Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-19 / 92. szám

2012. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Az év madara a fülesbagoly, a gyurgyalag vagy a fürj lesz? Báránybőrbe bújt farkas vírus Felnőtteknél és gyerekkorban is veszélyes a bárányhimlő pkrcrs ivn:n.iii Kockázatok és feladatok az Év madara Ismét lehet sza­vazni a Magyar Madártani Egye­sület (MME) honlapján az év ma­darára. Az ország lakossága dönthet arról, melyik madárfa­jért szeretnének többet tenni az emberek. A május 15-éig tar­tó internetes szavazás végén a legtöbb voksot kapott faj lesz 2013 madara, az MME ez alap­ján indítja el a jövő évi népsze­rűsítő kampány előkészítését. ■ A lakosság is sokat te­het a védett madarak megóvásáért. Az Év Madara program célja olyan fajok, madárcsoportok be­mutatása, melyek védelmében a lakosságnak különösen fontos a szerepe. Olyan létező konfliktu­sokra hívja fel a figyelmet, me­lyeket fel kell oldani. Az év ma­darának csak olyan fajt választa­nak, melynek folyamatos védel­mében az egyesület tevőlegesen részt is vesz. Az idén az erdei fü­lesbagolyra, a gyurgyalagra és a fürjre lehet voksolni. ■ G. R. Elültették a tankertben talált fákat fásítás Társadalmi munkában takarították ki a közeli napok­ban Boconádon a gyakorlóker­tet, ahol a gyerekek felnőttek fel­ügyeletével tanulhatják majd meg a legalapvetőbb kerti mun­kákat, továbbá a növényápolást és a konyhakert gondozását. A több mint egy évtizede hasz­nálaton kívül lévő területen egészséges facsemetéket nevelt a természet. A közel ötven darab facsemetét helybéli lakosok kö­rülásták, ily módon megmentve azokat a pusztulástól.- Nagyon fontosnak tartottuk, hogy ezek a fák közterületekre kerüljenek - mondta a Hírlap­nak Kis István polgármester -, hiszen Boconádnak mindig is egyik ékessége volt a jelentős zöldfelület. Ezért a gyakorlókert­ből kiemelt ötven csemetét a te­mető és a kastély parkjában ül­tettük el. A faluszépítést a községbeli polgárok társadalmi munkában végezték. ■ Sz. R. Kiütések. A bárányhimlő legismertebb tünetei elboríthatják a beteg egész testét, majd hólyagokká, sebekké válva leesnek. Ismét felütötte a fejét a bá­rányhimlő, sok kisgyerek került orvoshoz a piros ki­ütésekkel is járó vírus mi­att. Felnőttek is elkaphatják a betegséget, ami gyakrab­ban jár szövődményekkel, mint gyerekkorban. Ma már létezik védőoltás a bárányhimlő ellen. Szilvás Krisztina A bárányhimlő a leggyakoribb fertőző betegség, tízből kilencen átesnek rajta. Vírus okozza, cseppfertőzéssel terjed. A legtöb­ben nem tekintik súlyos beteg­ségnek, a szülők egymáshoz hor­dozzák gyermeküket azért, hogy elkapja a fertőzést, és így fiatalon átessen rajta. Pedig a szakembe­rek szerint a bárányhimlő olyan, mint a báránybőrbe bújt farkas... A betegség kora tavasszal ter­jed leginkább. Tíz évre visszame­nőleg nézve az adatokat, az figyel­hető meg, hogy minden harma­dik évben éri el a csúcsát a beteg­szám. Bár most is sok a bárány- himlős beteg, a szakemberek sze­rint klasszikus értelemben vett járványról nem beszélhetünk.- Kezdetben a megfázáshoz hasonló tünetei vannak a beteg­nek: belázasodhat, fájhat a feje, a háta, csökkenhet az étvágya. Ezután meglehetősen gyorsan megjelennek a piros kiütések, melyek hamar hólyagokká, majd sebekké válnak - tájékoz­tat dr. Huszti Györgyike, a Heves Megyei Kormányhivatal Nép­egészségügyi Szakigazgatási Szerv Járványügyi Osztályának osztályvezető tisztiorvosa.- A viszkető kiütés általában a mellkason és a háton jelentke­zik először, később az arcon és a hajas fejbőrön, majd testszerte A betegség kezelésével kapcso­latban számos tévhit él a köztu­datban. Valójában a hólyagos bőrt nem szabad bekenni sem­milyen krémmel, habbal, tilos a nedves borogatás is. - Régeb­ben előszeretettel ajánlották a rázókeverék (cinkrázó) haszná­latát, de mára bebizonyosodott, hogy hatása inkább ártalmas, mint jótékony. A fenti szerek használata miatt továbbterjed­het a fertőzés, akár életre szóló hegeket okozva - magyarázza dr. Huszti Györgyike. - A viszke­tést legfeljebb nagyon vékonyan szórt mentolos hintőporral sza­szétszóródik. Egy-két nap múlva a hólyagok hegesedni, pörkösöd- ni kezdenek, az ötödik és a husza­dik nap között leesnek. A bárányhimlőről a védőoltás kifejlesztése előtti időkben azt tartották, hogy jobb minél előbb átesni rajta, hiszen nem volt lehe­tőség a megelőzésre. Mivel a ser­dülő-vagy felnőttkorban, és főleg a várandósság idején átvészelt fertőzés nagyobb kockázattal jár, így az tűnt a kisebbik rossznak, ha gyermekként átesett valaki ezen a betegségen. bad enyhíteni. A bakteriális fe- lülfertőzés veszélye miatt a bőrt tisztán kell tartani, szappannal és vízzel gyakran le lehet mos­ni. Zuhanyozni kell, az ülőfürdő nem javasolt, mert a hólyagok­nak nem tesz jót az áztatás. Pu­ha törülközőt használjunk, és ne dörzsöljük a bőrt, csak óva­tosan itassuk fel a nedvességet! Hajat is lehet mosni, de szárí­tásnál és fésülésnél vigyázzunk, nehogy a hólyagokat felsértsük. A hólyagok elvakarásának meg­akadályozásához a körmöket le kell vágni, a kezet és a ruhát tisztán, szárazon kell tartani.- A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású, és többször jár szövődménnyel. Viszonylag gyakori súlyos szö­vődmény lehet a tüdőgyulladás, de akár szívizom- vagy ízületi gyulladást is okozhat. Ritkán előforduló, de a legveszélyesebb komplikáció az agyvelőgyulla- dás, mely akár késői idegrend­szeri maradványtüneteket is okozhat - folytatja dr. Huszti Györgyike. - A védőoltás kifej­lesztését több évtizede az tette szükségessé, hogy a szövődmé­nyek gyakoriságára vonatkozó felmérések bizonyították: a gyer­mekkorban átvészelt bárány­himlő sem veszélytelen. Érde­mes tehát beadatni a fogékony személyeknek a már hazánkban is hozzáférhető védőoltást. Min­den életkorban két adag vakci­nával érhetjük el a megfelelő vé­dettséget. Bárányhimlős megbetegedések Heves megyében Év Betegszám (fő) 2009 912 2010 1408 2011 1897 FORRÁS: MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tilos bekenni, vakargatni, áztatni a kiütéseket A helyi önkormányzatok pénz­ügyi helyzetéről és gazdálko­dásáról rendezett szakmai ta­nácskozást az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) a fővárosban kedden. A konferencián ott volt Habis László egri polgár- mester, országgyűlési képvi­selő is.- Miért volt szükség az esz­mecserére?- Magam is részt vettem a közelmúltban - a Megyei Jo­gú Városok Szövetsége és az ÁSZ együttműködése alapján- rendezett tanácskozáson, amelyen kiderült: a feladatfi­nanszírozással kapcsolatban az önkormányzatokat érintő könyvelési rendszer megújí­tásra szorul.- Mi hangzott el a mostani eseményen?- A keddi nemzetközi ren­dezvény volt. Több hazai, il­letve egy svájci és egy spa­nyol szakember beszélt az ön- kormányzatok működési, il­letve beruházási és felhalmo­zási kockázatairól.- MUyen megállapításra ju­tottak végül?- Egyebek mellett arra, hogy a beruházási kockázat összefügg az állami szabályo­zással. Sok pályázat például úgynevezett szállítói finanszí­rozású. A kórházak és EU- projektek esetében ezek elhú­zódó kifizetésként jelentkez­tek. Miután a kórházak mű­ködtetése állami feladat lesz, az önkormányzati szektor fi­zetőképessége javul, de a probléma az államhoz kerül. Ugyanakkor a reformlépések halaszthatatlanok voltak, miu­tán a megyék kezelhetetlen pénzügyi helyzetbe kerültek, amikor támogatásuk 30 szá­zalékkal csökkent, ám a fel­adataik megmaradtak. ■ P. A. Habis László: - Kellettek a reform­lépések. Megfagyhattak a bükki békák fejlesztés Vizsgázott a terelőfal az Oldal-völgyi tavaknál Tanösvény a kaptárkövekhez Eger Takarítással újul meg a Mész-hegy-Nyerges-tető Elmaradt a korábbi években megszokott, nagyszámú békavo­nulás eddig a Bükkben és a Mát­rában. Az idei időjárás nem ked­vezett a téli vermelőhelyükről a szaporodóhelyükre, a tavak­hoz igyekvő békáknak. Szakem­berek azt valószínűsítik, hogy nem vermeltek elég mélyre, és emiatt a tél végi fagyokban akár az egyedek 75 százaléka is el­pusztulhatott. Minderről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának (BNPI) keddi projektbemutatóján szól­tak, ahol terepen mutatták be a tavaly átadott, a felsőtárkányi Oldal-völgyi tavaknál elkészült békaterelő rendszert. Fitala Csa­ba, a nemzeti park Őrszolgálat­Szakemberek a békaátjárónál vezetője a pályázaton elnyert összegből kiépített terelőfallal kapcsolatos első tapasztalatok­ról számolt be. A kedvezőtlen időjárás miatt nincs annyi bé- kapetetelep az Oldal-völgyi ta­vakban, mint a korábbi évek­ben, használták a békák az átjá­rót, de a hatékonyságáról így ne­héz képet kapni. A terelőfal, az átjárók azért épültek, hogy a bé­kák a közúton átkelés közben ne a kerekek alatt végezzék. Nincs már szükség önkéntesek­re, akik vödrökben menekítet­ték át az úton az állatokat. Ter­vezik további falak építését is: a gyöngyösi Sás-tó körzetében, a Hasznosi víztározónál és a Varbói-tó körzetében. ■ G. R Rejtőzködő, alig ismert termé­szeti kincseket is rejt Eger kör­nyéke. A kiváló fekvéséről, sző­lőiről híres Pajdos-dűlő tőszom­szédságában - ahol hajdan gyü­mölcsöskertek vol­tak - található a Mész-hegy-Nyerges- tető. Itt nevezetes szakrális kőemlé­kek, úgynevezett kaptárkövek uralják a tájat. A város önkormányzata még 1995-ben rendeletben nyil­vánította helyi jelentőségű vé­dett természeti területté ezt a részt, és fogalmazta meg, hogy a terület legyen a szakirányú tu­dományos kutatás és az oktatás bázisa, ám azóta sem történt ér­demi előrelépés ennek elérése érdekében. Á Kaptárkő Termé­szetvédelmi és Kulturális Egye­sület ezért elhatározta, hogy pá­lyázat segítségével tanösvényt valósít meg, mely szolgálhatja a kör­nyezeti nevelés és a kutatás céljait. Mint Havasi Norberttól, az egyesület elnöké­től megtudtuk: az őszre elkészülő tanösvény állo­másain táblákon mutatják be a nevezetes hely történetét, a kaptárköveket, a helyi kultúr- tájat, az itt megtalálható védett fajokat is.- Első lépésként a terület hul­ladékmentesítését végezzük el a Vidékfejlesztési Minisztérium és Eger Város Önkormányzatá­nak támogatásával - mondja el a Hírlap érdeklődésére az elnök. - Az egyedülálló kultúrtörténe­ti és természeti értékeket ugyan­is elborítja a kommunális hulla­dék és az építési törmelék. A ta­karítási akciót szombaton ren­dezzük, melyre még várjuk a je­lentkezőket. Busszal indulunk reggel 9 órakor a Dr. Nagy János utcából, szerszámot és védőfel­szerelést biztosítunk. A program zárásaként meleg ebéddel vár­juk a résztvevő önkénteseket, majd délután kettő körül autó­busszal szállítjuk vissza őket Egerbe - tájékoztatta lapunkat Havasi Norbert. ■ ■ Különös figyel­met szentelnek a védett terüle­tek etikai sza­bályainak.

Next

/
Thumbnails
Contents