Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-19 / 92. szám
6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 19. CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Orbán útjáig várnak a konvergenciatervvel az origó hírportál értesülése szerint a magyar kormány megvárná az Orbán Viktor- José Manuel Barroso-találko- zót a konvergenciaprogram elfogadásával: a magyar miniszterelnök a tervek szerint jövő héten találkozik az Európai Bizottság elnökével, akkor ismertetné vele előzetesen a terveket, ezért nem döntött a programról tegnap a kormány. A kormányszóvivői iroda szerint nincs halasztás, tegnapra nem terveztek kormányülést. Munkajogi kisokos a szakszervezettől a 2012. július 1-jétől hatályba lépő új munka törvénykönyve értelmezéséhez nyújt segítséget az a tízezer példányban terjesztett kiadvány, amelyet az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Képviselete állított össze. Horváth Csaba képviseletvezető szerint az új törvény sok konfliktust hozhat, megszűnik például a délutános és az éjszakai pótlék közti különbség, más értelmezést kap a műszak fogalma, a kormánynak pedig lehetősége lesz munka- vállalói csoportonként eltérő minimálbér megállapítására. Pályázat a fiatalok vállalkozásaihoz Czomba Sándor államtitkár A fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat indul az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) keretében májusban. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a pályázat keretösszege csaknem 7 milliárd forint, amellyel 1600 új vállalkozás létrejöttét segítenék. Bizottsági igen a jobbikos földtervre EGYHANGÚLAG TÁRGYSOROZATBA vételre ajánlotta az Országgyűlés Mezőgazda- sági Bizottsága a külföldiek termőföldön történő zálogjog alapításának megakadályozását szorgalmazó törvény- javaslatot. Az előterjesztést Magyar Zoltán és Varga Géza jobbikos képviselő nyújtotta be, ezzel a külföldiek illegális termőföldszerzési törekvései szerintük elterjedt formájának kívánnak gátat szabni. Az összes képviselő egyetértett abban, hogy a magyar termőföld védelme aktuális kérdés, a külföldiek vásárlási moratóriuma 2014-ben lejár. Nehéz lesz a hadiipari kitörés tervek 2016-tól nőhetnek a védelmi kiadások, addig marad a kényszerű takarékosság Magyar gyártmányú Rába katonai teherautó gyakorlatozás közben. Ingoványos talajon állnak a nagyszabású tervek? Tíz éve csökken a honvédelemre fordított pénz, de most komoly tervek vannak az egykor sikeres hazai hadiipar felélesztésére. A hazai kereslet azonban ehhez nem lesz elég, az egyébként nagy lehetőségeket rejtő exportpiacokra lépéshez pedig a szürkeállományon és a hagyományokon kívül szinte minden hiányzik. Braunmüller Lajos Egy néhány hete megjelent határozatában úgy döntött a kormány, hogy - legalábbis nominálisan - megállítja a védelmi büdzsé egy évtizede zajló zsugorodását 2015-ig. Ezt követően, 2016-tól a hadi kiadásokat évente a GDP 0,1 százalékával kell növelni, így a tervek szerint az tíz év múlva, azaz 2022-re érheti el az 1,39 százalékot. Hende Csaba szerint ennek nyomán a következő tíz évben a honvédség hadfelszerelésének minden területét érintik majd a 2016 után elinduló fejlesztések - nyilatkozta a napokban a miniszter. Szűkre szabott költségvetésről, és ezzel párhuzamosan komoly célokról számol be a Honvédelmi Minisztérium egy a témában készített háttéranyaga is, amelynek fő üzenete a takarékosság. A szükséges lépések közt van az indokolatlan kiadások levágása, a feleslegessé vált ingatlanok és eszközök értékesítése és a bürokráciacsökkentés - csak ez utóbbitól többmilliárdos megtakarítást remél a tárca. A szervezeti felépítés - ahogy az anyag fogalmaz - „szálkásításától” a hadsereg erősödését várják. Ennek keretében az elkövetkező években a meglévő 2 ezer mellett további 6 ezer fővel növelni kívánják az Önkéntes Tartalékos Rendszerben szolgálók számát. Mindezt az a kormánydöntés is segíti, amelynek nyomán a tartalékossá váló volt korkedvezményes nyugdíjasok mentesülnek a január 1-jétől a szolgálati járandóságukat terhelő 16 százalékos adóterhelés alól. A takarékosságnak köszönhetően a tárca finanszírozhatónak tart több projektet az évtized végéig. A kibernetikai program, a lövegek, ruházati felszerelések beszerzése mellett nagyobb hadiipari jelentőséggel bírhat a „Kárókatona” projekt. Ennek keretében egy könnyű páncélozottságú többcélú alapjárművet gyártanának Magyarországon, amelynek forrásigénye 2012 és 2019 között minimum 150 milliárd forint. „Fontos szempont, hogy a hazai védelmi költségvetés rendkívül kicsi ahhoz, hogy komoly megrendelések születhessefebruár végén egy napra magasra szökött a Rába árfolyama, mert a Magyar Nemzet és a Népszabadság azt írta, hogy a Hadfelszerelési Ipar-korszerűsítési Terv (Hadik-terv) keretében a Honvédelmi Minisztérium komoly szerepet szán a Rábának. Korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is többször hangsúlyozta a járműipari ágazat fontosságát. nek, a belső piacot illetően tehát felettébb szkeptikus vagyok” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette: „a védelmi kiadások 2016-ig a tervek szerint állandóak maradnak, és onnantól is csak a GDP 0,1 százalékával növekednek évente. A hadiipar felfuttatásának terve mindenképp támogatható, de egyelőre nem látom azt a pénzügyi forrást, amely belső keresletet teremthetne” - fogalmazott Tálas. A biztonságpolitikai szaka Rába Jármű Kft. - amelynek fő tevékenysége a kato- naijármű-gyártás - a Magyar Honvédség tenderén 2003-ban a különböző kivitelű és teherbírású katonai terepjárók kategóriában 15 évre elnyerte a kizárólagos beszállítói státuszt. KÉRDÉSES AZONBAN, hogy honnan lesz a honvédelmi tárcának pénze a katonai járműállomány korszerűsítésére, amikor csak megszorítási értő szerint más kérdés a külpiacra termelés. „Ezen a ponton fel kell tenni a kérdést, hogy mit tud Magyarország gyártani, amely versenyképesen értékesíthető” - tette fel a kérdést Tálas, aki rámutatott: „A válság hatására az egész világon terjedőben van a smart defence gondolat, amely takarékosan elköltött védelmi kiadásokat jelent, vagyis más országok is igyekeznek a költséghatékonyságot érvényesíteni a beszerzéseikben.” Egy lapunknak nyilatkozó tervekről hallani. Arról nem is beszélve, hogy a csökkenő megrendelések miatt a Rába Jármű Kft. 2010-es 6,1 milliárdosforgalma tavaly 5,5 milliárd forintra mérséklődött, de ezt az összeget is úgy érte el a cég, hogy -főleg német és angol megrendelésre - sikerült növelni a polgári értékesítést. Ez úthenger- és dömperalvázak, valamint járműfőegységek, alkatrészek szállítását jelenti. hadiipari szakértő szerint az exportra termelés másik fő akadálya, hogy Magyarországnak nincsenek referenciatermékei, vagyis jelenleg nincsenek tapasztalatok arról, hogy magyar eszközök hogyan vizsgáznak a gyakorlatban. Nem volt ez mindig így: a rendszerváltás előtt Magyarország kifejezetten sikeres volt a katonai célú híradás-technikai berendezések gyártásában, amelyet széles körben értékesített is a Varsói Szerződés tagországaiban. A kilencvenes években aztán a fejlesztésére nem jutott pénz. Jóllehet a téma szakértői szerint az akkor sikeres szürkeállomány mai meglétére a Masat-1 műhold a legjobb példa, ám az állami finanszírozás hiányzik. A hazai magáncégek hátrányának pedig a legfőbb oka az, hogy olyan tőkeerős külföldi vállalkozásokkal kellene versenyezniük, mint a német Siemens, az olasz Marconi és a francia Thales. Ezeknek a cégeknek civil termékeik és értékesítésük van, amelynek bevételéből finanszírozhatják hadiipari kutatásaikat. A Rábát is a polgári gyártás és a külföldi megrendelések húzzák „Más kapitalizmus jön, nem mindenki tetszésére” Üzleti reggeli Bőd Péter Ákos a Világgazdaság rendezvényén azt mondta, nem kell leválni Európáról „Új szereplők, új értékek és új konfliktusok világa jön el a következő években” - mondta Bőd Péter Ákos a Világgazdaság „Fennmarad-e a globális kapitalizmus?” című, csaknem százfős üzleti reggelijén. A volt jegybankelnök, egyetemi tanár szerint sokat számít majd, hogy a közeljövőben a szuverén alapok, a részben vagy egészen állami tulajdonban lévő fejlődő világbeli nagyvállalatok hogyan viselkednek. Nagy kérdés továbbá, hogy a nem demokratikus piacgazdaságok hogyan működnek, mert ezek befolyásolják majd a döntéseket. „Ez az újfajta kapitalizmus más lesz, de valószínűleg nem fog tetszeKrízísekkel tűzdelt növekedés korszakába léphet Európa ni azoknak, akiknek a régi sem tetszett” - tette hozzá Bőd Péter Ákos, aki bízik abban, hogy Európa nem skanzen lesz, hanem egyfajta minőséggenerátorként működik majd. Szerinte Európának a sokszínűségével vannak olyan versenyelőnyei, melyeket más kontinensek nem tudnak lemásolni, így lehetetlen, de nem is kifizetődő megkísérelni a kiválást a „hanyatló Európáról”, számunkra sem „keletről fúj a szél” - közölte, hozzátéve: az ország ezer szállal kötődik a kontinenshez. Mint mondta, valószínűleg kríziseken keresztüli növekedés korszakába lép az európai gazdaság, és azt aligha várhatjuk, hogy visszaálljon a korábbiakban megszokott növekedési trend. Eleve a „jó” két évtized volt a kivétel, nem a mai bizonytalanság, hangsúlyozta Bőd Péter Ákos. A válságról a professzor úgy vélekedett: az EÜ, az USA és Japán mondott csődöt, nincs szó általános krízisről. A globális piac intézményi, politikai keretei átalakulnak, de a rendszer adaptációs képessége jó. „Ezért sincs új Marx vagy Mao” - vélekedett Bőd Péter Ákos, aki szerint a G20 megjelenése jelzi az új realitásokat: az IMF-ben és más szervezetekben megjelennek nem európai típusú gondolkodási minták. ■ VG
