Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-04 / 80. szám
2012. ÁPRILIS 4., SZERDA 4 HORGÁSZ-VADÁSZ HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 Email: gabor(© horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Két hét múlva indul az őzbak- vadászati idény heves megye Április 15-én indul az őzvadászat szezonja, ami hazánk és Európa legkisebb nagyvadjának számít. A legnagyobb bakok a Tisza mentén fordulnak elő, de jelentős a dunántúli populáció is. Legfőbb élőhelye a szétszórt, mezőkkel és rétekkel tarkított erdők széle, a cserjékben és az aljnövényzetben gazdag terület. Trófeája az agancs, melyet a bak visel, és minden évben levet A Magyarországon terítékre vitt trófeák világszínvonalúak. A vüágranglista második helyezett trófeáját 1975- ben lőtték meg Jászkiséren, ami 770 gramm volt, a világ harmadik legnagyobb trófeája pedig egy 1993-as abádszalóki vadászat eredménye 769 grammal. A negyedik, sőt a hatodik legnagyobb trófea is hazai. A világranglistán több, Heves megyei trófea is szerepel: a hetediket épp egy tarnamérai 1988-as eredmény nyomán jegyezték, akkor 750,7 grammot mértek, a 15. helyen egy kiskörei 1975-ös vadászat 792 grammosat rögzítettek. Az őzbak vadászati szezonja szeptember 30-áig tart, az optimális idő azonban április 20. és május 15. közt lesz. ■ Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb május 2-án jelenik meg. Már jöhetnek a tőpontyok halasztás Az életrevalóságuk miatt kerültek előtérbe e halak A horgászok egyik leggyakoribb zsákmánya a ponty. Méretei miatt is kedvelik a magyar horgászok, habár a húsa nem számít különlegességnek Magyarországon nagy hagyománya van a pontynemesítésnek, és a halastavi termelés számára kiváló kultúrfajták születtek. Szuromi Rita Ezeknél a minél jobb takarmányhasznosítás elérése volt a cél, miközben a túlélés szempontjából fontos tulajdonságaik háttérbe szorultak. Olyan változó környezeti viszonyok között azonban, amilyenek a Tisza-tavat jellemzik, fontosabb a halak életrevalósága, menekülési hajlama, sza- porasága. Ilyen tulajdonságokkal elsősorban a vadon élő állományok rendelkeznek. Ez ösztönözte a Tisza-tó halászati hasznosítóját arra, hogy halastavi pontyok helyett helyi származású tőpontyokból biztosítsa a telepítések anyagát. Mivel tőpontyok nem kaphatók a piacon, pályázatot kellett kiírni az előállításukra.- Terveink szerint két év múlva már nagy genetikai változa- tosságú, ellenálló és jó szaporodóképességű pontyokkal fogjuk teljesíteni halasítási kötelezettségünket - jelezte Hegedűs Gábor igazgató. A termeltetés részleteiről Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatója számolt be. Elmondta, hogy az idei évben harminc ikrás és húsz tejes tőpontyot fognak majd be, ezekkel az egyedekkel kezdődik meg a szaporítás. Az európai ponty leggyakoribb vad változata, a közönséges tőponty kifejlett példánya eléri az 1 méter hosszúságot és a 15-20 kilogramm tömeget. A tőpontyból kitenyésztett nemes ponty jellegzetessége, hogy a háta többnyire magasan ívelt. A vad fajtákkal azonos a hosszúsága, súlya viszont azokénak majdnem a kétszerese. Bőrén változó mennyiségű pikkelyt visel. A legkevésbé pikkelyezett a legismertebb fajta, a tükrös ponty vagy tükörponty, valamint a szülte teljesen pikkely nélküli bőrponty. Azonban hát-, farok- és has alatti úszóiknál még ezek a formák is viselnek általában pikkelyeket. A ponty életmódjára az állandó vándorlás, a folyamatos táplálékkeresés a legjellemzőbb. Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buboréksorból (túrás) következtethetünk. Kedveli a vízinövények fiatal hajtásait, az árvaszúnyog-lárvákat, víziászkákat, evezőlábú rákokat, de gazdaságokban a legkülönbözőbb növényi táplálékokra is rászoktatható. Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. Jól alkalmazkodik a nagy egyedszámhoz, a hőmérséklet-, illetve oxigéntartalombeli ingadozásokhoz, vízszeny- nyezésekre nem érzékeny, szennyvíztisztítók utolsó fokozatában tenyészteni is lehet. A folyók erősen szennyezett szakaszain is megél, de magas zsírtartalmú szöveteiben számos toxikus anyagot halmozhat fel. Európában a közönséges tőponty, Ázsiában a közép-ázsiai, kínai és délkelet-ázsiai vadponty a legészakibb területek kivételével mindenfelé általánosan elterjedt. Európa nyugati és északi országaiba a tőpontyot az eredeti dunai élőhelyéről telepítettek az elmúlt évszázadokban. A nemes pontyot mára azokra a földrészekre is betelepítették, ahol a ponty nem volt őshonos, így az amerikai földrészre, Afrikába és Ausztráliába. Három alakzatban fordul elő ez a hal az európai ponty a Duna és mellékfolyóinak egyik őshonos halfaja. A Kárpát-medence vizeiben a legnagyobb gazdasági jelentőségű halfaj, és a legfőbb horgászhal. A régióban a ponty három fő alak- változata fordul elő: a tőponty vagy vadponty két típusa, valamint a nemesített ponty. Kedvelték a középkorban mint böjti eledelt A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN A ponty kedvelt böjti eledelnek számított. A keresztény szerzetesek számos országba elvitték, Nyugat- és Észak-Euró- pa kolostoraiban pontyosta- vakat létesítettek. A XIX. században tenyésztették ki az európai tógazdaságokban a mai nemes pontyot, melyet 1877-ben Észak-Amerikában is meghonosítottak. Azóta világszerte számtalan fajtája alakult ki. madárvilág Gólyákat, darva- kat, gémeket és mocsári teknősöket juttattak vissza a természetbe a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Az állatok a telet a Fővárosi Állat- és Növénykertben töltötték, s a tavasz beköszöntével a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel együttműködve kerültek vissza a természetbe. A madarak többsége ezúttal nem sérült, törött szárnyú, áramütött vagy mérgezett egyed volt, hanem azért került be az állatkert természetvédelmi mentőhelyére, mert a tél leghidegebb időszakában annyira legyengült, hogy emberi segítség nélkül biztosan nem érte volna meg a tavaszt. A madarak egy részét állatszerető mangánszemélyek vitték be, de akadtak olyanok is, amelyeket a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei találtak meg. Az elmúlt hetekben az állatok eléggé megerősödtek, és a kondíciójuk is megfelelővé vált ahhoz, hogy a természetben önállóan is boldogulni tudjanak, így összesen egy gólyát, egy szürke gémet, két egerészölyvet engedtek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Hat mocsári teknős is visszakerült a szabad természetbe. Ezek többségét Budapest területén találták, és félő volt, hogy - például a gépjárműforgalom miatt - valami bajuk esik. A mentési munka eredményessége érdekében az elengedést alapos vizsgálat előzi meg, hogy csak olyan állat kerüljön vissza a természetbe, amelyik már tud gondoskodni magáról. Fontos az is, hogy a szabadon engedés az állat természetes élőhelyén történjen. A madarakat gyűrűvel is ellátják, hogy adatokat lehessen kapni arról, hogyan boldogulnak. A mocsári teknős, a szürke gém és a daru védett, a fehér gólya pedig fokozottan védett fajnak számít. ■ Segítség nélkül már nem élnének Hogyan válasszunk jól Feeder botot? horgászat Ezzel a módszerrel elég a botba épített kapásjelző is A Feeder botos horgászat varázsa, nemes egyszerűsége és eredményessége mindenkire hatással van. Kétfajta horgász van: az egyiknek már van Feeder botja, míg a másik azon gondolkodik, hogy milyet vegyen. A jó Feeder bot 3,6 méter legyen. Ez a legkönnyebben kezelhető bothossz dobásnál és fá- rasztásnál egyaránt. A legtöbb Feeder boton nincs egyértelmű, grammokban meghatározott dobósúly feltüntetve. Csupán M = Medium (közepes), MH = Medium Heavy (közepesen erős) vagy H = Heavy (erős), hogy csak a leggyakrabban fellelhető feliratokat említsük most meg. Ezek a „titkos kódok” már árulkodnak a bot erejéről, a hozzá párosuló karakterisztikáról és dobósúlyról. A legerősebb és legnagyobb dobósúlyú bot a Heavy, a Medium Heavy közepesen erős. A finomhorgászatok eszköze pedig a Medium. Á Feeder botok egy botba épített kapásjelzővel rendelkeznek. Ez az utolsó tagba iüeszthető rezgőspicc. Ennek a meggörbülése vagy kiegyenesedése jelzi a kapást. Tehát nincs szükség további kapásjelzők használatára. Az érzékeny rezgőspicc csak akkor jelzi a kapást, ha a bot spicce és a bevetett végszerelék főzsinórja (megközelítőleg) 90 fokos szöget zár be. A legtöbb Feeder bothoz 3 különböző erősségű és A botválasztáskor kérjünk tanácsot! színű rezgőspicc jár. Az ismert gyártók a spicceket feliratozzák, ezeken „Light, Medium, Heavy” vagy „1 oz, 2 oz” stb. feliratok olvashatók. A Light a leglágyabb, a Medium a közepesen erős, a Heavy a legerősebb spicc. Ha ezt a feliratot látjuk egy spiccen, hogy „3 oz”, akkor az három unciát, azaz 3 x 28 grammot jelent. Azon botoknál, amelyeknél nincs felirat a spicceken, köny- nyedén megállapítható az erősorrend. Vízszintesen kitartva hagyni kell, hogy lelógjanak. A legérzékenyebb spicc belógása a legnagyobb. Erre a legfinomabb horgászatok során lehet szükség. Kezdésnek közepesen erős spicc használatát javasoljuk. ■ VADÁSZTÖRTÉNELMI PERCEK Amikor már terítéken a zsákmány társas vadászat után terítéket is szokás készíteni. Az elejtett vadat - fácán, nyúl, fogoly, őz, vaddisznó stb. - sorba vagy körbe, általában balról jobbra, a bal oldalára, egymás mellé fektetik. Ha többféle vad esett el a vadászaton, akkor mindig a legnemesebbel és a legerősebbel kezdik a terítési sort. Ha a vadászat során ragadozó is esett, azt általában megfordítva: farkával a vadászok felé, a teríték alá fektetik. Az apróvadnál nem szabad keverni a nyulat a fácánnal vagy a fogollyal, kü- lön-külön kell, vadnemenként lefektetni. Minden darab ugyanazon - a bal - oldalán kell hogy feküdjön, és minden tizediket, a nagy terítékű vadászat esetén minden huszadikat a testhossz feléig ki kell húzni a sorból. Ha van rá mód, fenyőgallyakkal körberakják, rőzséből máglyát készítenek, és ennek fényénél gyönyörködnek a zsákmányban. A teríték készítése nem más, mint tiszteletadás, a vadászat ünnepélyes befejezésének aktusa, mely felejthetetlen élményt nyújt vadásznak, hajtónak egyaránt. Ekkor hirdetik ki a vadászat eredményét. A nagyvad elejtőjét a trófea ü- leti meg, és a belsőség. A terítéket, illetve a vadat soha nem szabad átlépni, ez íratlan szabály. Ezt igazi vadász nem teszi. ■ (Folytatjuk) Gémek és darvak: mentett madarak vannak szabadon a nemzeti parkban