Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-26 / 98. szám
6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Megint lehet milliós végkielégítés JÖVŐRE MEGSZŰNIK a 2 millió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos különadója a Széli Kálmán Terv 2.0 szerint. A 2010-ben bevezetett adóból tavaly 3,7 milliárd forint folyt be a költség- vetésbe. Az idei, mérsékelten ambiciózus előirányzat 200 millió forint, amit az adózók március végéig másfélszeresen túlteljesítettek: az előzetes mérlegadatok szerint ebből az adónemből az év első hónapjában 302,4 millió forint folyt be. A NAV ellenőrzi az adószakértőket MÁJUSTÓL KIEMELT figyelmet fordít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szolgáltató szektornak, így ellenőrzi az ügyvédeket, adószakértőket, a szépségipart, a plasztikai sebészeket és a fogorvosokat is - mondta Szarvák Jenő főosztály- vezető egy konferencián Budapesten. Az elmúlt 3 évben 203 operatív ellenőrzést végzett az adóhatóság szolgáltatóknál, és 11,9 millió forint bírságot szabott ki, a 62 utólagos ellenőrzésnél 1,1 milliárd volt a bírság. Jelentős emelés a jövő évi büdzsében az ideihez képest 6,8 százaléknyi emelést javasol a jövő évi uniós költségvetésen az Európai Bizottság - jelentette be a testület költségvetési kérdésekért felelős tagja, Ja- nusz Lewandowski Brüsszelben. 2013-ban 138 milliárd euróval gazdálkodhatna az Európai Unió. Lewandowski hangoztatta, a növelés az EU korábbi kötelezettségeinek fedezésére szolgál. Lewandowski a büdzséről beszél földbérlet Tucatnyi állat vásárlásával válnak állattartóvá a pályázók Állattartást is elvárnak az állami földek bérletének pályázatainál, amely az alacsony bérleti díj és a viszonylag magas területalapú támogatás különbsége miatt vonzó lehetőséggé vált. A földekre igényt tartók a jelek szerint a könnyebb ellenállás felé mozdulnak. VG-összeállítás A kisebb egyéni, családi gazdákat és az agráriummal foglalkozó kkv-kat szeretné helyzetbe hozni az állam földjeinek bérbeadása során - hangzott el tavaly novemberben, amikor az első bérleti pályázatokat meghirdették. Az állattenyésztés támogatása a rendszer egyik kiemelt célja, ezért a bérleti idő 20 évéből ötben a nyerteseknek kötelező állatot is tartaniuk. „Több olyan érdeklődő is akadt az elmúlt hónapokban, aki nem titkolta, hogy azért venne juhokat, hogy az állami földbérleti pályázatokon előnyre tegyen szert. Ezek a vevők rendszerint tíz-tizenöt anyajuhot kerestek, de erre a célra a jerke is megfelel” - nyilatkozta a Világgazdaságnak egy magát megnevezni nem kívánó dunántúli juhtenyésztő. „Azáltal, hogy ennyi állatot fel tudnak mutatni, már regisztráltathatják magukat állattartóként, amiért pluszpont jár a földbér- lésnél” - tette hozzá. A tenyésztő elmondta: egy kommersz, tartásra szánt anyajuhot már 20-40 ezer forintért meg lehet venni. A vevők keresik a jerkét, vagyis a még nem ellett, fiatal nőstény birkát is, amelynek tartásra szánt példányai 25-30 ezer forintért beszerezhetők, nemritkán olcsóbban is. „Tíz jerkével, vagyis akár már 300 ezer forintnyi befektetéssel is regisztrált állattartóvá válhat az ember” - tette hozzá a tenyésztő, aki elmondta: az ismeretségi köréből hasonló híreket hallott, ahol volt eladó juh, azt szívesen megvették a földre pályázók. A juh a tartás viszonylag alacsony költségei miatt népszerű. A kedvező áron megvásárolt állatok tartása olcsó, a juh igénytelen legelőn is megél, tavasztól őszig különösebb költséget nem jelent a tartása, télre Hátrányban a nagyobb tenyésztők nagy problémát jelent a bérleti pályázatokban az, hogy a rendszer előnyben részesíti az állatot egyáltalán nem tartókat is a már tenyésztőkkel szemben - nyilatkozta a Világgazdaságnak Hajdúk Péter. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta: akinek még nincs állata, vállalhatja, hogy a későbbiekben fejleszteni fog, amelyet nem feltétlenül tudnak ilyen mértékben vállalni azok, akiknek már jelenleg is komoly állat- állományuk van. A jelenleg is állattartással foglalkozó termelők nem tudnak olyan százalékos növekedést megígérni, amely versenyezni tudna az új beszállókkal - fejtette ki. Bár Hajdúk szerint a helyzet inkább a marhatartásra jellemző, semmint a birkára, tény: a juh- tenyésztők 60 százalékban bérelt területen legeltetnek, és félő, hogy az új jelentkezők „elbérlik” a területet a régi tartók elől. ugyan hodályba kell tenni az állományt. A vagyonvédelmi költségek persze felmerülnek, mert mint általában mindent, | a juhokat is szívesen lopják. „Jelenleg nincs az országban egymillió anyajuh sem, jóllehet az uniós csatlakozáskor még 1,2 millió volt, a kvótánk pedig 1,5 millió. Szükséges lenne tehát a tenyésztés fokozása, de komolyan vehető te- | nyésztési tevékenységbe nem | fognak a vevők. A bérelt területen tartott birkák legeltetésével nem kell kaszálni, és néha, nagyobb ünnepeken lesz birkapörkölt” - érzékeltette a helyzetet. A jelek szerint a cél nem is a tenyésztés. Az Európai Unió | által biztosított területalapú ! támogatás összege idén hektáronként 57 ezer forint körül van, a földbérlet ennél jóval olcsóbb, egységesen 1250 forint aranykoronánként. így például I egyhektárnyi tíz aranykoronás gyep bérleti díja évente 12 500 forint, amelyre 57 ezer forintnyi területalapú támogatás kapható, vagyis a különbözet jócskán meghaladja a 40 ezer forintot. A juhtartás minimá- | lis költségeivel együtt is ez 100 hektáron már több mint 4 millió forint évente. A juhtartás esetenként nem fed valódi állattenyésztési tevékenységet, előfordul, hogy csak a termőföld megszerzéséért szereznek Pontért veszik a birkát be állatokat Önmagukban nem büntethetnek a jövőben az önkormányzatok? botlás Egy törvénykezési hiba miatt az is elképzelhető, hogy az önkormányzatok nem tudnák büntetni a tiltott helyen parkolást, települések által elrendelt dohányzási tilalmak megszegését, vagy épp a nem legálisan folytatott árusítást. A szabálysértési törvény hibáját elsőként a szombathelyi ellenzéki képviselők jelezték, ám ha a jogalkalmazásban nekik adnak igazat, az országszerte kaotikus helyzeteket okozhat. Az új szabálysértési törvényben ugyanis az a kitétel szerepel: csak törvény állapíthat meg szabálysértési tényállást, önkormányzati rendelet nem. Sőt, már az első paragrafus első mondatában is szerepel a megfogalmazás, amely szerint a szabálysértés törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás. Az önkormányzatok május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, ám ettől még a korábbi büntetési tételeket nem lehet alkalmazni a köztes másfél hónapban sem. ■ Az új törvény szerint önkormányzati rendelet nem állapíthat meg szabálysértést. Ez pedig egyszerűen annyit jelent, hogy az olyan szabály- sértéseket, amelyeket eddig az önkormányzat rendelete alapján büntettek, hacsak a parlamentben nem döntöttek róla külön, nem lehetséges szankcionálni. Ez utóbbi kitétel miatt az nem igaz a felmerült vádak közül, hogy ezután a vendéglátóhelyek vagy játszóterek közelében lehetne dohányozni, mert ezt törvény tiltotta meg. A parkolással azonban sokkal bonyolultabb a helyzet, azt ugyanis általában már az ön- kormányzat rendelete alapján szabályozzák. így elviekben azt nem lehetne megbüntetni, aki két parkolóhelyet is elfoglal, vagy lejárt a díjmentességet igazoló papírja. Az önkormányzatoknak alig egy hónapjuk maradt arra, hogy eltöröljék a korábbi rendelteiket - és ha jogilag is helyt adnak a kritikáknak, a parlamentnek is lesz ezzel dolga. ■ SZ. I. A 2013-as finanszírozhatóságot féltik a polgármesterek kétségek A BKV megmentése érdekében jövőre bevezethetik a dugódíjat a fővárosban - De mit tehet egy kistelepülés? A polgármesterek sem tudják, miből lehet 2013-tól finanszírozni a települések működését. Annyi világosan látszik, hogy az önkormányzatok anyagi mozgástere drasztikusan szűkülni fog, pedig már most sem rózsás a helyzet. Megoldást a magasabb helyi adók kivetése jelenthet - már ahol ezt meg tudják oldani. Összesen százmilliárd forint megtakarítást irányoz elő a konvergenciaprogram az önkormányzati rendszerben. Ennek csak kisebb része jelentkezik idén, 2013-ban már 85 milliárddal kevesebb jut közvetlenül a településeknek. 15 milliárdos spórolást várnak attól, hogy a kistelepülések hivatalait összevonják, 20 milli- árdot az egészségügyi intézmények államosításától, valamint 20-23 milliárd forintot abból, hogy szigorodnak a települési hitelfelvétel szabályai. Ehhez hozzáadva az idénre tervezett 15 milliárdos megszorítást, még mindig 27-30 milliárd az elmaradás a tervezetthez képest. Erről a program ködösen fogalmaz: a finanszírozását „a fejlesztési célú támogatások további felülvizsgálata, a szociális ellátások célzottabbá tétele, egyes közoktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások esetében az igénybevevő nagyobb tehervállalása biztosíthatja”. A dugódíj lehetőségét már megteremtették Budapesten A 2013-as túlélés volt az egyik legfőbb témája a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) küldöttgyűlésének is. Mint közleményükben írták, „az új ön- kormányzati törvény részleges hatálybalépése óta a bizonytalanság nem csökkent, a kérdések és kétségek nem is annyira az elfogadott új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban fogalmazódnak meg, hanem mindazzal, ami még nincsen szabályozva”. A polgármesterek közölték: nem tudják, hogyan lenne biztosítható, hogy 2013- tól ne legyen működési hiány - mivel elvileg nem lehetne már ilyen hiánnyal tervezni -, sem azt, hogy a tervezett új feladatfinanszírozási rendszer fenntartására mennyit vennének el a városok saját bevételeiből. Menekülőútként maradna a helyi adók növelése. Persze csak ahol ezt meg lehet tenni: azt több polgármester is kifejtette korábban, hogy egy szegényebb településen szinte lehetetlen lenne ilyeneket kivetni. Budapesten ellenben úgy tűnik, jöhetnek a fővárosi adók. A kormány és a főváros épp szerdán egyezett meg arról, hogy a BKV finanszírozhatóságáért bevezethetik a dugódíjat, és hogy a város nagyobb jogkört kaphat saját adók bevezetésére ■ SZTOJCSEV IVÁN
