő felesége Tarnamérán nagy megbecsülésben él. Ám nem­csak szűkebb otthona, de a megye és az ország is elismeri ezt az elhivatottságot. Olyan elismerések birtokosa, mint a Szent Mihály Arkangyal Lo­vagkeresztje, a Polgári Érdem­kereszt Arany fokozata és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének Polgári Ta­gozata kitüntetés. ■ Nyolcvanadik születésnapján köszöntötték barátai, tisztelői. Több gyűjteményét is nyilvánossá tette Tovább tart a vizes élőhejjjek rekonstrukciója Dél-Hevesben I TERMÉSZETVÉDELEM Folyta­tódik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén a komplex vizes élő­hely rehabilitációs program, melynek az elsődleges célja, hogy a tájból mára eltűnt vagy erősen lecsökkent arányú vizes élőhelytípusokat vissza­állítsa. Ezen a részen napjainkban az egyik fő probléma á kiszá­radás, ami a vizes élőhelyek pusztulását vonja maga után. Az itt megvalósítandó fejlesz­tés célja a vizes élőhelyek vízellátásának biztosítása, a j szükséges pontokon a kívá­natos mennyiségű csapadék­víz visszatartása. Emellett ■ A kiszáradás a vizes élőhelyek pusztulását vonja maga után, ha nem tesznek ellene. szárnyékerdőket és gyepeket telepítenek. Az állandó víztér biztosításával csökken a vizes élőhelyeket károsító vízszint- ingadozás is. Jóval később kö­vetkezik be a nyári kiszáradás, és elérhető a kívánatos talaj­vízszint beállása. A dél-hevesi régióban - Tarnaszentmiklós és Pély térségében - olyan élőhely­rendszer kialakítását tervezik az elkövetkezőkben, amelyben lehetővé válik a változatos élő­helytípusok életközösségeinek, s az azokhoz kötődő zászlós­fajoknak a fennmaradása, | állományuk növelése. Nem valamiféle teljesen új állapot alakul ki, hanem a területre jellemző természetközeli élő­helyek állapotának megőrzése, kedvezőbbé tétele valósul meg ennek köszönhetően. A jövő év decemberéig tartó időszakban vízkormányzó- művek létesítésével és csator­nahálózattal biztosítják majd a kiszáradó vizes élőhelyek vízellátását, a szikes tavakkal rokon nyílt, sekély vizű élő­helyek, a sűrűbb vegetációjú, ■ mocsaras, fertős típus kiala­kítását. A térség fás vegetáci­óinak rekonstrukciója során a már meglévő facsoportokat felújítják és a terület sérült gyepfoltjait helyreállítják. A munkák a jövő év végén fejeződnek be. HIRDETÉS Különleges hőszigetelő üvegezés FELÁR NÉLKÜL! Napsugár tele borovi fenyő bejárati ajtó 76.900.­5 légkamrás műanyag ablakok és ajtók 30% kedvezménnyel! (A készlet erejéig.) Temze 1 üveges 5 légkamrás műanyag bejárati ajtó 64.900.­• Egyedi méretre gyártás ‘Ingyenesárajánlat-készítés «Tanácsadás • Helyszíni felmérés és beszerelés A Delta Kft. vállalja kül- és beltéri ajtók, ablakok gyártását rövid határidővel. Óriási termékválasztékunk biztosítja Önnek az optimális választást. Fa és műanyag nyílászáróink mindenben megfelelnek a mai kor követelményeinek és a törvényi előírásoknak. ©Delta Kft www.delta-kft.hu 3284 Tárnáméra, Árpád u. 23. Tel.: 36/479-111 3359 Tenk, Lehel u. 6. Tel.: 36/470-044 Nyitva: H-P 7.30-16.00 "Kényelem. úaumaia. nteley, (teáéi- o-ttúcn. ‘7Kind<z~ amit önnek nyújtanak teimékeink. A Juhászok Mára büszkeségei tanulás Ketten három tucat dicséretet szereztek Az elmúlt tanévben szinte nem múlt el úgy tanulmányi ver­seny, hogy a tarnamérai Juhász testvérek sikereiről ne érkez­tek volna hírek. Juhász Barna­bás a tanévben 20, testvére Ka­ta 17 igazgatói dicséretet kapott kimagasló teljesítményéért. A számok magukért beszél­nek, és ez szó szerint is igaz, hiszen mindketten a reál tan­tárgyakat részesítik előnyben. Kata nyolcadikos, Barnabás ne­gyedikes. Juhász Kata az Országos El­sősegély-ismereti Verseny or­szágos döntőjében 9., az Orszá­gos Tehetséggondozó Levelezős Biológia Versenyen a 3., az Or­szágos Földrajz és az Országos Juhász Kata Tehetséggondozó Levelezős Ké­mia Versenyen egyaránt har­madik helyen végzett. Megyei versenyeken is dobogós helye­zéseket ért el. Barnabás szintén halmozta a jó eredményeket. A Víz világnapi megyei termé­szetismereti megméretésen és a Kezünkben a Föld jövője természetismereti vetélkedőn egyaránt első lett, a Kalmár László Országos Matematika Verseny megyei fordulóján épp úgy ő lett a legjobb, mint az or­szágos döntőn. A két gyerek egymás ered­ményéből merített kitartást. Sosem irigykedtek egymásra, hanem büszkék a másikra, ahogy az iskola is rájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents