Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-10 / 263. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI DÉL-HEVES KISTÉRSÉGE Oldalszerfcesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Dél-hevesi kistérségi oldalunk legközelebb 2011. december 8-án jelenik meg Felszentelésre vár a kápolna Pusztafogacson Elkészült a külső szószék Is, ez­zel befejeződött az épület egy éve tartó helyreállítása. A Nepomuki Szent János tiszteletére a XVIII. században felszentelt kápolna megmentésére három éve ala­kult egyesület egy pályázaton nyert 17 millió forintot, ez tette lehetővé a teljes felújítást.- A műemlékvédelmi hatóság is átvette az épületet - jelezte Tú­ri Gyula, az egyesület elnöke -, ezzel vállalásunk erre irányuló része teljesült. Négy ülőpadot helyeztünk ki és a környezetét is rendbe tettük. Jövő májusban felszenteljük a megújult kápol­nát, s utána kezdődhet a belső tér felújítását segítő pályázati forrás keresése. A helyreállítás nem ment zök­kenőmentesen, hiszen a nyertes pályázatból 2 millió forintot nem fizettek ki, így a nonprofit egye­sületet a zaránki, a boconádi és a jászszentandrási önkormányzat­ok támogatták a nem várt anyagi nehézségek áthidalásában. ■ Kész a kápolna külső szószéke is Eszmecsere. A konferencia résztvevői nem látják a forrást: ki foglalkozik a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekekkel és szüleikkel. Egy éve nyílt meg Erken a MikkaMakka Gyerekház, amely a nehéz körülmé­nyek között élő családok gyermekeit támogatja. Szuromi Rita A szülőt a gyermeken keresztül a legkönnyebb megszólítani és megérteni. Ez a „biztos kezdet” filozófiája - hangzott el azon a ta­nácskozáson, melynek Erk, az or­szág második befogadó faluja adott otthont. A gyermekvédelmi, családsegítő konferenciának azért is a dél-hevesi falu lett a helyszíne, mert itt elsősorban a gyermekek befogadását tűzték ki célul, ezért kiterjedt nevelői háló­zat alakult. A szakmai eszmecse­rére az is sajnálatos apropót adott, hogy országszerte bizony­talanná vált az uniós pályázati forrásokból kialakított 50 gyerek­ház továbbműködtetése. Az erki MikkaMakka a hátrá­nyos helyzetű nagycsaládok mi­att nemcsak családgondozást és -segítést vállal, hanem a fiatalok­nak Ifjúsági Információs és Ta­nácsadó Pontot is fenntart, a fel­nőtteket ingyenes álláskereső és adósságrendező szolgáltatással segíti. A komplex családsegítés kiterjed arra is, ha a szülő folytat­ná történik délután a gyerekház­ban. A konferencián résztvevők erre is választ kaptak: akkor szer­vezik a programokat, készülnek a következő napra, mosnak, fer­tőtlenítik a játékokat. A tanácskozáson Sallainé Sip­kái Zsuzsa kiemelte: a támogatá­sok igénylésének rendszerét 2012. március 15-ig kell kidolgoz­ni. Addig, a gyerekházak jövője bizonytalan. Serfőző Szilvia ar­ról beszélt, hogy Erk az ország második befogadó faluja, ahol ki­terjedt nevelőszülői hálózat mű­ködik, ez adja a gyerekház létjo­gosultságát. Cserjési Mária a szakmai minimumot, az elérhető­séget, a nyitva tartás rendszeres­ségét és a szolgáltatások megőr­zését hangsúlyozta. Bagdiné Nagy Edit a gyerek­házak szerepét a korai fejlődési zavarok mielőbbi felismerésében és azok korrigálásában látta. Nagy-Bíró Judit pedig a monori cigánytelepen megnyitott intéz­mény életét mutatta be. Bogos Klára, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat munkatársa eredmény­ként említette, hogy azokban a falvakban, ahol gyerekház léte­zik, a kicsiket nem kell utaztatni egy-egy vizsgálatért, hanem ez helyben történik meg, emiatt re­álisabb eredményhez jutnak a szakemberek. ni szeretné tanulmányait, akár könyvtári háttérrel, számítógép­pel, internet-használati lehető­séggel és gyermekfelügyelettel is támogatják őt ebben. A gyerekházak lényege, hogy a szülő bevonásával foglalkoznak a gyerekekkel. Együtt szocializá­lódnak, játékos formában tanul­nak. A szülő otthon is tudja foly­tatni a gyerekházban tanult tevé­kenységeket. Ha valamelyik gyer­mek fejlődése eltér az átlagtól, ak­kor ezt a problémát szakemberek bevonásával korrigálják. Működésük alapja a partner­ség: ha nem alakul ki jó együtt­működés az óvodával, akkor szin­te biztos, hogy „leáldozik” a gye­rekháznak is. Sokan nem tudják, Tarnabodi Mazsola-tervek KÁLOSINÉ TÓTH KATALIN, (1 tarnabodi Mazsola Gyerek­ház vezetője értékelte együtt­működésüket a Máltai Óvo­dával és Általános Iskolá­val. Utóbbiak átjárást bizto­sítanak a szülőknek, a gye­rekeknek és a munkatársak­nak az óvoda és a gyerek­ház között, ezzel is megköny- nyítve azt a hatalmas lépést, amikor a gyerekeknek önál­lósodni kell. Tarnabodon az a régi gond is megoldódni látszik, hogy hosszú ideig nem volt állandó védőnő a településen. Az erki tapasztalatot hasznosítják másutt is az erki mikkamakka gyerek­ház vezetője, vas tünde ki­emelte: e speciális intézmé­nyek abban különböznek a többi gyerekháztól, hogy a munkát összekap­csolják olyan más programok­kal (képün­kön az ezekről szóló prospektu­sok), mint hozzáférés az infor­mációhoz, az adósságrende­zés vagy az álláskeresés. Tevé­kenységük nem csak Erket érinti, hanem a mikrotérség több településén is szerveznek gye­reknapot, faluna­pot, egészségügyi szűrést. Tervezik klub nyitását Tamazsadányban. Otthon is segíti a szülőt gyerekház Aggódnak a fennmaradásáért, pedig szükség van rájuk Játékkölcsönzés: tévé helyett együtt játszik gyerek, szülő Pályázati forrásból próbálják ja­vítani a dél-hevesi térségben az ingerszegény környezetben élő gyermekek helyzetét. Ennek ré­sze a 17 településen kialakított játék- és könyvkölcsönzés. Óvodapedagógusok alkották meg azt a listát, amely 300 ezer forint értékben tartalmaz olyan fejlesztő és társasjátékokat, könyveket, amelyekhez a csalá­dok anyagi lehetőségük hiányá­ban nehezen juthatnának hoz­zá. Ezeket kölcsönözhetik ki a szülők az óvodából.- Minden óvodásnak elérhető ez a szolgáltatás - mondta Feketéné Perge Vera óvodaveze­tő. - Szülői értekezleten adtunk tájékoztatást a kölcsönzés feltét­eleiről. Ezután bevittük a játéko­kat a csoportokba, így az óvónők arról is képek kaptak, melyik já­ték melyik gyermek fejlettségi szintjének megfelelő, így a köl­csönzés során tanácsokkal lát­hatjuk el a szülőket. Heti egy al­kalommal, a kölcsönzés napján, a szülők gyermekükkel együtt választhatnak, s dokumentálás után egy hétre hazavihetik a ki­választott játékszereket. ■ Felújították a hősi emléket Erdőtelken Erdőtelek önkormányzata húsz év után felújította a település hő­seinek állított emlékművet. A munkát helyi közhasznú dolgo­zók segítségével és szakmunká­jával végezték el. A nemzeti ün­nepen már a község lakossága is megtekinthette az emlékmű­vet, ahol ünnepi beszédet For­gács Jánosné polgármester mondott. ■ Újabb keresztszentelés. A dél-hevesi térségben a tadrai kereszt után szintén társadalmi összefogással újult meg a Tarnaszentmikkäs, Heves- vezekény és Kisköre közötti út menti kereszt és pléh-Krisztus. A szimbó­lumot a nyáron egy vihar döntötte le. Az önkormányzat önerőből nem tudta vállalni a helyreállítást, ezért magánszemélyek és cégek összefo­gásával újították meg a két évszázados keresztet. Asszonyok hozták, férfiak meg költötték kiállítás A Maczky-család története a helytörténeti gyűjteményben Édesapjának a tehetségét, édes­anyjának a kitartását köszönhet­te - fogalmazta meg Kő Pál Kos­suth- és Munkácsy-díjas szob­rászművész, Heves díszpolgára, aki februárban valamennyi ki­tüntetését, az Állami Díjat és a Prima Primissima elismerését is átadta szülővárosa helytörténe­ti gyűjteményének. Az idén 70 éves Mester előtt a város család- történeti kiállítással tisztelgett.- A família múltját az 1840-es évektől követhetjük nyomon - mondta Gy. Gömöri Ilona főmu­zeológus -, az első Maczky, aki előtt tisztelgünk, Ignácz, az eg­ri katonaorvos. A következő másfél évszázadról elmondható, hogy a Maczkyak rendszerint Ifj. Maczky Béla Pataki Tér Pataki Lajos Maczky Levente Kö Pál Kő Pál és édesanyja, Teri néni öröme: helyén a Maczky-család múltja erdélyi lányokat vettek felesé­gül, és az asszonyok hozták, a férfiak meg költötték a vagyont. Megemlékezünk Valérről, az eg­ri ciszterci papról, Emilről, aki hevesi főszolgabíró volt, illetve egy másik Emilről, akit Borsod megyei főispánként és kiváló sportemberként őrzött meg az emlékezet, s persze Kő Pál édes­apjáról, Béláról, aki 1956-ban Hevesen a nemzetőrség főpa­rancsnoka volt. A bemutató egyik különös da­rabja éppen az az óra, amit Maczky Béla börtönévei előtt párjának, gyermeke anyjának, Teri néninek küldött haza, de csak 50 évvel később érkezett meg hozzá. ■

Next

/
Thumbnails
Contents