Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-30 / 125. szám
2012. MÁJUS 30., SZERDA 4 HORGÁSZ AT-VADÁSZ AT HIRDETÉS Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb június 27-én jelenik meg. Vidékfejlesztő vadásztatás távlatok Jelentősen növekedett a hazai bérvadászok száma A teríték azt jelzi, hogy ez a vadászat igen sikeresnek bizonyult. A vadászturizmus hozzájárulhat a természeti és kulturális értékek megőrzéséhez is. Hazánkban közel 300 ezer ember él a turizmusból. A látogatószám alapján világviszonylatban az 5-7. helyen állunk. A vadászat-vadgazdálkodás éves árbevétele ehhez képest „csupán” 16 milliárd forint. Szuromi Rita A 25-30 ezer külföldi vendég bérvadásztatásából 4 milliárd forint bevétel származik. A vadászati turizmus különös sajátossága, hogy a vadászati idények miatt fokozottan érvényesül a szezonalitás, speciális és viszonylag kis réteget képez a vendégkör, ám a vadászturisták fajlagos költése magas, az átlagos itt-tartózkodási idő viszont alacsony, mindössze 3-5 nap. A vadászturizmusban hatalmas lehetőség rejlik, hiszen összekapcsolható a vidékfejlesztéssel, csökkentheti a munkanélküliséget, segítheti az elmaradott térségek felzárkóztatását, hozzájárulhat a természeti és kulturális értékek megőrzéséhez is. Az 1880-as évekre tehető a hazai bérvadásztatás elindulása a kincstári erdőkben. A XIX. század végén divatossá vált - elsősorban a főnemesség körében - Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika egzotikus tájain vadászni, és területbérlőként vagy bérvadászként megjelentek hazánkban a külföldi vadászok. A rendszerváltozás után a vadászatra jogosultak a költségeiket a vadászatok eladásából akarták fedezni, ezért eladtak minden vadászatot, amennyit csak a piacon a bérvadászok megvettek. A vadászati turizmuson belül jelentősen nőtt a hazai bérvadászok részaránya, szerepe, minthogy kialakult az itthoni fizetőképes kereslet is. Ma a trófeás vad értékesítésének a legfőbb gondja, hogy a jelenlegi válsághelyzetből a kilábalást talán az ázsiai és a tengerentúli országok felé történő piacnyitás jelenthetné. Az USA polgárai például évente nem kevesebb mint 21 milliárd dollárt költenek vadászatra, s ha e hatalmas összegnek csak a töredékét idehoznák, sokkal jobb kilátásaink lennének. Az kínálati piac alakult ki, s ez maga után vonzza azt a körülményt, hogy sok helyen évek óta „lasszóval kell vendéget fogni”. A spanyol vendégkör távol- maradását a növekvő számú belföldi fizetőképes vendégekkel nem lehetett pótolni. S bár a kelet-európai érdeklődőkkel is egyre inkább számolnunk kell, a kapitális bikákat, bakokat, kosokat, kanokat elég nehéz eladni. Ha van is jelentkező, nem biztos, hogy vadászni akar, inkább sok nagy trófeát hazavinni, a vadásztatok meg a bevételnövelés érdekében kénytelenek szemet hunyni a szakmai és etikai kívánalmak fölött, kielégítik a puskás vendég igényeit: gyorsan és sok vadat lövetnek amerikaiak a különlegességet keresik, és a fogadó ország egzotikussága is sokat számít. E tekintetben hazánk kuriozitást jelenthetne. A célcsoport igényeinek kielégítése megoldható, mivel az amerikai vadászok szeretik a terepi nehézségeket, a nomád kényelmetlenséget, sőt igénylik a veszélyt is. vele. A kínálati piac további hátránya, hogy ha esetleg a kísérő következetes, és nem enged minden fél kilométeren belül keresztbe álló vadra lövést tenni, akkor a vendég egyszerűen odébbáll: elmegy oda, ahol ezt megteheti, ahol ő korlátlan előjogokat élvez. Kiváltképp érvényes ez akkor, ha a vendéget fogadó vadászatra jogosult ajánlata a kiegészítő szolgáltatások színvonalában, a terepjáró komfort- fokozatában, a szállás minőségében elmarad az elvárhatótól. Ilyenkor tudniillik éppen azzal próbálják „kompenzálni” a hiányosságokat, hogy valamivel engedékenyebbnek mutatkoznak a kísérők, és esetleg a középkorú bikát vagy bakot „kicsit öregebbnek látják” annak valós életkoránál. Ha fizet érte, hadd lője azt, amelyik tetszik neki! - mondják. Ez természetesen a trófeabírálókat egy cseppet sem érdekli, de miután az ég adta világon semmiféle szankcióval nem jár a hibás le- lövés, legfeljebb a karakánabb és szakmailag elhivatottabb vadászati felügyelők szóbeli feddése lehet a következménye az „elhajlásnak”. Hazánk kuriózumot jelenthetne ebben a műfajban Nem mindegy, mit és mennyit fog a horgász szabályok Itt a horgászat főszezonja, nem árt feleleveníteni, milyen szabályok vonatkoznak a Tisza-tóra. A felnőtt horgász egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 horoggal horgászhat, és 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. Felnőtt területi és 65 év feletti kedvezményes területi engedéllyel a méretkorlátozással védett halakból naponta összesen 5 darab fogható, egy halfajból azonban legfeljebb három. Az ifjúsági horgász 1, legfeljebb 3 horoggal felszerelt bottal horgászhat, és egy négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. ■ Jó, ha ismerik a szabályokat 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-niail: gabor(5> horgas/paradicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhozszállítás! 1 A kotorékeb nem mindent pusztító vadállat, hanem gondolkodó harcos kotorékozás Azontúl, hogy rendkívül élménygazdag és néha embert próbáló, olyan emberek sportja is lehet, akik nem rendelkeznek fegyver- tartási engedéllyel, vagy vadászati lehetőségeik eléggé korlátozottak. Van még egy fontos érv, mely szintén a kotorékozás mellett szól. Nem minden ember használ szívesen puskát, sokan vannak, akik természetesebb lehetőségre vágynak. Kotorékozás során az ember szinte a megfigyelő szerepét tölti be, ugyanis a kutya és a róka mint ősi ellenségek harcolnak egymással. Sokkal közelebb kerülhetünk a természethez, mivel nem egy dögtérhez közeli lesen várjuk a vadat, hanem rejtett sűrűkben kutatunk utána, állunk néha órákat a lakhelye mellett. Azonban rá is vigyázni kell, hiszen a borzot egyik állat sem képes legyőzni a föld alatt! Egy kitartó kutya viszont nem adja fel olyan könnyen a mécsesét, gyakran öt óráig vagy tovább, szinte végkimerülésig harcol reménytelenül. Az ilyen borz-kutya találkozásokkal szemben kétféleképp védekezhetünk. Az egyik megoldás, ha tökéletesen megtanuljuk megkülönböztetni a róka és a borz kotorékját, a másik, hogy nem nevelünk a kutyánkból „mindent elpusztító vadállatot”. A vadászat e formája nehezebb, sokkal kiegyenlítettebb, mint más. így a fajok életmódját is jobban kell ismernünk ahhoz, hogy eredményesek legyünk. Kotorékjaik tökéletes ismeretével jó eséllyel kizárhatjuk, hogy a védett és veszélyes borzzal vagy vadmacskával találkozzunk. ■ Rókavadászat egész évben Lassan, de biztosan teljed észak felé az aranysakal Nagy fogások a Nagy-kubik pályáján halfogó verseny Egész évre szóló horgászengedély volt a pecások jutalma állatvilág Évek óta invázióról beszélnek vadászok és természetbúvárok. Sokan azt mondják, az aranysakál erőszakosan terjeszkedik, és nem is olyan hosszú távon a vadgazdaságokat fenyegeti. Vajon kell-e félnünk ettől az állattól? Háromezer-hatszáz hektáron évente 40 aranysakált ejtenek el, de a károkozásuk nem csökken. Nincsenek biztonságban tőle sem a vadmalacok, sem az őz, sem az apróvad, ez a ragadozó ugyanis falkában vadászik. Az igen szapora vad akár négy kölyköt is felnevel, lassan mindenütt megjelenik az országban. Legelőször Dél-Somogy- ban telepedett meg. Az aranysakál északnak tart. Az első bejelentések 2007-2008 fordulóján érkeztek, hogy Veszprém megyében is megjelent. Még Pest megyében sem gyűlt meg a vadászok baja az aranysakállal, de az érintettek szerint ez csak idő kérdése. Megyeszer- te egyre több példányt látnak a betelepülő ragadozóból, ám úgy tűnik, még csak kóborló egyedekről van szó. Az aranysakál régebben megosztotta a tudósokat. Voltak, akik az afrikai sakál alfajaként azonosították, mások azonban úgy vélték, valamiféle farkas-kutya hibridről van szó. Ez utóbbi léte ugyanakkor meglehetősen kétséges. ■ Nyárias hajnalon kezdtek versenyezni a Tisza-tó napján meghirdetett horgászverseny résztvevői a poroszlói horgásztanyán. A szárazföldi előkészületek után csónakba szállt a 21 versenyzőpáros, majd elfoglalta helyét a Nagy-kubikon kialakított versenypályán. A versenyzők több mint másfél mázsa halat fogtak. A mérlegelés során nagyrészt keszeg és kárász került a haltartókba. Az eredményhirdetésen Hegedűs Gábor, a Sporthorgász Kft. ügyvezető igazgatója gratulált minden résztvevő csapatnak, majd 2013-ra szóló, a Tisza-tóra J érvényes területi engedéllyel 1 jutalmazta meg a győzteseket. Versengő horgászok. A győztes páros 25 ezer gramm halat fogott. A legtöbb halat, 25 300 grammnyit a Török László, ifjabb Török László balmazújvárosi versenyzőpáros fogta. Második helyen 21540 grammos eredménnyel a Farkas István, Messer Tibor nagyváradi páros végzett. A harmadik helyet a Szabó Kálmán, Szabó Géza tiszafüredi, miskolci páros 19 600 grammal szerezte meg. A legnagyobb halért járó díjat Kiss László egri sporthorgász vehette át. Zsákmánya egy gyönyörű 1800 grammos dévér- keszeg volt. Különdíjat kapott Gál Diána poroszlói gyermek horgász, aki édesapja oldalán becsülettel végighorgászta a Tisza-tó Napja versenyt. ■
