Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-04 / 80. szám

2012. ÁPRILIS 4., SZERDA 4 HORGÁSZ-VADÁSZ HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 Email: gabor(© horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Két hét múlva indul az őzbak- vadászati idény heves megye Április 15-én indul az őzvadászat szezonja, ami ha­zánk és Európa legkisebb nagy­vadjának számít. A legnagyobb bakok a Tisza mentén fordulnak elő, de jelentős a dunántúli populáció is. Legfőbb élőhelye a szétszórt, mezőkkel és rétekkel tarkított erdők széle, a cserjékben és az aljnövényzet­ben gazdag terület. Trófeája az agancs, melyet a bak visel, és minden évben levet A Magyaror­szágon terítékre vitt trófeák vi­lágszínvonalúak. A vüágranglista második helyezett trófeáját 1975- ben lőtték meg Jászkiséren, ami 770 gramm volt, a világ harma­dik legnagyobb trófeája pedig egy 1993-as abádszalóki vadászat eredménye 769 grammal. A ne­gyedik, sőt a hatodik legnagyobb trófea is hazai. A világranglistán több, Heves megyei trófea is szerepel: a hete­diket épp egy tarnamérai 1988-as eredmény nyomán jegyezték, ak­kor 750,7 grammot mértek, a 15. helyen egy kiskörei 1975-ös vadá­szat 792 grammosat rögzítettek. Az őzbak vadászati szezonja szeptember 30-áig tart, az opti­mális idő azonban április 20. és május 15. közt lesz. ■ Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb május 2-án jelenik meg. Már jöhetnek a tőpontyok halasztás Az életrevalóságuk miatt kerültek előtérbe e halak A horgászok egyik leggyakoribb zsákmánya a ponty. Méretei miatt is kedvelik a magyar horgászok, habár a húsa nem számít különlegességnek Magyarországon nagy ha­gyománya van a pontyne­mesítésnek, és a halastavi termelés számára kiváló kultúrfajták születtek. Szuromi Rita Ezeknél a minél jobb takarmány­hasznosítás elérése volt a cél, mi­közben a túlélés szempontjából fontos tulajdonságaik háttérbe szorultak. Olyan változó környe­zeti viszonyok között azonban, amilyenek a Tisza-tavat jellem­zik, fontosabb a halak életrevaló­sága, menekülési hajlama, sza- porasága. Ilyen tulajdonságokkal elsősorban a vadon élő állomá­nyok rendelkeznek. Ez ösztönöz­te a Tisza-tó halászati hasznosító­ját arra, hogy halastavi pontyok helyett helyi származású tőpon­tyokból biztosítsa a telepítések anyagát. Mivel tőpontyok nem kaphatók a piacon, pályázatot kellett kiírni az előállításukra.- Terveink szerint két év múl­va már nagy genetikai változa- tosságú, ellenálló és jó szaporo­dóképességű pontyokkal fogjuk teljesíteni halasítási kötelezett­ségünket - jelezte Hegedűs Gá­bor igazgató. A termeltetés részleteiről Lé­vai Ferenc, az Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatója számolt be. Elmondta, hogy az idei év­ben harminc ikrás és húsz tejes tőpontyot fognak majd be, ezek­kel az egyedekkel kezdődik meg a szaporítás. Az európai ponty leggyakoribb vad változata, a közönséges tő­ponty kifejlett példánya eléri az 1 méter hosszúságot és a 15-20 ki­logramm tömeget. A tőpontyból kitenyésztett nemes ponty jelleg­zetessége, hogy a háta többnyire magasan ívelt. A vad fajtákkal azonos a hosszúsága, súlya vi­szont azokénak majdnem a két­szerese. Bőrén változó mennyisé­gű pikkelyt visel. A legkevésbé pikkelyezett a legismertebb fajta, a tükrös ponty vagy tükörponty, valamint a szülte teljesen pikkely nélküli bőrponty. Azonban hát-, farok- és has alatti úszóiknál még ezek a formák is viselnek álta­lában pikkelyeket. A ponty életmódjára az állan­dó vándorlás, a folyamatos táplá­lékkeresés a legjellemzőbb. Je­lenlétére nádasoknál a nádszá­lak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buboréksorból (túrás) következ­tethetünk. Kedveli a vízinövé­nyek fiatal hajtásait, az árvaszú­nyog-lárvákat, víziászkákat, eve­zőlábú rákokat, de gazdaságok­ban a legkülönbözőbb növényi táplálékokra is rászoktatható. El­sősorban a jól felmelegedő, isza­pos aljzatú, álló és lassan folyó vi­zeket kedveli. Jól alkalmazkodik a nagy egyedszámhoz, a hőmér­séklet-, illetve oxigéntartalom­beli ingadozásokhoz, vízszeny- nyezésekre nem érzékeny, szennyvíztisztítók utolsó fokoza­tában tenyészteni is lehet. A fo­lyók erősen szennyezett szaka­szain is megél, de magas zsírtar­talmú szöveteiben számos toxi­kus anyagot halmozhat fel. Európában a közönséges tő­ponty, Ázsiában a közép-ázsiai, kínai és délkelet-ázsiai vadponty a legészakibb területek kivételé­vel mindenfelé általánosan elter­jedt. Európa nyugati és északi or­szágaiba a tőpontyot az eredeti dunai élőhelyéről telepítettek az elmúlt évszázadokban. A nemes pontyot mára azokra a földré­szekre is betelepítették, ahol a ponty nem volt őshonos, így az amerikai földrészre, Afrikába és Ausztráliába. Három alakzatban fordul elő ez a hal az európai ponty a Duna és mellékfolyóinak egyik ősho­nos halfaja. A Kárpát-meden­ce vizeiben a legnagyobb gaz­dasági jelentőségű halfaj, és a legfőbb horgászhal. A régió­ban a ponty három fő alak- változata fordul elő: a tőponty vagy vadponty két típusa, va­lamint a nemesített ponty. Kedvelték a középkorban mint böjti eledelt A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN A ponty kedvelt böjti eledelnek számított. A keresztény szer­zetesek számos országba el­vitték, Nyugat- és Észak-Euró- pa kolostoraiban pontyosta- vakat létesítettek. A XIX. szá­zadban tenyésztették ki az európai tógazdaságokban a mai nemes pontyot, melyet 1877-ben Észak-Amerikában is meghonosítottak. Azóta vi­lágszerte számtalan fajtája alakult ki. madárvilág Gólyákat, darva- kat, gémeket és mocsári teknő­söket juttattak vissza a termé­szetbe a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Az állatok a telet a Fővárosi Állat- és Növénykertben töltöt­ték, s a tavasz beköszöntével a Hortobágyi Nemzeti Park szak­embereivel együttműködve ke­rültek vissza a természetbe. A madarak többsége ezúttal nem sérült, törött szárnyú, áram­ütött vagy mérgezett egyed volt, hanem azért került be az állat­kert természetvédelmi mentőhe­lyére, mert a tél leghidegebb idő­szakában annyira legyengült, hogy emberi segítség nélkül biz­tosan nem érte volna meg a ta­vaszt. A madarak egy részét ál­latszerető mangánszemélyek vitték be, de akadtak olyanok is, amelyeket a Hortobágyi Nemze­ti Park szakemberei találtak meg. Az elmúlt hetekben az ál­latok eléggé megerősödtek, és a kondíciójuk is megfelelővé vált ahhoz, hogy a természetben ön­állóan is boldogulni tudjanak, így összesen egy gólyát, egy szürke gémet, két egerészölyvet engedtek szabadon a Hortobá­gyi Nemzeti Parkban. Hat mocsári teknős is vissza­került a szabad természetbe. Ezek többségét Budapest terüle­tén találták, és félő volt, hogy - például a gépjárműforgalom mi­att - valami bajuk esik. A mentési munka eredmé­nyessége érdekében az elenge­dést alapos vizsgálat előzi meg, hogy csak olyan állat kerüljön vissza a természetbe, amelyik már tud gondoskodni magáról. Fontos az is, hogy a szabadon engedés az állat természetes élő­helyén történjen. A madarakat gyűrűvel is ellátják, hogy adato­kat lehessen kapni arról, hogyan boldogulnak. A mocsári teknős, a szürke gém és a daru védett, a fehér gó­lya pedig fokozottan védett faj­nak számít. ■ Segítség nélkül már nem élnének Hogyan válasszunk jól Feeder botot? horgászat Ezzel a módszerrel elég a botba épített kapásjelző is A Feeder botos horgászat vará­zsa, nemes egyszerűsége és eredményessége mindenkire ha­tással van. Kétfajta horgász van: az egyiknek már van Feeder botja, míg a másik azon gondol­kodik, hogy milyet vegyen. A jó Feeder bot 3,6 méter le­gyen. Ez a legkönnyebben kezel­hető bothossz dobásnál és fá- rasztásnál egyaránt. A legtöbb Feeder boton nincs egyértelmű, grammokban meghatározott do­bósúly feltüntetve. Csupán M = Medium (közepes), MH = Medi­um Heavy (közepesen erős) vagy H = Heavy (erős), hogy csak a leggyakrabban fellelhető fel­iratokat említsük most meg. Ezek a „titkos kódok” már árul­kodnak a bot erejéről, a hozzá párosuló karakterisztikáról és dobósúlyról. A legerősebb és leg­nagyobb dobósúlyú bot a Heavy, a Medium Heavy közepesen erős. A finomhorgászatok eszkö­ze pedig a Medium. Á Feeder botok egy botba épí­tett kapásjelzővel rendelkeznek. Ez az utolsó tagba iüeszthető rez­gőspicc. Ennek a meggörbülése vagy kiegyenesedése jelzi a ka­pást. Tehát nincs szükség továb­bi kapásjelzők használatára. Az érzékeny rezgőspicc csak ak­kor jelzi a kapást, ha a bot spicce és a bevetett végszerelék főzsi­nórja (megközelítőleg) 90 fokos szöget zár be. A legtöbb Feeder bothoz 3 különböző erősségű és A botválasztáskor kérjünk tanácsot! színű rezgőspicc jár. Az ismert gyártók a spicceket feliratozzák, ezeken „Light, Medium, Heavy” vagy „1 oz, 2 oz” stb. feliratok ol­vashatók. A Light a leglágyabb, a Medium a közepesen erős, a Heavy a legerősebb spicc. Ha ezt a feliratot látjuk egy spiccen, hogy „3 oz”, akkor az három un­ciát, azaz 3 x 28 grammot jelent. Azon botoknál, amelyeknél nincs felirat a spicceken, köny- nyedén megállapítható az erősor­rend. Vízszintesen kitartva hagy­ni kell, hogy lelógjanak. A legér­zékenyebb spicc belógása a leg­nagyobb. Erre a legfinomabb hor­gászatok során lehet szükség. Kezdésnek közepesen erős spicc használatát javasoljuk. ■ VADÁSZTÖRTÉNELMI PERCEK Amikor már terítéken a zsákmány társas vadászat után terítéket is szokás készíteni. Az elejtett vadat - fácán, nyúl, fogoly, őz, vaddisznó stb. - sorba vagy kör­be, általában balról jobbra, a bal oldalára, egymás mellé fektetik. Ha többféle vad esett el a vadá­szaton, akkor mindig a legneme­sebbel és a legerősebbel kezdik a terítési sort. Ha a vadászat során ragadozó is esett, azt általában megfordít­va: farkával a vadászok felé, a te­ríték alá fektetik. Az apróvadnál nem szabad keverni a nyulat a fácánnal vagy a fogollyal, kü- lön-külön kell, vadnemenként lefektetni. Minden darab ugyan­azon - a bal - oldalán kell hogy feküdjön, és minden tizediket, a nagy terítékű vadászat esetén minden huszadikat a testhossz feléig ki kell húzni a sorból. Ha van rá mód, fenyőgallyakkal kör­berakják, rőzséből máglyát ké­szítenek, és ennek fényénél gyö­nyörködnek a zsákmányban. A teríték készítése nem más, mint tiszteletadás, a vadászat ünnepélyes befejezésének aktu­sa, mely felejthetetlen élményt nyújt vadásznak, hajtónak egy­aránt. Ekkor hirdetik ki a vadá­szat eredményét. A nagyvad elejtőjét a trófea ü- leti meg, és a belsőség. A teríté­ket, illetve a vadat soha nem sza­bad átlépni, ez íratlan szabály. Ezt igazi vadász nem teszi. ■ (Folytatjuk) Gémek és darvak: mentett madarak vannak szabadon a nemzeti parkban

Next

/
Thumbnails
Contents