Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-27 / 49. szám

A terrorra soha nem lehet mentség kommunizmus áldozatainak emléknapja Harc a tudatlanság, a hazugság és az embertelenség ellen Országszerte megemléke­zéseket tartottak hétvé­gén a kommunizmus ál­dozatainak emléknapján. Éber Sándor „Azt szeretném, ha a kommuniz­mus áldozataira való emlékezés beépülne a közéletbe” - jelentet­te ki Orbán Viktor, miután szom­baton Budapesten, a Terror Há­za előtt mécsest gyújtott. A kor­mányfő a köztelevízióban el­mondta, hogy azért megy el min­den alkalommal a Hősök falá­hoz, hogy oda majd a gyermekei is elmenjenek. A miniszterelnök szerint a fiataloknak tovább kell vinniük az emléknap hagyomá­nyait. „Senki nem dönthet rólunk helyettünk, mert csak a felelős­séggel megélt szabadság szülhet rendet” - hangoztatta Hende Csaba a Terror Háza Múzeum megemlékezésén. A honvédelmi miniszter szerint csak a szabad­ság szülhet együttműködést, az emberi méltóság tiszteletét és jó­létet. „Úgy akarjuk, hogy a jövő­ben ne legyen helye a félelem­nek az életünkben” - hangsú­lyozta Hende. „Elsőként hoztunk létre Kö- zép-Európában egy olyan intéz­ményt 2002 februárjában, amely szakmai elszántsággal és hitelesen dolgozta fel a XX. szá- •zadi totalitárius diktatúrák ter­mészetét, tárta fel a lelket és tes­Jogellenes elhurcolás az országgyűlés 2000-ben döntött úgy, hogy február 25- én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tar­tóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjet­unióba a Független Kisgaz­dapárt akkori főtitkárát, Ko­vács Bélát. tét pusztító szörnyűségeit” - mondta Schmidt Mária törté­nész. A 10. születésnapját ün­neplő Terror Háza Múzeum fő­igazgatója közölte: a hazugság, a tudatlanság, az embertelenség ellen vettük fel a harcot. Schmidt szerint „nem bocsáthatunk meg azoknak, akik az embert és mél­tóságát veszélyeztető és pusztító rendszereket működtették, ve­zették vagy támogatták. Hin­nünk és tudnunk kell, hogy az ember ellen elkövetett bűntettek nem maradnak megtorlatlanul”. A terrorra nincs mentség - han­goztatta a főigazgató. A Terror Házánál rendezett megemlékezés után Schmitt Pál államfő feleségével meggyújtot­ta az emlékezés mécsesét, beszé­det nem mondott. A múzeum egész napos programját több mint háromezren látogatták in­gyenesen. Kovács Zoltán kor­mányzati kommunikációért fe­lelős államtitkár külföldi újság­írókat vezetett körbe. Stratégiai szövetség lehet Romániával megérett az idő a román­magyar stratégiai szövet­ségre - hangoztatta a hét­végén az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Csíkszere­dái országos közgyűlésén Németh Zsolt. A magyar Külügyminisztérium parla­menti államtitkára szerint új helyzet alakult ki a tér­ségben: nem csupán takti­kai, átmeneti egymásra­utaltság mutatkozik a két ország .között. Négyes végtagátültetés és arccsere először hajtottak végre a világon négyes végtagátül­tetést török orvosok. A be­avatkozás húsz órán át tar­tott az ankarai Hacettepe Egyetem klinikáján. A beteg folyamatosan vért és plaz­mát kapott, hogy sikerüljön túlvészelnie a kritikus első 24 órát. Ugyannak a donor­nak, egy 19 éves férfinak az arcát is átültették egy má­sik páciensre. Ez volt az el­ső török arcátültetés. Borkai Zsolt maradt a MOB elnöke az új sporttörvény előírá­sait követve módosította alapszabályát a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), és új vezetőséget választott. Az elnök Borkai Zsolt ma­radt. Az alapszabály szerint automatikusan az elnökség tagja lett Schmitt Pál állam­fő, Aján Tamás és Kamuti Jenő. Az öt alelnök Magyar Zoltán, Leyrer Richárd, Monspart Sarolta, Tóth Mik­lós és Deutsch Tamás lett. Borkai: Ellenjelölt nélkül HIRDETÉS Tiltakozás a „kiváltságok osztogatása” ellen további vallási közösségeket is­merhet el a T. Ház a soron követ­kező "kétnapos ülésén. Hétfőn a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közös­ségek jogállásáról szóló törvény módosításának megszavazásá­val, a korábban elfogadott 14 egy­ház mellett 18 vallási közösséget ismerhetnek el egyházként. Vasárnap az önmagukat evan­géliumi egyházakként megüatá- rozó vallási közösségek úgyneve­zett demonstratív istentiszteletet tartottak pár százan az Ország- háznál. „A parlament egy kap­kodva áterőltetett, rossz törvény­re hivatkozva, politikai alkuk és diplomáciai megfontolások után igazságtalan döntéssel foszt meg bennünket jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogainktól” - írták felhívásukban. Jelezték, hogy ez­zel a döntéssel nyilvánvaló válik, hogy a hatalom célja egyáltalán nem a visszaélések kiszűrése, ha­nem a kiváltságok kegyként való osztogatása. A szervezők szerint a keresztény felekezetek és egy­házak jelentős része rosszul vizs­gázott: megbukott szolidaritásból. Alkotmányellenes, ami történik - hangoztatta Iványi Gábor, a Ma­gyarországi Evangéliumi Testvér- közösség vezetője. ■ Válaszút elé állították Európát előbb meg kell erősíteni saját, euróövezeti mentőalapjait ahhoz Európának, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve a világ vezető gazdaságait tömörítő G20- csoport is nagyobb összegekkel szálljon be az eurómentésbe - derült ki a hét végén Mexikóvá­rosban lezajlott G20-csúcson. Ezt üzente az Egyesült Államok, Dél- Korea, Japán és Brazília is. Bár a német kormány az ideig­lenes és az állandó euróövezeti mentőalap legfőbb finanszírozó­jaként eddig elutasította azok ki­bővítését, az össztűz láttán en­gedni látszik. Megegyezés esetén kétezermilliárd dolláros „védőfal” jöhet létre. Ennek egyik felét az euróövezeti mentőalapok adnák, a másikat az IMF. ■

Next

/
Thumbnails
Contents