Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-24 / 249. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 24., HÉTFŐ A vitatott viharjelző oszlop. A tó tagoltsága miatt 'ßir' sok helyről nem látható, ha villogni kezd, a szak- emberek szerint tnégis ez a leg- JÄg' biztonságosabb TISZA-TAVI KISTÉRSÉG Környezettudatos vízi taxik kora jön a tavon is Sem a környezetet nem szennyezi, sem az élővilágot nem háborgatja az elektromos csónakmotor. A jövő vízi turizmusa ebbe az irányba halad, habár ma még csak öt ilyen jármű szeli a vizet a Tiszán. Az úgynevezett elektromos vízi taxik üzemeltetését egy szociális szövetkezet valósította meg Poroszlón. Kíméli a tavat és a környezetét- Kevesen tudják, hogy ezeken a hajókon egyáltalán nincs robbanómotor, így nem keltenek hullámot, csendesek, és az élővilágot sem zavarják - mondja Domán Zoltán. Egy-egy feltöltéssel 4-5 órát tudunk a vízen tartózkodni, műszer jelzi a töltöttség áltapotát. A sebességünk óránként tíz kilo méter. Az ötletet az elektromos motorok terjedéséhez az adta, hogy a tó jelentős része belső égésű motorral egyáltalán nem látó gatható, ráadásul ezek a legszebb részek. Az elektromos motor nem zavarja az élővilágot és környezetbarát: itt viszont nincs káros- anyag-kibocsátás. S hogy mennyire kedvelt? Olyan ez, mint a szelektív hulladékgyűjtés: idő kell az elterjedéséhez, de megéri. ■ Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 5T3-633 Tisza-tavi kistérségi oldalunk legközelebb november 21-én jelenik meg. Nem riogatás, előrejelzés viharok Elemzik a nyári tapasztalatokat a meteorológusok Kilencven nap alatt ötvenhat esetben adtak ki vihar-előrejelzést a Tisza- tónál. A szolgáltatás ezen a nyáron tesztüzemben indult, reggel 8 és este 8 között. Szuromi Rita Van létjogosultságuk a vihar-előrejelzéseknek a Tisza-tavon. Ezt a summás megállapítást tették a meteorológusok, akik a következő hónapokban elemzik ki a három nyári hónap eredményeit.- Ötvenhatszor adtunk ki június 1. és augusztus 31. között vihar-előrejelzést - mondta Rázsi András meteorológus, aki figyelemmel kísérte az új szolgáltatás működését. - Hangsúlyozni kell, hogy mi előrejelzést adunk ki, mégpedig azáltal, hogy bekapcsoljuk a lámpákat. Vagyis nem minden esetben alakul ki szükségszerűen vihar a tavon, de az időjárási körülmények azt mutatják, hogy ez nagy eséllyel történhet meg. A szolgálat három hónapon át napi 12 órában működött. Ez idő alatt tizennyolcszor adtak ki másodfokú, harmincnyolcszor elsőfokú riasztást. Ha a napok számára vetítjük ezt az adatot, akkor elméletben minden másnap volt viharjelzés. A gyakorlat természetesen nem ennyire papírforma.- Néhány esetben előfordult, hogy túl hamar adtuk ki a riasztást, de ez a tesztüzem velejárója. Elmulasztott jelzés azonban egyszer sem volt, s ez nagy eredmény. Ideális esetben másfél és fél óra közt van az az időintervallum, amikor tájékoztatni kell a vízen tartózkodókat a várható viharról. Az első eredmények jók, főként, ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy tapasztalatok nélkül indult a szolgáltatás - jelezte a szakember. A meteorológusok természetesen a tesztüzem előtt felkészültek. Ám az igazi tapasztalatot csak a gyakorlatban lehetett megszerezni. A balatoni viharjelzés mintaként szolgált, habár a Tisza- tó domborzati körülményei miatt a dunántúli kollégák által elmondottak csak irányadóként játszottak szerepet.- Az alapvető különbség a két tó között - folytatta Rázsi András-, hogy a Tisza-tónak a környezete, a Balatonnak viszont a vízfelülete nyílt. A Tisza-tó sokkal tagoltabb vízfelület, így előfordulhat, hogy a védett nádasokban még szélcsend van, a nyílt vízen viszont már komoly hullámok alakultak ki. Nálunk az északnyugat felől érkező front okozhatja a legtöbb gondot. Az Északi-középhegység azonban komoly időjárás-módosító tényezőként befolyásolhatja az életünket, mivel előfordulhat, hogy az északnyugati szél megkerüli a középhegységet, és északkelet irányából támad. Erre mondjuk, hogy a vihar egy demokrata, nem válogat. Habár a viharok kiértékelése még nem történt meg, az már most látszik, hogy a térségben nem volt több vihar, mint korábban, csak hevesebbekké váltak, vagyis nőtt a szélsőségre való hajlam. A szakmának kihívást jelent viszont a tó tagolt vízfelülete, mivel előfordulhat, hogy a poroszlói parton óránként még csak 50 kilométer a szél erőssége, de a nyílt vízen ez már akár 70 is lehet. Ez pedig felveti a jelzőlámpás viharjelzés kiegészítésének lehetőségét is.- Nem vagyok híve a rakétás jelzésnek, hiszen mi történik olyankor, ha fellőjük a rakétát 10 óra 40 perckor, s valaki öt perc múlva száll vízre. A biztonság növelését én a jelzőoszlopok számának növelésében látnám. Az ideálist a most működő két és a tervezett két újabb viharjelző oszlop számának megduplázásával gondolom, vagyis az öblözetek figyelembevételével legalább nyolcra lenne szükség - összegzett Rázsi András. Az első kapcsolás A tisza-tavon az első vihar-előrejelzést június 5-én adták ki. A lámpákat az épp szolgálatban lévő rázsi András (képünkön) kapcsolta be. - Mindez déli fél egykor történt, s amikor bekapcsoltam a lámpákat, a tavon jelző horgászok még semmiféle előjelét nem láthatták annak, hogy vihar közeledik. Még zivatarfelhő sem volt az égen. Egy óra múlva lecsapott a vihar - emlékezik vissza a szakember. Védjegyet nyert és a legszebb ökoturisztikai tanösvény lett Az év ökoturisztikai létesítményeire kiírt pályázaton első helyezést nyert a tanösvény kategóriában a tiszaörvényi Tiszavirág ártéri sétaút. A Szabics Imre által létrehozott tanösvény az ország több mint 500 szabadtéri létesítménye közül, több mint húsz pályázót megelőzve nyerte el az első helyet. A Tisza-tó egyik leglátogatottabb attrakciójának sikere azért is figyelemre méltó, mert nem állami beruházásként, hanem magántőkéből és önerőből valósult meg a közel három kilométer hosszú sétaút, amely nem csak a tiszavirágzást mutatja be, hanem két ősi ártéri mesterségnek is emléket állít, a halászatnak és a kubikolásnak. Az örvényi Szabics-kikötő szakmai sikerét mutatja, hogy az országos díj után néhány nappal Jász-Nagykun-Szolnok megyében Turisztikai Védjegyet is kapott a tanösvény. ■ Jó volt a fácán- és réceszaporulat, de kevés a nyúl Jó volt a Tisza-tó réceszaporulata, s a vadászoknak az is kedvez ebben a szezonban, hogy a szárazság miatt koncentrálódnak a madarak a víz környékére. Az ide érkezők már megszokhatták, hogy a tőkés- és csörgőréce csak a hajnali kihúzás időszakában acélsöréttel lőhető, és vadászonként legfeljebb nyolc ejthető el. ■ Továbbra is kevés a térségben a mezei nyúl.- Az apróvadas állomány csökkenésével mi is küzdünk - mondta Erdélyi Péter, a Fauna fővadásza. - Kevésbé jellemző ez most az idén a vadon élő fácánokra, viszont a mezei nyulak száma évek óta vészesen kevés. Szükség lenne egy apróvadvédelmi programra, hiszen a tíz évvel ezelőtti túlhasznosítás és az élőhelyek változása továbbra is érezteti kedvezőtlen hatásait. A vaddisznók elszaporodása nem tesz jót az apróvadaknak, habár az kedvező, hogy kihelyezett fácánvadászatra olasz, német és magyar vadászcsapat is bejelentkezett már a Tisza-tóhoz. ■ Harmincszor sétált végig, mert szereti tanösvény Átlagosan másfél órát töltenek a víz fölött a természetkedvelők Tragédia szülte a két tiszai nép barátságát Várhatóan 25 ezer körüli látogatószámmal zár majd a poroszlói Tisza-tavi tanösvény. Lényegesen jobb évet tudhatnak maguk mögött, mint a tavalyi, de várhatóan nem érik el a tavalyelőtti látogatottságot.- A vendégek 89 százaléka átlagosan másfél órát tölt a séta- úton, tíz százaléknál viszont nagy a szóródás, egy órától az 5-6 óráig - mondta Posztós Gabriella, a létesítmény üzemeltetője. - Érdekesség, hogy már van olyan vendég is, aki harmincszor járta végig a sétautat, any- nyira tetszik neki. A vízi sétány idei látogatottságát a folyamatosság jellemezte. Mivel árhullám nem zavarta a Még késő ősszel is sokan sétáltak a víz felett szezont, ezért május elejétől október végéig kiegyenlített volt a vendégforgalom, habár most is voltak csúcsra járatott napok. Ezek elsősorban a hosszú hétvégék voltak, ilyenkor óránként akár többször is vittek vendégeket a sétaútra. A cél itt is az lenne, hogy a hét minden napján viszonylag egyenletes látogatottságot érjenek el. Igény mutatkozott arra, hogy a madármegfigyelő toronynál a családok kedvük szerint piknikezhessenek, ezért egy nagyobb tisztást kellett kialakítani. A vízi sétány látogatói számát egyébként 30 ezerre tervezték, vagyis a mostani igénybevétel éppen ideális a környezetnek. ■ Tariczky Endre tiszaörvényi plébános pontosan dokumentálta Tiszahalász 1876-os pusztulását. Mi mást is tehetett volna a derék plébános, hiszen azokban a március végi napokban az ör- vényiek éppúgy segítették a halásziak menekülését, mint a sarudiak. Az ártéren fekvő aprócska falu pusztulása egy évszázados barátságot szült az utódtelepülés, Újlőrincfalva és Tiszaörvény között.- Az idősek ma is tudják, hol volt a rév, hol állt a lábaskunyhó - meséli Darabos László, aki dokumentumfilmet forgatott az óhalászi szigetről. - A vész napjaiban tizenkét családot menekítettek át Örvénybe, közülük nyolcán itt is telepedtek le, ketten ma is élnek, és ők a mai napig halásziaknak vallják magukat. Ez a kapcsolat annyira élő maradt a két falu lakosai között, hogy még a második világháború után is jártak egymáshoz mézért - ami természetesen az óhalászi tapasztott méhkasokban „készült”. Darabos László hat éve kezdett forgatni a szigeten. Magával vitte Gál Sándor könyvtárost és dr. Vadász Istvánt, a geodéziai tudományok kandidátusát, és közösen „kibontották” a múltat. Fellelték az utolsó romos épületet, s rekonstruálták a falu szerkezetét. A látogatásokból pedig egy dokumentumfilm született. ■
