Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-10 / 289. szám
4 2011. DECEMBER 10., SZOMBAT Sírokban tavaly sikerrel zárult egy hasonló program, ahol képzéseket, közösségi programokat is szerveztek. Képünk a roma-magyar fesztiválon készült. Kiút a reménytelenségből integráció Hét faluban segítenek kitörni a mélyszegénységből Biztonságosak a magyar borvidék borai A csillagf'ürt nevű dísznövény élelmiszerként való hasznosíthatóságát vizsgálta az egri főiskola kutatócsoportja az elmúlt hetekben. Dr. habil. Csutorás Csabát, az Eszter- házy Károly Főiskola oktatóját, az Egerfood Regionális Tudásközpont élelmiszeripari osztályának vezetőjét kérdeztük az eredményekről.- Miről szólnak az élelmiszer-ipari kutatásaik? 2009. január óta öt főállású oktatóval végzünk kísérleteket. Elsősorban borászati mérgező anyagokat, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő adalékokat és szennyezőket vizsgálunk. Valamint új élelmiszereket is fejlesztünk.- Milyen eredményekre jutottak?- Egy pályázat révén sikerült bizonyítanunk, hogy a magyarországi borvidékek borai százszázalékosan biztonságosak, és évjárattól függetlenül mikotoxin-mentesek, az'az a feldolgozás során nem bocsáthatnak ki mérgező anyagokat. Ezenkívül a csil- lagfürt dísznövényben olyan mennyiségű fehérjét találtunk, mely akár az élelmiszeriparban is hasznosítható ! lehetne.- Hogyan használhatják fel mindezt az oktatók a főisI kólán?- Az eddigi pályám során mindig szem előtt tartottam, hogy a mindennapi életben is alkalmazható tudást adjunk át a hallgatóknak, illetve a gazdaságban is alkalmazható kutatásokat végezHét Heves megyei faluban három évig segítenek azokon a szegény családokon, akik saját erejükből évek óta képtelenek kitörni a nyomorból. Barta Katalin A mélyszegénység viszonylag új fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjenek. E kilátástalannak tűnő állapotból szeretnék kimozdítani az embereket hét faluban: Egerbaktán, Sírokban, Szajlán, Terpesen, Bükkszentmártonban, Hevesaranyoson és Szúcson. A SZETA Egri Alapítványa és a Kárpátok Alapítvány-Magyarország sikerrel pályázott egy olyan hároméves komplex programra, amelynek célja a közösségek felzárkóztatása, a mélyszegénységben élők integrációja és a munka- nélküliség csökkentése. A Hét falu - egy hálózat nevű program szakmai vezetőjétől, dr. Farkas Zsuzsannától arról érdeklődtünk, kik és milyen módón kapcsolódnak a programhoz. Megtudtuk: olyan községek vállalták a közös munkában való részvételt, amelyek’ igen rossz társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkeznek, például ahol magas a munkanélküliség, a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek száma, a szakképzetlenek aránya, s alacsony az egy főre jutó éves jövedelem.- A novemberben kezdődött és 2014-ig tartó program megvalósításának központja Sirok, mivel korábban itt már zajlott egy hasonló beavatkozás, illetve fejlesztés a „telepfelszámolási” program keretén belül - tette hozzá a szociológus, aki arra is kitért, hogy a szegénység meghatározó okai a munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség és a társadalmi kapcsolatok hiánya. Véleménye szerint mivel a munkahelyek csökkenésének folyamata nem az egyén, hanem a társadalom problémája, ezért ki kell építeni az új önvédelmi mechanizmusokat. Például meg kell erősíteni a helyi gazdaságokat, s az adott településen munkahelyeket kell létesíteni. Ehhez elhivatottságra, öüetek- re, összefogásra van szükség. Számítanak például azokra a védőnőkre, orvosokra, (óvoda)peda- gógusokra, családsegítő és gyermekjóléti szakemberekre, házi szociális gondozókra, akik a mélyszegénységben élő emberekkel nap mint nap találkoznak munkájuk során. Velük együtt szeretnék elérni, hogy a legrászorulóbbak szakmát szerezhessenek, képesek legyenek akalmazkodni a változásokhoz. Az elképzelések szerint humán szakemberekből létrejön egy szakmai műhely, amelynek tagjai közösségi programokat szerveznek, s havi egy alkalommal megbeszélést tartanak az általuk fontosnak tartott témában. A program egyik lényeges eleme a helyi társadalom bevonása, azaz civilszervezeték, egyéb közösségek, kistérségi szereplők aktivizálása, erőforrásaik fejlesztése. Az ő részvételükkel alakulnak meg a civil kerékasztalok és a Jövő Műhelyek, amelyek összegyűjtik a fejlesztési elképzeléseket, megvalósításukra stratégiát dolgoznak ki. Egri javaslatok is bekerültek az új, civilekről szóló törvénybe Stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra számíthatnak a civilszervezetek a minap elfogadott egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, s a civilszervezetek működéséről szóló törvény életbe lépése után - mondta pénteken Egerben dr. Lukács Tamás KDNP-s honatya. Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke kiemelte: az előkészítő munkában aktív szerepet vállalt az Egri Civil Kerékasztal is. ■ Az egységes szabályozás csökkenti a bürokráciát. Bárdos Ferenc, a kerekasztal soros elnöke úgy fogalmazott, a törvény tisztázza a fogalmakat, leírja azt is, hol a határ a közhasznú és a nem közhasznú szervezetek között. Előbbieket megerősíti, de utóbbiak munkáját is megkönnyíti. Habis László hozzátette, Eger híres az erős civiltevékenységéről. A város polgármestere szerint a törvény megalkotása során minél szélesebb konszenzusra törekedtek: a kormánypárt, az ellenzék és a civilszféra szereplői is beleszólhattak az előkészítésbe. ■ P. A. Rendhagyó tanóra a Kormányablakban A közigazgatási hatósági eljárásról tanultakat a gyakorlatban is megfigyelhették az egri And- rássy György Közgazdasági Szakközépiskola 14. osztályos tanulói a napokban az egri Kormányablakban (Eger, Klapka u. 9.). A rendhagyó tanórán azok a diákok vettek részt a Heves Megyei Kormányhivatal Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálatán, akik érettségi után jogi asszisztens képzésen vesznek részt. A diákok információkhoz jutottak arról, milyen ügyeket lehet elindítani a Kormányablakban, és arról is, hogy ehhez miről kell előzetesen tájékozódniuk az ügyfeleknek. Beszéltek nekik az elektronikus kapcsolattartásról, és lehetőséget kaptak ügyfélkapu létesítésére is. ■ G. R. A szolgáltató irodákban mindenkinek segítenek s hogy mi kell ezen célok megmlósulásához? A tervek szerint minden községben működik egy olyan közösségi szolgáltató tér, iroda, amely napi 8-10 órában alap- és speciális (fejlesztő) szolgáltatásokat nyújt, segíti az emberek hivatalos ügyeinek intézését, tanácsot ad azokban. Felmérik a családok szocio-demográfiai-ökonómiai helyzetét, szociális, munkaerő-piaci lehetőségeit, szükségleteit, szolgáltatási szerződést kötnek velük, és számukra fejlesztési terveket készítenek. Különböző felzárkóztató és munkaer&piaci képzéseken, informatikai és kommunikációs foglalkozásokon vehetnek részt, háztartási, életvezetési praktikákkal látják el őket, családi programokba, közösségi akciókba vonják be őket, kirándulásokat, nyári táborokat kínálnak nekik. ■ A mélyszegénységből lehetetlen társadalmi összefogás nélkül kitörni. iiús-vér embereket kell játszani! Nők és vetélytársak a stúdióban Bár Marjai Virág nem hisz a véletlenekben, mégis azt mondja: egy jó pillanatnak köszönheti, hogy ma a Gárdonyi Géza Színház társulatának tagja. A fiatal színésznő idén három bemutatóban játszik, láadásul már a nyitányban, a Káin és Ábelben is szerepet kapott: Arabellát, a csillaglányt alakítja. Úgy gondolom, hús-vér nővé kell tenni Arabellát - vallja Marjai Virág. - Fel kell fedezni az alaptulajdonságait, és a többi emberhez való viszonyát, majd ezeket megkeresni 'önmagunkban, hogy azonosulMarjai Virág csillaglányként a nézők lelkét ragadja meg ni tudjunk vele. Egy próbafolyamatnak rengeteg állomása van. Elemzéskor megvizsgáljuk a szerepeket, a viszonyokat, és természetesen magát a darabot. Nehéz feladat ez, hiszen szinte meg kell szülni a karaktereket. Mondják: „úrverte ajándék” művésznek lenni, hiszen sokszor tűnik kilátástalannak a munka, de rengeteg örömöt is ad. Marjai Virág szerint a Káin és Ábel előadása alatt a legfel- emelőbb pillanatok azok, amikor „halljuk a csendet” és érezzük: megragadtuk a nézők figyelmét és lelkét. ■ P. A. Sorozatot indít nagy magyar írók, költők életéről a Gárdonyi Géza Színház. Az első bemutató Egressy Zoltán Vesztett éden című drámája lesz, amely Madách Imrét hozza közelebb a nézőhöz.- Madách két nő között őrlődik, ez okozza a konfliktust - mondja Dimanopulu Afrodité, aki Majthényi Annát játssza a darabban. - Anyós és meny nem titkolt ellenszenvet táplálnak egymás iránt Egymás ellen lázítják a férfit, aki mind- kettejükhöz végzetesen kötődik. Anyjának köszönheti széleskörű műveltségét és azt, szabadabb gondolkodású szellemet és erkölcsöt, ami az ő konzervatív értékrendjével összeegyeztethetetlen. Mivel magánemberként és szülőként messze áll tőlem ez a fajta keménység, próbálom megkeresni az anya tetteinek és viselkedésének mozgatórugóját. ■ FOTÓ: GÁT GÁBOR Dimanopulu Afrodité kemény, határozott nőt alakít hogy elindította az irodalmi pályán. Majtényi Anna megözvegyülve kivételes erély- lyel irányítja a hatalmas birtok ügyeit, a gazdaságot, s neveli öt gyermekét. Határozott, ellentmondást nem tűrő asz szony, akit megkeményített az élet. Fráter Erzsébet lényében rögtön felismeri a « 4 I I 4
