Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-27 / 49. szám
2012. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Közlekedési projektek veszélyben zárolás A kohéziós források esetleges befagyasztása több nagyberuházást is érinthet A kohéziós források esetleges jövő' évi befagyasztása a még brüsszeli jóváhagyásra váró közlekedési nagyprojektek megvalósítását veszélyeztetheti. Ezzel tovább csökkenhet az ágazatban tervezett újabb nagyberuházások esélye, miután a kormányzat az uniós források tavaly őszi átcsoportosításakor amúgy is több közlekedési nagyprojekt jege léséről döntött. Tar Gábor Több Brüsszel által még jóvá nem hagyott közlekedési nagyprojekt megvalósítása kerülhet veszélybe, ha az Európai Bizottság múlt heti javaslatának megfelelően jövőre befagyasztják a Kohéziós Alap hazánk számára 2013-ra elkülönített forrásainak közel harmadát, vagyis mintegy 140 milliárd forintot. Az alap ugyanis alapvetően a nagy állami közlekedési és környezetvédelmi nagyberuházásokat finanszírozza. Ezen úgynevezett nagyprojektek közé közlekedési beruházások esetében az 50 millió eurónál (15 milliárd forint), míg a környezetvédelmi projekteknél a 25 millió eurónál (7,5 milliárd forint) nagyobb értékű beruházások tartoznak, amelyek megvalósításához a kor- máoy támogató döntésén kívül az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges. A kohéziós források felfüggesztése a Brüsszel által már jóváhagyott közlekedési nagyprojekteket, így a négyes metró vagy az M43-as autópálya építésének finanszírozását nem érinti, azonban a bizottság áldására váró beruházások sorsát befolyásolhatja. „Utóbbiak közé többek között a budapesti 1-es és 3- as villamos vonalának rekonstrukciója és meghosszabbítása, a Budapest-Esztergom és a Sza- jol-Püspökladány vasútvonal fejlesztése, illetve a váci vasútállomás átépítése tartozik” - mondta el lapunknak Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. A fővárosi villamosprojekt tervezett 37,7 milliárd forintos büdzséjéből mintegy 33 milliárd érkezne a Kohéziós Alapból, míg a vasúti projektek közül a Sza- jol-Püspökladány vonal közel 162, a Budapest-Esztergom vonal 60, Vác állomás átépítésének 21,3 milliárdos beruházásából 85 százalékot biztosítana a kohéziós forrás. Utóbbi projektek veszélybe kerülését abhól a szempontból tartja különösen aggasztónak Dorner Lajos, hogy tavaly ősszel a kormány már így is több közlekedési beruházási terv jegeié-. „BÁR A BRÜSSZEL ÁLTAL FELFÜGGESZTÉSRE JAVASOLT 140 MILLIÁRD FORINT önmagában igen nagy összegnek számít, azonban a jelenlegi, 2007-13 közötti uniós költségvetési időszak egészét tekintve csupán közel öt százalékát teszi ki annak a 2800 milliárdos keretnek, amely hazánk rendelkezésére áll a hétéves periódusban a Kohéziós Alapból” - mondta el lapunknak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a javasolt ötszázalékos megvonás csak akkor válna reális veszteséggé az ország séről döntött a megvalósításra váró nagyprojektek listájának módosításakor. A lépésre az uniós pénzek kifizetésének gyorsítását célzó - még az Európai Bizottság végső jóváhagyására váró - forrásátcsoportosítás keretében került sor, amelyben a kormány 163 milliárdot helyezett át a közlekedésfejlesztési projekteket gondozó operatív programból (K0ZOP) a Környezet és * energia operatív programba (KEOP). A kormány azzal indoszámára, ha a befogadott pályázatokkal elérnénk a keret 95 százalékos lekötését, ami uniós szinten is ritkaságszámba megy. A BNP Paribas elemzőinek számításai szerint ha Magyarország valóban elesne a 140 milliárdos forrástól, az 2013-14-ben, kumulatív alapon 0,85 százalékpontnyi GDP-növekedési mínuszt jelentene, a befagyasztás elkerüléséhez szükséges pótlólagos költségvetési kiigazítások ugyanakkor a 2012-14 közötti időszakban is legfeljebb 0,25 százalékpontnyi növekedési veszteséggel járnának. kolta az átcsoportosítást, hogy a jellemzően nagy infrastrukturális beruházásokat jelentő KÖZOP-projektek hosszú átfutású idejűek, így igen magas a kockázata annak, hogy a programra elkülönített forrást az ország nem tudja lekötni a jelenlegi hétéves uniós költségvetési időszak végéig, 2013-ig. A VEKE elnöke szerint a projektlista módosításával olyan, amúgy azonnal indítható, már előkészített közlekedési beruházások megvalósítása került veszélybe, mint az elővárosi P*R parkolók projektje, a Nyugati pályaudvar vágánycsoport-re- konstrukciója vagy a Nyugati pályaudvar-Veresegyház-Vác elővárosi vasútvonal fejlesztése, amelyeknél könnyedén fél lehetne használni az uniós forrásokat az előírt határidőig. Az esetleges jövő évi forrásbefagyasztás miatt a Margit híd már befejezett felújításánál is felmerülhet a pénzügyi veszteség lehetősége, ugyanis a 24 milliárdos projekt finanszírozását még nem hagyta teljes mértékben jóvá Brüsszel, miután bizonyos elemek kifizetését, amely mintegy hatmilliárdos tételt jelent, korábban a 2013-as keret terhére irányozták elő - mondta el lapunknak Körösi Koppány, a Körics Euroconsulting fejlesztési tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A közlekedési projektekkel szemben a Kohéziós Alap által finanszírozott másik nagy területet, a környezetvédelmi beruházásokat a támogatások felfüggesztése nem érintené. „Ennek az az oka, hogy a 2013-ban várható, a környezetvédelmet érintő fejlesztésekre az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a forrásokat, a Kohéziós Alapban már nem különítettek el támogatási összeget erre a területre” - emelte ki Körösi Koppány. A fejlesztési szakértő egyben arra is felhívta a figyelmet, az esetleges zárolás alapvetően nem érintené a kkv-kat, ugyanis a számukra kiírt gazdaságfejlesztési pályázatokat nem a Kohéziós Alapból finanszírozzák. A források felfüggesztése közvetett módon azonban kihathat a kkv-kra, miután a közlekedési nagyprojektek megvalósításában akár közvetlenül, akár alvállalkozóként részt vehetnek, így ezen vállalkozásokat komoly bevételkiesés fenyegeti, ha a beruházások elmaradnának a forrásbefagyasztás miatt. A hétéves keret öt százalékát érintené a zárolás Prága kiállt a magyar kormány mellett szankció A FÁZ szerint megszavazhatják a pénzügyminiszterek a kohéziós források felfüggesztését Nyilatkozatban helytelenítette Petr Necas cseh miniszterelnök az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy részlegesen függesz- szék fel a Magyarországnak szánt jövőbeni kifizetéseket az EU Kohéziós Alapjából amiatt, hogy az ország nem tudta hatékonyan kezelni a túlzott deficitet. A miniszterelnök szerint Brüsszelnek minden uniós tagállamot egyenlő bánásmódban kell részesíteni, különben felmerül a gyanú, hogy nem fegyelmezésről, hanem politikai döntésről van szó. A Lidové Noviny cseh napilap jegyzetében úgy fogalmaz: bár Orbán Viktor biztos nem egy „álompartner”, nagyon jó, hogy Prága most kiállt mellette. A konFrankfurtban járt a kormányfő Ingyen dolgozna a jegybankelnöke A KÖZGAZDÁSZHALLGATÓK tanulmányainak támogatására ajánlotta fel járandóságát Simor András, az MNB elnöke Orbán Viktornak írt levelében. Állítása szerint a célja ezzel az, hogy minél hamarabb lezáruljon a jegybanki döntéshozók javadalmazását érintő, a kormány és, az EU közötti jogvita, ez ugyanis akadálya lehet az EU-IMF-hiteltárgyalások megkezdésének. zervatív lap emlékeztet arra, hogy a magyar hiány elmarad más uniós országok deficitjétől, a bizottságnak pedig politikai vitái is voltak Magyarországgal. Megjegyzi azt is, a fiskális unió ellen szavazó cseh miniszterelnök nyilatkozatával belpolitikai célokat is követett: Necas bírálói, akik nem tudják megérteni ezen döntését, Orbán esetében megtalálhatják az okokat, amelyek a cseh kormányfő álláspontját megvilágítják. Lehet azonban, hogy Necas segítsége nem lesz elég: a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) Orbán Viktor pénteki, a német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székházában tett látogatása után azt írta, brüsszeli várakozások szerint a pénzügyminiszterek a bizottság ajánlásának megfelelő döntést hoznak majd. A miniszterelnök az FAZ- nél tett látogatása során pedig azt mondta: a kohéziós támogatások befagyasztására tett brüsszeli javaslat „nem törvényes és nem fair" eljárás. Hozzátette: síkra száll azért, hogy az uniós pénzügyminiszterek ülése ne kövesse a bizottság ajánlását. Orbán Viktor Budapesten találkozott az amerikai törvényhozás külügyi bizottságának küldöttségével is, amely azt kérte, hogy a kormány továbbiakban is biztosítsa a befektető- és üzletbarát gazdasági környezetet. ■ W. B. BEE2H321 Itthon is lehetnek iránytaxik benyújtotta a kormány a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A javaslat rögzíti, hogy a személyszállítási közszolgáltatás elsősorban menetrend szerinti szolgáltatás keretében látható el, de bizonyos esetekben- például hétvégén, nem csúcsforgalmi időszakban- igényvezérelt, vagyis az igények előzetes rögzítésén alapuló szolgáltatás keretében is elvégezhető. A javaslat kitér az iskolavagy a közösségi buszra is mint a személyszállítási közszolgáltatások rendszerébe integrálható szolgáltatásra. Több mint százmillió tévéknek, rádióknak tíz televízió és tizenkét rádió összesen 103,2 millió forintnyi támogatást kap fenntartási és üzemeltetési költségeihez. Az úgynevezett rezsipályázatok második fordulójában a televízióknak 65,7 millió, a rádióknak 37,5 millió forintot ítélt meg a médiatanács. A pályázat idei keretösszege 350 millió forint, ebből 200 millió a közösségi televíziók, 150 millió pedig a közösségi rádiók támogatására jut. A januári első fordulóban 67 millió forint támogatást osztottak szét. Jogellenesen vonták ki a Diagon HINl-tesztjét A fővárosi Törvényszék pénteken,hatályon kívül helyezte az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) azon határozatait, amelyekkel kivonták a forgalomból a Diagon Kft. HINl-tesztjeit. A cég közölte: „Az ítélet szerint a hivatalnak nem volt hatásköre a piacfelügyeleti eljárás megindítására, ezáltal a termék forgalmazásának felfüggesztésére és kivonására.” Nem várható drágulás a benzinkutakon a nemzetközi piaci folyamatok összességében azt jelzik előre, hogy a héten nem változnak az üzemanyag árak a magyar piacon - közölte a GKI Energiakutató. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 426, a gázolajé pedig 440 forint lehet a héten. Javult a GKI konjunktúraindexe februárban közel egyéves csökkenés után a tavaly őszi szintre erősödött vissza a GKI-Erste konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A bizalmi index a januári -26,8 pontról -22,5 pontra javult. Ez az érték nagyon közel áll a tavaly szeptember-októberihez, és megegyezik a 2010. februárival. A mutató az előző hónaphoz képest - az építőipar kivételével - minden ágazatban és a fogyasztók körében is javult.
