Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 5. szám

■HMM ELETMOD EGÉSZSÉG Bajt jelez, ha sokat bukik a baba emésztés Büfiztetés étkezés után - Az egészen piciknél is jelentkezhet a reflux Amíg a baba étkezés után csak kis mennyiséget bukik vissza, addig nincs baj, nem kell aggódni Az édesanyák többsége aggódva figyeli gyermeke súlygyarapodását. Eleget hízik-e a pici, megfelelő-e a sűlyfejlődése? Csecse­mőkorban gyakori, hogy étkezések után bukik a baba, mely csak fokozza az anyák aggódását. Tóth Tímea Szerencsére az esetek többsé­gében csupán átmeneti pa­naszról van szó, azonban fon­tos ismernünk, mit tehetünk a tünetek enyhítésének érdeké­ben, illetve hogy mikor fordul­junk feltétlenül orvoshoz. a étkezések során az elfo­gyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyo­morba jut, majd útját a bél­rendszer felé folytatja - ma­gyarázza dr. Hidvégi Edit gyermek-gasztroenterológus. - Egyeseknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő' mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem - ha rossz a nyelőcső alsó záróizmá­nak működése - vissza is foly­hat a nyelőcsőbe, akár a gara­tig is. Ezt a jelenséget nevez­zük refluxnak. A csecsemők­nél ez a bukás szinte térmésze- tes jelenség, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Azért büfiztetik a babákat ete­tés után, hogy a sok lenyelt le­vegő ne feszítse túl a gyomrot, J rontva a nyelőcső záróizmának 1 záró funkcióját. Ez az első hó­napokban szinte természetes dolog, amíg a baba csak kis mennyiséget bukik vissza, fej­lődése normális. A kis mennyiség nagyjából az etetés után 5-10 percig jelent­kező, két-három kortynak meg­felelő táplálékot jelent. A gya­kori bukások láttán az édes­anyák könnyen elbizonytala­nodhatnak, vajon eleget eszik-e a pici, megfelelő ütemben fejlő­dik-e? Ha a gyermek féléves ko­rára eléri születési súlya kétsze­resét, nincs ok aggodalomra. a bukások gyakorisága nagy­jából a gyermek féléves korára fokozatosan csökken. Egyrészt ez időre a gyomor záróizma megerősödik, másrészt a gyer­mek ennyi idősen már felül, így keyesebb időt tölt fekve, mely szintén bukást eredmé­nyezhetett. Ezek mellett a hoz- zátáplálás során bevezetett sű­rűbb táplálékoknak is köszön­hető a kevesebb visszabukott étel. Azonban ha az etetés so­rán a csecsemő fejét hátrasze­gi, fájdalmasan sír, rendszere­sen nagyobb mennyiség jön vissza a gyomorból, illetve a gyermek súlyfejlődése is jelen­tős elmaradást mutat - ekkor már refluxbetegségről beszé­lünk, és orvosi segítségre szo­rul. Intő jel lehet, ha a gyermek nemcsak az étkezéseket köve­tő 5-10 percben, de akár egy órával később is rendszeresen bukik. a tünetek kivizsgálása minden esetben fontos. Egyrészt, mert az orvosi vizsgálatot követően, ha semmilyen rendellenességet nem állapítottak meg, az édes­anyák megnyugodhatnak, illet­ve tanácsokat kaphatnak, ho­gyan csökkenthetők a tünetek. Másrészt, feltárulhatnak a gya­kori bukás hátterében meghú­zódó olyan (egyébként súlyos) betegségek is, mint például a gyomorszáj szűkülete. Ez a be­tegség főleg 4-7 hetes kisfiúk körében fordul elő, kezelése se­bészeti beavatkozást igényel. Fontos a korai diagnózis a reflux pontos diagnózi­sa a komolyabb szövődmé­nyek elkerülése érdekében is fontos. A babák refluxa általában fél-egyéves korra megszűnik. Jelenlegi isme­reteink szerint a refluxot megelőzni nem lehet, csa­ládi hajlam mutatkozik eb­ben a betegségben is. A ke­zeletlen reflux a későbbi életkorokban kiválthat kö­högést, sípoló légzést, orr­folyást, arcüreggyulladást, mellkasi fájdalmat. A nye­lőcső nyálkahártyájának felmaródása miatt vérzés léphet fel, később gyomor­szájszűkület alakulhat ki. A savas gyomornedv a szájban is érezhető sava­nyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat, a száj­ba kerülő savas gyomortar­talom pedig hosszú időn át hatva akár a fogzománcot is kikezdheti. Felesleges a diéta a csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében valójában nem igényel gyógyszeres kezelést. Anya­tejjel táplált babák esetében sajnos az esetleges anyai di­éta sem segít a tüneteket csökkenteni, tehát felesle­ges. Tápszeres csecsemők­nél a sűrűbb, úgynevezett AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott a kicsinek. Fontos szempont: a gyerme­ket naponta többször kisebb mennyiségekkel kell táplál­ni, s az étkezéseket követő fél órában lehetőleg ne fek­tessék le. Javasolják az ágy fejrészének megemelését is annak érdekében, hogy a felső testfél fekvő helyzetben kicsit magasabban legyen. Ez is segíthet a refluxos pa­naszok csökkentésében, megszüntetésében. HÍRSÁV Életmód rovatunk heti oldalainak témái JHÉTEQ ____CSALÁD & NEVELÉS KE DD AUTÓ & MOTOR SZERDA UTAZÁS ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG SZOMBAT INTERJÚ. RIPORT Kinek a só, kinek a moszat sóra szükségünk van - de korántsem olyan sokra, mint amennyit fogyasztunk. Ami komoly egészségügyi kockázatokkal jár. A tudó­sok szerint tengerimoszat- granulátummal jól lehetne a sót helyettesíteni, ízben nagyon hasonló, de alacso­nyabb a sótartalma. Ráadá­sul egészséges mikrotáp- anyagokat tartalmaz. Az anyát és a babát is megnyugtatja egy kutatás kiderítette, a természetes módon táplált csecsemők sokkal ritkáb­ban válnak ideges felnőtté. Azt nagyon nehéz bizonyí­tani, hogy ez kifejezetten az anyatejnek vagy a ben­ne lévő különleges anya­goknak köszönhető-e. Lé­lektanilag lehet, hogy az anyatejjel táplált csecsemő sokkal kellemesebben érzi magát a mama mellén, él­vezi a közvetlen fizikai kontaktust az anyjával és ez hat későbbi életére. Ha sokat nézi a monitort, rövidlátó lehet A SZÁMÍTÓGÉPES MONITOR előtt töltött sok idő, a ke­vés napfény, a sok stressz mind-mind szerepet ját­szik a rövidlátás kialaku­lásában. Ezért a számító­gépet gyakran használó emberek között gyakoribb a rövidlátás - egy nemré­giben készített dán felmé­rés szerint. Persze más bajok is jelentkeznek: a gyakori fejfájás, a szem gyors elfáradása is össze­függésben lehet azzal, ha valaki túl sok időt tölt a monitor előtt. A tojás nem mindenkinek esik jól érzékenység A tej mellett a második leggyakoribb allergizáló étel A tojásra allergiás betegeknek tudniuk kell azt is, hogy ritkán a csirkehús fogyasztása után is je­lentkezhetnek allergiás tünetek. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különb­séget tenni közöttük. Egyes tojás­allergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is aszt­más tünetet, köhögést okozhat. A tojásallergia egyetlen kezelési módja a tojásmentes diéta betar­tása, mely - különösen gyerme­keknél - sokszor nem könnyű fel­adat. Tojásfehérje számos élelmi­A tojás értékes, de bajt is okozhat szerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufé­lék, a tésztafélék, a krémtöltelé­kek és fagylaltok tartalmazzák. Fontos, hogy bevásárlás során mindig olvassuk el az egyes éte­lek összetevőit is. Az alábbiak tojásfehérje jelenlétére utalnak: albumin, tojás (tojássárgája, to­Szerencsére kinőhető A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergi­át. Az esetek kisebb százalé­kában ugyan, de a tojásal­lergia egész életük során megmaradhat. jásfehérje, tojáspor, szárított to­jás), tojáshelyettesítők, tojásli­kőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshab. Egyes védőoltások elő­állításakor a vírust tojásban sza­porítják, ezért az oltóanyagba kis mennyiségű tojásfehérje is bekerülhet. Ez allergiás tünete­ket, súlyos esetben vérnyomás- esést, fulladást, esetleg halálhoz vezető reakciót válthat ki. Ilyen oltások a sárgaláz elleni oltás és az influenza elleni oltások. Las­san egy évtizede más technoló­giával készül a 15 hónapos kor­ban kötelező kanyaró-mumpsz -rózsahimló elleni védőoltás, te­hát ezt tojásallergiások is meg­kaphatják. ■ Nehezen gyógyuló sebhez természetes megoldás mintegy száz ember nem gyó­gyuló sebeit kezelték féregterápi­ával, illetve modern sebészeti ke­zeléssel francia kutatók. Egy hét elteltével az előbbieknél találtak kevesebb elhalt szöve­tet! Két hét elteltével azonban elvesztette előnyét a féregterápia, mindkét csoport tag­jainál körülbelül ugyanannyira volt ha­tásos a terápia, és a végső seb­gyógyuláshoz szükséges időtar­tam is nagyjából azonos volt. A résztvevők fele kapott féregterá­piát a lábán lévő sebre, másik fe­lét pedig sebészi úton kezelték. A féregterápia részeként steril horogféreglárvákat helyeztek a ■ A s te rilféreg-te rú­piát az utóbbi években egyre több helyen al- kaimazzák. sebekre - két héten át hetente kétszer, majd kötéssel fedték le a caeni (Franciaország) egyetemi kórház kutatói. A felhasznált fér­gek egy olyan enzimet bocsáta­nak ki, amely felold­ja az elhalt szövete­ket, és az egészséges szövetek épen ma­radnak. Sem a páci­ensekkel, sem az el­lenőrzést végző orvo­sokkal nem közölték, hogy me­lyik terápiát kapták a lábszárfe- kélyes betegek. Az eredmény arra utal, hogy az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA által 2004-ben engedélyezett fé- regterápiát egy hétnél tovább nem érdemes folytatni. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents