Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-06 / 5. szám
2012. JANUÁR 5../0 CSÜTÖRTÖK TUD AST AR Különös rejtély a Jeges-tengeren medve-sziget Kutatás minden idők legnagyobb sarkkutatójának nyomai után A kutatási terület egy 120 négyzetkilométeres térség a Medve-szigettől északnyugatra Több mint 80 évvel Roald Amundsen titokzatos eltűnése után expedíció indult, hogy felkutassa a Latham 47 nevű hidro- plán nyomait, amellyel a norvég felfedező 1928 júniusában útra kelt, hogy kimentse riválisát, Umberto Nobilét a zajló jég fogságából. A konténerben a vörös lámpafényben két férfi ül. Tekintetük a monitorokra tapad. Egyszer csak egyikük lenyom egy billentyűt, a kép kimerevedik. „ígéretes” - dörmögi Robert McCal- lum, aki odalépett a két férfi közé, s most ujjával a képernyőre mutat. Az objektum - a sötét folt a megannyi szürke árnyalat között - egy hosszúkás, henger alakú tárgy, egyik oldalán derékszögű öblösödéssel. „Négyszer két és fél méter” - mondja McCallum, és tekintete a monitorokról a falra, néhány kifakult fényképre és tervrajzra siklik. Egy repülőt ábrázolnak, egy széles, vitorlavászonnal felszerelt kétfedelű repülőgépet csónakra emlékeztető törzzsel, amely 1928-ban fehér ködfalnak ütközött, és benne örökre eltűnt. A talált objektumot E51 néven regisztrálják. A férfiak annyira elmélyednek a munkában, hogy oda sem fordulnak, amikor valaki feltépi a konténer ajtaját. Ez a békés, vörös fényben úszó szoba az expedíció szíve és középpontja, bakokon áll a Harstad fedélzetén. A norvég parti őrség hajója egy hete cirkál a Jeges-tenger vizein, a norvég partoktól 500 kilométerrel északra, a Spitzber- gáktól 200 kilométerrel délre. Valahol e két pont között veszett nyoma minden idők egyik legnagyobb felfedezőjének, Roald Amundsennek, aki élete során a világ legtávolabbi szegleteinek meghódítására tett kísérletet. 1928. június 18-án a Latham 47 nevű hidroplán fedélzetén a Spitzbergák felé vette az irányt, hogy megmentse egy másik sarkkutató, a léghajójával lezuhant olasz Umberto Nobile életét. De ahelyett, hogy Nobilét találta volna meg, Amundsen odaveszett: a Latham soha nem érte el a Spitzbergákat. A Harstad legénysége elszánta magát a rejtély megfejtésére. A monitoroknál ülő két férfi az expedíció szeme. Ami óráról órára megjelenik előttük a képernyőkön, azt előző éjjel egy víz alatti robot rögzítette visszhangszondáival a tengerfenéken. „Ha itt a repülő, megtaláljuk” - mondja McCallum. A 45 éves új-zélandi férfi az expedíció vezetője. A férfiak a negyediket ■ 1926 májusában Amundsen és Nobile a Norge nevű léghajóval elsőként repült át az Északi-sark felett. elemzik ki a hat mező közül - az E51 eddig a legjobb nyom. Néhányan egy parányi repülő után kutatnak az óceánban, s ennek hátterében még mindig az a másik történet áll: Roald Amundsen utolsó napjainak története, amelyben elindult megkeresni Umberto Nobilét, legádázabb ellenfelét. Roald Amundsen 1928 pünkösd szombatján ebéden vesz részt egy oslói étteremben. A társalgás tárgya Umberto Nobile tábornok. A férfi két nappal azelőtt Italia nevű léghajójával elérte az Északi-sarkot, de utána a rádióösszeköttetés megszakadt, és az Italiának nyoma veszett. Az étteremben ekkor megcsörren a telefon: a norvég honvédelmi miniszter felkéri Amund-sent, hogy szervezzen mentőexpedíciót. „Haladéktalanul” - vágja rá a kutató. Természetes, hogy a miniszter rá gondolt, hiszen ő korának legtapasztaltabb sarkkutatója. Az ekkor 55 éves Amundsen az, aki felfedezte az északnyugati átjárót, ő az, aki elsőként eljutott a Déli-sarkra; senki sem állt ki több próbát a jégen, mint ő. Két évvel korábban a két férfi egy közös expedíció során Nobile első, Norge nevű léghajójával előrenyomult a Spitzber- gáktól az Északi-sarkig, majd az ismeretlen Jeges-tenger felett elrepült Alaszkáig. Nobile nemcsak, hogy maga tervezte a léghajót, de ő intézte az előkészületeket, és parancsnokként ő irányította a repülést is. Az expedícióvezetői címet ugyan Amundsen viselte, de arktikus utazói tapasztalatai csak akkor jutottak volna szerephez, ha a Norgének kényszerleszállást kellett volna végrehajtania a jégen. De a repülés minden komplikációtól mentes volt, így Amundsennek be kellett érnie a panorámaablaknál üldögélő néző szerepével. Ki volt Roald Amundsen? A felfedező 1872-ben egy hajóépítő negyedik fiaként született a norvégiai Borgében. Roald közepes tanuló volt és még rosszabb diák, de eltökélt szándéka volt, hogy sarkkutató lesz. 1898-ban, öt évvel anyja halála után a Belgica- expedíció tagjaként eljutott az Antarktiszra. Amundsen egyik nagy tette, a Déli-sark felfedezése legin2009. A Harstad hajóhídján, magasan a fedélzet felett esti megbeszélésre gyűlt össze az ex- pedíciós csapat. Rob McCallum egy projektor fényében áll, és ujját véglghúzza az E51-es számú objektum körvonalain, amelynek nagyított képe a vászonra vetül. „Jelen pillanatban ez a legjobb célpontunk - mondja. - Ezt biztosan ember alkotta. Talán a motorblokk lehet.” Az expedíció keresési területe egy 120 négyzetkilométeres terület északnyugatra a Medveszigettől, amely az egyetlen szárazföld a Barents-tengerben. A vállalkozás sikerében döntő szerephez jut két robot: a Hugin nevű víz alatti robot nagy területen vizsgálja a tengerfeneket, majd 12 óra múltán visszatér a hajóhoz. A konténer csapata kiértékeli a szonárfelvételeket, és bejelöli a feltűnő tárgyakat. kább megtévesztő manőver volt: mialatt az egész világ abból indult ki, hogy az Északi-sarkra indult el, ő a brit Robert Scottot akarta megelőzni az Antarktiszon. 1911. december 14-én Amundsen jutott el elsőként a Déli-sarkra egy hónappal Scott előtt, aki csapatával egyetemben életét vesztette a visszaúton. Egy másik robot, amelyik kábel-összeköttetésben áll a hajóval, kameráival megvizsgálja a kiválasztott célpontokat. A kutatók csak ekkor tudják meg, mit is találtak. Szó sincs arról, hogy Amundsen kötelességének érezte volna Nobile megmentését. De ő eltökélt. Időközben a világ életjelet kap az eltűnt Norgéról. A légha■ Az Itália nevű léghajó visszafelé tartott az Északi-sarkról, amikor lezuhant a sarkvidéki zajló jégre. jó a Spitzbergáktól 100 kilométerrel északra zuhant le, a tábornok és legénységének további tagjai egy jégtáblára sodródtak, míg a gázburkot és a csapat hat másik tagját a magasba ragadta egy légáramlat, és többet nem kerültek elő. A jégtáblán ragadt férfiak ugyan képesek rádió-összeköttetést létesíteni, de a jég sodródása miatt lehetetlen megállapítani a pontos helyzetüket. A jelek példátlan keresési akciót indítanak el: 18 hajóval és 21 repülővel hét nemzet csapata indul el a sarkköri térségbe, valamint tudósítók, akik a Spitzbergákról jelentik a legfrissebb híreket a lázban égő világ számára. Amundsen is útnak indul. Franciaország rendelkezésére bocsát egy repülőt legénységgel, a Latham 47-est, amely egy modern, 25 méteres fesztávolságú tengerészeti hidroplán. A gép június 17-én Bergenbe érkezik, majd másnap reggel eléri Tromsp kikötővárosát. A Harstad is Tromspből indult útjára egy héttel ezelőtt. Három nap múlva ugyanoda várják vissza a hajót. Az idő fogy. Amikor a hajó eléri az E51-es céltárgy koordinátáit, már elég késő van. A hátsó fedélzetet beragyogják a fényszórók, a taton, egy rámpán ott pihen a feltűnő narancssárga színű, torpedó alakú merülőrobot, a Hugin. Egy tengerész mond egy okét az adóvevőjébe, mire a tatdaru magasba emeli, majd a vízbe ereszti a robotot. Amint a kereső jármű elmerül, fényszórói felgyulladnak; az áramellátó kábelt biztosító csörlő forogni kezd, és a robot eltűnik a mélyben. A hajóhídon a monitorok köré gyűlik a kutatócsapat. A kamera egyelőre csak vizet és légbuborékokat mutat, aztán, amint a robot eléri a tengerfeneket, felkavarodik a homok. Felbukkan egy hatalmas tengeri csillag, végül egy sziluett a képhatáron - az E51-es. A teremben csend van. „Ó, hisz ez csak egy trawl- door” - szisszen fel Rob McCallum. Trawldoornak, hálókapunak azokat az acél kötélvezetőket nevezik, amelyeket a halászok azért helyeznek el vontatóhálóikon, hogy azok száját szélesre tárják. Mindaz, amit Amundsen indulásáról még tudunk, gyorsan összefoglalható. 1928. június 18- án, 15 óra 55 perckor a hidroplán több sikertelen kísérlet után felszáll a tromspi fjordról, és 25 perccel később elhagyja a hekkingeni világítótornyot. Nem sokkal ezután halászok látják, amint eltűnik egy ködoszlopban. Az Indulás után három órával a fedélzeti rádiós bejelentkezik Norvégiában, nehézségekről nem tesz említést. Amikor a Medve-sziget rádióállomásának legénysége 19 óra 25 perckor megpróbál kapcsolatba lépni vele, nem érkezik válasz. A Latham végleg eltűnt. 1928. június 23-án megtalálják az Italia nevű léghajó túlélőit, és egy svéd pilótának sikerül leszállnia a jégtáblán. A másik keresőakció - a jelenkori - csendesen ér véget. Amikor a tenger alatti kamerák az expedíció utolsó gyanús tárgyához közelítenek, ám a képernyőkön motor helyett csak egy bálna fél csontváza tűnik fel, a hajóhídon mindenki hallgat. Ajánlatunk 2012. januái 9-én beérkezett jelentkezés esetén érvényes. Próbaolvasási ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakóhellyel/tartozkodási hellyel rendelkező előfizetők által vehető Igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a megyei napilap helyi tarifával hívható ügyfélszolgálati telefonszámán. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik Igénybe, akiknek az akciót megelőző 3 hónapon belül a megadott személyes adatokkal és/vagy címen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazln/magazínokra előfizetése, és nem volt próbaolvasása sem. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a wwwaslapok.hu oldalon. Az ajánlatban feltüntetett magazinok korábbi lapszámait Összecsomagolva küldjük ki az akcióban résztvevőknek, a készlet erejéig. Megajándékozhatjuk a GEO két lapszámával? Éljen a lehetőséggel, vegyen részt próbaolvasási akciónkban, és fedezze fel a GEO világát! Kérjük telefonáljon 2012. január 9-én hétfőn 8:00 és 16:00 óra között, és igényelje lapcsomagunkat! m O Telefonon: 06-J-488-5588 © E-mailben: elofizetes@axels.hu
