Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-24 / 249. szám

2011. OKTÓBER 24., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Keddtől egy méterrel apad a Tisza-tó vízszintje Keddtől elkezdik a Tisza-tó téli vízszintjének beállítását, mely­nek eredményeként november második hetére egy méterrel ke­vesebb víz lesz a tározóban. A leürítést október 25-én, a Kiskö­re felső vízmércén mért 720 centiméteres vízállásnál kezdik. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően - a vízjárás, a hidrometeorológiai helyzet és a halvándorlás figyelembevételé­vel - az első két nap 10-10 cen­timéterrel, majd napi 7-8 centi­méterrel apad a víz. A téli víz­szint várhatóan november 7-ére áll be 620 centinél. a Ha azt a folyó vízjárása lehetővé teszi, vala­mennyi öblítőcsatorna műtárgya nyitva lesz. A vízszintcsökkentés idősza­kában, amennyiben ezt a folyó vízjárása lehetővé teszi, vala­mennyi öblítőcsatorna műtár­gya nyitva lesz. A téli vízszint beállítása után a IX. öblítőcsatorna szabályozó műtárgya és a Kis-Tisza szabá­lyozó műtárgy nyitva marad, a többi műtárgyat zárják. Az ürí­tés idején uszadék megjelenésé­re kell számítani. A tó visszaduz- zasztása a téli jéghelyzet függvé­nyében március közepén vagy végén várható. ■ Sz. R. Távirányítású fűnyíróit járták a Laskó partját Meredek dőlésszögű helyeken, mint például vízpartokon, gátak oldalán gyakran veszélyes ember által vezetett mezőgazdasági munkagépet működtetni. Erre a terepre találták ki a rádiótáv­irányítással működő mezőgazda- sági gépeket, melyeket a Laskó gátján a gazdálkodók és a vízügyi szakemberek használhatnak. A rádiótávirányítással műkö­dő eszközöket egy német cég szállítja és az észak-magyaror­szági régióban Sarud térségét vá­lasztották a bemutató helyszíné­ül. A meredek, 45-50 fokos dő­lésszögű helyek karbantartására alkalmazható gépek szakmai be­mutatóját Tilcsik István sarudi gazdálkodó szervezte. ■ Sz. R. Még mindig divat a fekete munka A szüret egyúttal az ellenőrzésekszezonja is Szezonális munkák. Szüret idején a termelők mindenképpen számíthatnak a revizorok „látogatására”. Képünk illusztráció. Az utóbbi hetekben a me­gye más-más területein is súlyos szabálytalanságo­kat találtak a revizorok. Suha Péter A munkaügyi és munkavédelmi hatóság ellenőrzést végzett egy Eger melletti gyümölcsösben, ahol a felügyelők huszonnyolc munkaszerződés' és bejelentés nélkül, azaz „feketén" foglalkoz­tatott munkavállalót találtak. A dolgozók egy kft. részére végez­tek gyümölcs-betakarítást - tu­datta a Heves Megyei Kormány- hivatal Munkavédelmi és Mun­kaügyi Szakigazgatási Szervé­nek igazgatója, dr. Boncz László. A szakember a Hírlap kérdé­sére elmondta: az ügy szereplő­inek beazonosítását lehetővé tévő infor­mációkat nem árul­hatnak el. Azt vi­szont megjegyezte: a munkaadó az el­lenőrzés során együttműködést ta­núsított a hatósággal, de ettől függetlenül megindul ellene a közigazgatási hatósági eljárás. Elsődlegesen a hatóság a jogelle­Ügyek, helyek: ellenőrzik a törvény betartását Az ügy szereplő­inek beazonosí­tását lehetővé tévő információ­kat nem árul­hatnak el. szeptember végén a NAV ellenőrei egy gyöngyösi feldolgozó- üzemben negyvenhét feketemunkást talál­tak, több alvállalko­zó alkalmazásá­ban. Volt, aki 47 dolgozója egyikét sem jelentette be. A súlyosabb esetekben akár milliós nagyság- rendű bírság is ki­szabható - írtuk ak­nes állapot megszüntetésére kö­telezi a munkaadót, illetve, ha a jogszabályi feltételek fennáll­nak, akkor munkaügyi bírság ki­szabására kerülhet sor. Ennek mértéke a szabályellenes cselekmény súlyá­tól függ. Az utóbbi hetek­ben több hasonló eset is történt a me­gyében (lásd keretes írásunk), a két nagyon hasonló gyöngyösi eset kapcsán Dr. Boncz László a Hírlap érdeklődésére elmondta: kor. Október elején a Mát­rai Borvidéken 37 beje­lentés nélkül szüretelő munkást talált ugyan­csak a NAV regionális igazgatósága, majd a megyei ellenőrök pár nappal később buk­kantak rá egy gyön­gyösi üzemben a már említett 25 fekete- munkásra, illetve Eger mellett a 28 be nem je­lentett dolgozóra. elméletileg nem zárható ki, hogy a megyei ellenőrök a NAV revi­zorai után ugyanazt az üzemet keresték fel, viszont ebben az esetben sem biztos, hogy ugyan­arról a munkáltatóról van szó. A feldolgozóüzemeknél ugyanis meglehetősen gyakori, hogy al­vállalkozókat bíznak meg adott feladatokkal, s ezek foglalkoztat­nak szabálytalanul munkaválla­lókat. A NAV-val egyébként a megyei szakigazgatási szerv nem hangolja össze szorosan a vizsgálatait, de természetesen tartanak közös ellenőrzéseket, társhatósági együttműködés ke­retében. Ezek általában szezoná­lis ellenőrzések, a karácsonyi, vagy húsvéti vásárok idején, il­letve egyéb idényjellegű tevé­kenységeket érintenek.- Az éves ellenőrzési irányel­veket az ágazati miniszter adja ki, meghatározva a kiemelten vizsgálandó ágazatokat és a fő hangsúlyokat - közölte dr. Boncz László -, s évek óta ki­emelt figyelem irányul a mun­kaszerződések meglétére, illet­ve a bejelentési kötelezettség tel­jesítésére. A szakember végül hozzátet­te azt is, hogy az ellenőrzések je­lentős része konkrét bejelentés vagy panasz alapján indul, s „to­vábbra is jelentős probléma" a bejelentés nélküli foglalkozta­tás, mint az egyik leggyakoribb szabálysértés. * GYORSSZAVAZAS 8) Hogyan szorítható vissza a feketemunka? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. EGYPERCES INTERJÚ • • Önfenntartás: maguknak termelnének A kétezer lelkes Mátrade- recskén több mint százan munkanélküliek. Forgó Gá­bor, Mátraderecske polgár- mestere nagy terveket sző: szeretné elérni, hogy a falu önfenntartó legyen, s megter­melje magának a szükséges élelmiszereket és az energia egy részét is. A részletekről is megkérdeztük.- Hogyan kezdenének hoz­zá az ötlet megvalósításá­hoz?- A település sok lakója rendelkezik üvegházzal, ame­lyet már rég nem használnak. Vagy nem éri meg nekik a ter­melés, vagy idős koruk miatt már nem tudnak dolgozni. Ezeket az építményeket ven­né bérbe az önkormányzat, s a felújításukat követően sze­zonális zöldségféléket termel­nének benne a faluban élők. Ezzel új munkahelyek is léte­sülnének. A zöldségek egy ré­szét az óvodai és iskolai étkez­tetésben használnánk fel, má­sik részét pedig a hamarosan megújuló piactéren értékesí­tenénk. Pályázati forrásból szeretnénk egy korszerű ser­téstelepet is létesíteni.- A szükséges energiát hon­nan nyernék?- A közintézményekre rá­férne egy átfogó energetikai korszerűsítés, amelyet rész­ben a település alatt található gyógyvíz hasznosításával ol­danánk meg. A strandon használt vizet jelenleg a pa­takba engedik, de még en­nek is olyan magas a hőfoka, hogy az energiáját vissza le­hetne nyerni. Ezen kívül biogázüzem építését is ter­vezzük, s biomasszát is sze­retnénk előállítani. ■ B. K. Forgó Gábor: Újra termel­nének a régi üveghá; ban. 1 Szarvaskőn készült a vitaminbomba fesztivál Lekvár, pálinka, bor: mindenféle finomság csipkebogyóból Sokan már el is felejthették, hogy a csipkebogyó egy igazi vi­taminbomba: sokkal több C-vi- tamint tartalmaz, mint akár a paprika. Szarvaskőn szombaton fesztivállal népszerűsítették az erdei gyümölcsöt.- Kiváló őszi időnk volt ma a csipkeszedéshez - mesélte az épp lekvárt főző Marika néni, akit az egyébként tartósítószer nélkül készült lekvár készítésé­ről kérdeztünk. - A mosás és vá­logatás után felrakjuk forralni annyi vízben, hogy az pont el­lepje a csipkebogyókat. Várunk míg megpuhul a gyümölcs, majd elkezdjük passzírozni, és szitán is átdolgozzuk, hogy a szőrtől is megszabadítsuk. Ez­A lekvárkészítés nagy munka. A főzés előtt passzírozni kell a csipkét. után visszatesszük az üstbe, még négy órát főzzük, és kész is van a környék legfinomabb és legegészségesebb csipkebogyó lekvárja. A lekvárokat zsűri is pontoz­ta. Szíjártó Ferencné, aki Balatonedericsről érkezett Szar­vaskőre, elmondta: egyebek közt a színre, ízre és állagra, a vendéglátásra illetve a főzőhely kialakítására is figyelnek. A fesztiválon a lekváron kívül csipkéből készült borokat és pá­linkákat is kóstolhattak az igen szép számban érkezett érdeklő­dők. Az Állomáskerti Szabadidő­parkban neves borászok, laci- konyhások és népművészek is kínálgatták portékájukat.« M.K. Jubileum. Él, szolgál és tizenegy éve közvetíti a jó hír hangját - a minap hálaadó szentmisével ünnepelték az egri székhelyű Szent István Rádió születésnapját. Prédikációjában az Egri Bazilikában dr. Katona István se­gédpüspök hangsúlyozta: a hallgatók nevében is köszönetét mondanak, hogy már tizenegyedik éve közvetíthetnek szentmisét. i

Next

/
Thumbnails
Contents