Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-10 / 186. szám

3 2011. AUGUSZTUS 10., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Eger VÁLTOZÁS Más helyszínen tartják mega Beli Buba Kötődő és Környezettudatos Klub csütör­töki találkozóját az EKMK-Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház nyári szünete miatt. A találkozó a Do­bó téren lesz 10 órakor, majd a résztvevők innen átsétálnak a Céhmesterek udvarába, a BubaHázba. (Sz. K.) Füzesabony tegye Egyesületté alakult az Összefogással a Kila­koltatások Ellen Társadalmi Szer­veződés, amelynek tagjai ingye­nesen segítenek a hozzájuk for­duló, hitelszerződéseik miatt baj­ba jutott, a bürokrácia útvesztői­ben eltévedt, a kilakoltatásuk megelőzéséért küzdő családok­nak, gyermekeket nevelő szülők­nek. A szerveződés Tegyünk Együtt a Gyermekszegénység El­len Közhasznú Egyesület, rövi­den TEGYE Egyesület néven dol­gozik tovább. (Sz. K.) Heréd RENDELŐ Hamarosan új orvosi rendelőben fogadhatja be­tegeit a település háziorvosa. A több mint 50 millió forintból ki­alakított épület műszaki átadása a napokban megtörtént, már csak az üzemeltetéshez szüksé­ges engedélyeket kell beszerezni. A községben azért kellett egy új orvosi rendelőt kialakítani, mert a régi épület nagyon rossz álla­potban volt. (J. M.) Hál szünet Két hétig szünetel a polgármesteri hivatalban az ügy- félfogadás. A lakosok legközelebb augusztus 22-én, hétfőn kereshe­tik fel a hivatal munkatársait ügyes-bajos dolgaikkal. (Sz. K.) Nagyréde PARLAGFŰ Negyedmil­lió forintot nyert parlagfű-mentesí­tésre a település. Az önkormány­zat két fűkaszát és a munkához szükséges védőfelszereléseket vásárolta meg a támogatásból. A gyom irtását közcélú munkások és önkéntesek végezték el. (J. M.) Poroszló HELYREÁLLÍTÁS Egyre fontosabb a kifogásolható álla­potban lévő épületek helyreállítá­sa a faluban a településkép elő­nyös alakulása és az ökocent­rum létrehozása érdekében. Mi­vel jogszabály ad lehetőséget rá, az önkormányzat kötelezte a tu­lajdonosokat, hogy tegyék rend­be portáikat, újítsák fel vagy bontsák le a romos épületeket, gondozzák udvaraikat. A kötele­zettségnek 2012. március 30-ig kell eleget tenni, teljesítéséhez az önkormányzat nem nyújt anyagi támogatást. (Sz. K.) Nem nőtt égig a föld ára heves megye Az országban még mindig itt a legolcsóbb egy hektár Feleannyiba kerül egy he­vesi földdarab, mint egy békési. A válság szinten tartotta az árakat, pedig úgy volt, hogy idén már jöhetnek a külföldiek is. Tóth Balázs Továbbra is elmaradnak az uniós árszinttől a hazai termőfóldárak. Az utóbbi időben több adatbázis is - az OTP és az FHB végzett számí­tásokat - készült arról, hogy az ország egyes tájain mennyiért le­het földterülethez jutni. A portfolio.hu szerint bár ezek a ten­denciákat és arányokat valóban jól mutatják, a valós áraktól eltér­nek, hiszen a kisebb parcellák jel­lemzően olcsóbbak, s a nagy, egy­befüggő területek igazán értéke­sek, ezek mutatják a környék va­lódi árszintjét. Nem mindegy per­sze a föld aranykorona-értéke, a tulajdonos(ok) száma, az orszá­gon belüli elhelyezkedés, a fek­vés, a megközelíthetőség sem. Ér­tékesítésnél befolyásoló tényező a nem kevés járulékos költség is - amit a felek igyekeznek minima­lizálni -, ezért is olcsóbb egy két- hektáros darab, mint egy 10-20 hektáros rész. A tíz hektárnál nagyobb földterületek sokszor kétszer annyiba kerülnek, mint a kisebbek. Erre jó példa né­hány megyei hirdetés: egyikben fél hektárt kínálnak egy Simso­nért, a másikban egy hektárt Egerben félmillióért. Az eladó | 18-50 hektáros ingatlanok zömé- I ért, aranykorona-értéktől függő- | en, 560-750 ezer forintos hektá- | ronkénti árat kér a tulajdonosuk. I Térségünkben a termőföldek minősége elmarad az alföldi régi­ókétól, ezért olcsóbban is lehet ezeket megvásárolni. Az OTP me­gyénkénti árait vizsgálva, 346 ezer forinttal hektárjáért csak Nógrádot és Borsodot előzi meg, a 2010-es statisztika szerint to­vábbi két megyében, Jász- Nagykunban és Zalában nem éri el a 400 ezer forintot a termőföld ára. A legdrágábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Békés­ben, Pest és Tolna megyében, va­lamint a Hajdúságban lehet föld­höz jutni, hektáronként 560-640 ezer forintért. Az igazán drága, többhektáros telkek autópálya mellettiek, vagy városközeli, ipar­területként is hasznosítható öve­zetben fekszenek. A főváros és az FORRÁS: OTP, PORTFOLIO.HÜ Minél többet ad nyaranta és ősszel, a termőföld annál értékesebb. KISTÉRSÉGI ÁTLAGÁR (Ft/ha 2010) Nem mentek följebb az árak a hazai 450-550, esetenként 800 ezer forintos ellenérték ötö­dé, tizede az uniós átlagnak. Bár 2008-ban még arra lehetett számítani, hogy erre az évre megemelkednek az árak, ezt a számítást a válság keresztül­húzta, s az árszint átlagban a három évvel ezelőttin maradt. A nagyobb birtoktestek legfel­jebb kicsit drágultak, akár hek­táronkénti egymillió forintra is, de megyénkben maradt a árszínvonal. Akié a föld, azé az ország a portfolio.hu szerint egyre kevesebb külföldi vesz földet hazánkban, ők is főként a nyugati or­szágrészben és Baranyában. Ellenben sokan vásárolnak Romániában, Szerbiában. A román külügyminisztérium nemrég aggodalmát is fejezte ki emiatt. A Krónika című lap írása szerint míg egy éve még 500 ezer hektáron gaz­dálkodtak külföldiek, az idén már egymillió hektá­ron, főként olaszok és dá­nok, de osztrák, holland és német cégek is. Az ország­ban - akárcsak hazánkban, Szerbiában és Szlovákiában - 2014-ig maradhat fönn a külföldiekre érvényes termő föld-vásárlási moratórium. A szerbek szintén aggódnak. A sors iróniája, hogy az első vi­lágháború előtt mindkét ál­lam támogatta polgárai ma­gyarországi földhöz jutását. agglomeráció környékén nem rit­ka, ha egy hektárért ötmillió fo­rintot kérnek, de egy hathektá­ros, beépíthető területen működő fővárosi faiskolát például 180 mil­lióért kínálnak. Heves megye legkevésbé érté­kes területei az erdővel borított északi részek, valamint Dél-He­ves szántói. Egy kategóriával drá­gábbak a füzesabonyi kistérség földjei, a megyei csúcsot a Hatvan-Gyöngyös-Eger környék jelenti, de itt sem éri el az orszá­gos középértéket, a félmillió fo­rintot sem. ■ 700 000< ■ 601 000-700 000 8 501000-600000 □ 401000-500000 □ 300 000-400 000 □ <300 000 SZUROMI RITA Kaszás a falon az ötvenes évek legsötétebb hónapjaiban az egyházfi rendre úgy köszönt a kis­gyermekeket nevelő nővére házába lépve, hogy Memento móri. Jó esetben is a hideg rázta a fiatalasz- szonyt, aki csemetéi köré­ben sok egyébre gondolt, épp csak a halálra nem. A pap tudhatott valamit: ha mást nem, hát azt, a béka- perspektívában élőknek még adhat reményt a tudat, hogy élnek, s aki él, azzal még mindig történhet vala­mi. Nem rossz dolog emlé­kezni a halálra. Főleg akkor, amikor az országban közel nyolcezer pedagógus-állás­hely szűnik meg ebben a hónapban, amikor százezrek autó- vagy lakáshitele dönti be a családi költségvetést. Emlékezni kell a kaszásra akkor is, amikor a nők nem szülnek, mert nem tudják, miből és meddig teremthe­tik meg gyermekeiknek az élethez méltó feltételt, s ak­kor is, amikor az életüket vé­gigdolgozó tisztességes szakemberek azzal szembe­sülnek, hogy lopni kénysze­rülnek, ha a számlák befize­tésén túl enni is akarnak. a békaperspektívában élők­nek remény kell. Lejárt már a falunapi ingyenkenyér és ingyencirkusz ideje, nem hi­szünk már a dübörgő gazda­ság keltette jólétben, nem te­kintünk már irigykedve a csőd szélén táncoló Egyesült Államok felé, és nem ringat­juk magunkat abban az álomban, hogy tán valame­lyik uniós országban alkal­mi munkavállalóként jobb lesz. De ha emlékezünk a halálra, még mindig van mi­nek örülni. Ha másnak nem, hát annak, hogy élünk. A PAP BÖLCSESSÉGÉRE idővel a nővére fia is rájött: a napok­ban kiszögezte az intelmet kolléganője orra elé. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Öltözőhiány: konténer a sportolóknak a medence szélén Nem állt meg az élet az egri Bárány István Uszodában Bár az egri Bárány István Uszo­da teljes rekonstrukciója még várat magára, kedden fontos mérföldkőhöz érkezett a létesít­mény átalakítása. Mint arról a Hírlap korábban már beszá­molt: egy tavaszi műszaki ellen­őrzés során a szakemberek élet- veszélyesnek nyilvánították az öltözőházat, és annak elbontá­sát javasolták. Tegnap azonban pont került az ügy végére: öltö­zőkonténereket adtak át a hely­színen. Az esemény - amellett, hogy megoldást jelent a problé­mára - szimbolikusnak is te­kinthető, hiszen jelzi: az élet nem állt meg a Bárányban.- Fontos állomása ez a to­vábblépésnek - jegyezte meg a Új öltözők a medence mellett. Az egri Bárány uszodát 1925-ben adták át, azóta jelentősen leromlott az állapota. Képgaléria a HEOLhu hírportálon! helyszínen Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. - Gyors és hatékony döntésre volt szükség, hogy a sportolók (gyermekek, utánpót­lás és senior versenyzők), vala­mint a lakosság számára bizto­sítani tudjuk a megfelelő kultu­rált öltözési lehetőséget. Bár a mostani beruházásnak jelenleg valóban a három, egyenként 20-25 embert befo­gadó egységből álló öltöző a leg­látványosabb eleme, valójában egy 8 millió forintos fejlesztés­ről van szó, amelynek felét az egri önkormányzat biztosította. Hamarosan új burkolattal és zöldfelülettel is találkozhatnak az uszodalátogatók. ■ P. A. Téves riasztás. Gázszivárgást jelentettek az egri Cifrakapu utcában la­kók kedden. A tűzoltók értesítették az áramszolgáltató munkatársait is, majd odasiettek. Nehezen jutottak be, mivel a lakás tulajdonosa nem tartózkodott otthon. A gázkoncentráció-mérés nem mutatott ki szivárgást. Kiderült: a liften végeztek karbantartást, beolajozták a szer­kezetet, annak szaga téveszthette meg a házban élőket. «• * k *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents