Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-10 / 186. szám
4 // // SZÓLÓ, BOR ES GASZTRONÓMIA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 10., SZERDA A jót, az eredetit, a minőséget keresik szakmai elismerések Az Egri Borvidék hírnevét öregbítik a Bikavér-ünnep díjazottjai Dr. Stumpf János, AZ ÉV EGRI SZŐLŐTERMELŐJE Legfeljebb csak első pillantásra tűnhet „kakukktojásnak” a többieké mellett dr. Stumpf János díja, az egri mentőorvos valójában erősen kötődik a szőlőhöz, a borhoz, lévén Tokaj-Hegyalján, Her- cegkúton nőtt fel, felesége révén pedig egy jó nevű egri borászdinasztiával került rokonságba.- Fizetéskiegészítésként kezdtünk szőlővel és borral foglalkozni 1992-ben, amikor ide költöztem. Eleinte csak bérelt ültetvényeink voltak, ma viszont már összesen 15 hektár saját szőlőnk van a város több dűlőjében - mondja a 2009 egri szőlő- termesztőjének választott Stumpf doktor. - A legjobb területeken erős terméskorlátozással termeljük a szőlőt, az innen származó borokat le is palackozzuk és külföldön értékesítjük - teszi hozzá. Ebből egyenesen adódik a kérdés: orvosként - a meghatározó gyerekkori élményeken túl - hogyan került ilyen szoros „Szeretem a természetet, amikor csak tehetem, kinn tartózkodom, az tölt fel energiával.” kapcsolatba a szakmájától amúgy igen távoli ágazattal? - Kizárólag autodidakta módon, önerőből sajátítottam el az ehhez szükséges ismereteket. Tanultam a fajtákról, kiónokról, alanyokról, a növényvédelemről, a talajokról. Minden szükséges anyag fellelhető az interneten. Az is fontos, hogy szeretem a természetet, s amikor csak tehetem, kinn tartózkodom, az tölt fel energiával - árulja el a titkot. Egyik kedvence a Kékfrankos, mert igazi Kárpát-medencei fajta, kevés van belőle a világon, nálunk pedig kitűnő minőséget is tud produkálni. Jövőre az Eged oldalában öt hektárt akar belőle eltelepíteni, s ugyanitt a Pécsi Kutatóintézettel együtt egy - a „hazai", tokaji ízeket felidézendő - tájkísérletbe is belevág: a furmint és a sárga muskotály több kiónját telepítik el. Cetner Attila 1 AZ ÉV EGRI BORGASZTRONÓMUSA A friss alapanyagokra és a magyar ízekre esküszik Cetner Attila, az egri Imola Udvarház konyhafőnöke, ugyanakkor meggyőződése: igenis szükség van a Michelin-csillagos éttermekre. Bár ettől szerinte a vidék gasztronómiája még egy kicsit mesz- szebb van. De ne rohanjunk ennyire előre! A tavalyi év egri borgasztronómusának megválasztott fiatalember ’87-ben tanulóként Vancsó Gyula kezei alatt sajátította el a szakma alapjait az egri ■ „Fontos, hogy kereskedelmiben. - Az iga- igazi élményt zi fordulat tíz éve követke- nyújtson zett be: ekkor hozott össze a az étkezés!” jó szerencsém Ruprecht Lászlóval, aki akkoriban a sasvári kastélyszálló konyhafőnöke volt (és nem mellesleg hazánk uniós elnöksége alatt ő volt itthon a főséf). Igazából ő nyitotta fel a szememet, mennyire sokszínű is lehet a gasztronómia, egy-egy alapanyagot mennyire változatosan lehet elkészíteni - elevenítette fel pályája kezdetét Cetner Attila. Egyik alapítója volt a 2002-ben életre hívott Egri Reform Chef Clubnak, vacsoraestekre, rendezvényekre, borbemutatókra állítottak össze menüsort. Dolgozott az egyik egerszalóki szálloda éttermében is, majd - 2009. január 1-jétől - immár az Imola Udvarház konyhafőnöke. (A megyeszékhely egyik emblematikus étterme már több „egri borgasztronómust” adott: Szajlai Bertalan, Szeredi Tamás, valamint Macsinka János is „innen vihette haza” az elismerést.)- Tudjuk, honnan jöttünk, ezért vagyok híve a magyar konyhának, csak talán egy kicsit köny- nyebbnek képzelem el. Természetesen ragaszkodom a friss, lehetőleg a környékbeli termelők által termelt alapanyagokhoz. Nagyon tésztás vagyok, de szeretem a jól elkészített rántott szeletet és a főzelékeket is - vallja a díjazott. Hagymási József AZ ÉV EGRI BORTERMELŐJE 1 Három kezdetet is számon tart pályafutásában a tavalyi év egri bortermelőjének megválasztott Hagymási József. Az első meghatározó élményt a nagyszülők révén szerezte: ők vitték ki a szőlőbe, a másodikat a sátoraljaújhelyi szőlészeti-borászati technikum elvégzése jelentette '74-ben, a harmadikat pedig a családi gazdaság megalapítása. Időközben persze sok minden történt: előbb a hajdani borkombinátnál járta végig a „szamárlétrát", majd a Gundel egri és mádi pincészetét irányította, '92-ben pedig szőlészeti-borászati szakmérnöki diplomát szerzett.- A családi birtok alig öt hektárról indult, ma már 28 van. Fokozatosan fejlesztünk, szem előtt tartva a dűlők adottságait, a talajviszonyokat, a mikroklímát. Mostanra kijelenthetjük: minden szőlőnk a neki megfelelő dűlőben van. Hat kék- és négy fehérszőlő-fajtáI ,A hangsúlyt a kárpát-medencei fajtákra helyezzük, az egyediséget, a terroire jelleget keressük.” val dolgozunk - sorolja a szikár tényeket Hagymási József. Mikor a filozófiájáról kérdezzük, azt mondja, könnyű rávágni, hogy minőségi borokat kell készíteni, ám sokkal többről van szó. - A hangsúlyt a kárpát-medencei fajtákra helyezzük, azon belül is a régi fajtaváltozatokat, a gyökereket, az egyediséget, a terroire jelleget keressük. Természetesen a pincészet technológiai fejlesztéséről sem szabad lemondani, hiszen a bor kiteljesedéséhez erre is szükség van - mondja. - Büszke vagyok egriségemre, s hálát adok a sorsnak, hogy volt egy ember, aki kitalálta az Egri Bikavért. A mai borászok dolga, hogy a hétköznapi borok Fölé emeljük ezt a márkát. Ez az elismerés hosszú évek munkájának gyümölcse, ami nem csak az én érdemem, csapatmunka van mögötte. Simon József EGER SZÓLÓ- ES BORKULTÚRÁJÁÉRT EREM Az „Eger Szőlő- és Borkultúrájáért” éremmel a négy szakmai elismerésből három már Simon József birtokában van, hiszen 2002-ben szőlőtermelőként, rá egy esztendőre bortermelőként is díjazta munkáját a közösség. Ez a mostani viszont akár életműdíjként is felfogható, hiszen két ciklus után idén - kicsit hátrébb lépve - már nem jelöltette magát hegyközségi elnöknek. - Igen megtisztelő az elismerés, de kicsit ijesztő is a gondo- ■ „Szerettem vol- lat, korán lenne még na, ha a jó minő- hozzá - jegyzi meg ne- sóg érdekében vetve az életműdíj pár- sokan követnek.” huzam kapcsán. Az is tény viszont, hogy Simon József idén már a 35. szüretére készül, így a díjazás az elmúlt 34 évre visszatekintve egy kis számvetésre is alkalmat kínált. És van is bőven mire utalni: egyike azon keveseknek Egerben, akik ismerik minden dűlő tehetségét, az elsők között kezdett az ezredforduló táján, a tömegtermelés „árnyékában” dűlőszelektált borokkal foglalkozni, ő honosította meg az ernyőművelést a borvidéken, visszatért a „legősibb” kordonkaros műveléshez, a csercsapos váltómetszéshez - hogy csak pár dolgot említsünk.- Szerettem volna, ha a jó minőség érdekében sokan követnek. De Eger egyik jellegzetessége, hogy talajaiban, szőlőfajtáiban, művelési, borkezelési eljárásaiban is igen változatos, miként lenne így elvárható tehát, hogy egyfajta módon műveljük a szőlőket, egyfajta metódus alapján készítsük a borokat? - fűz hozzá egy „költőinek” szánt kérdést. - Ez a díj ugyanakkor azt is visszaigazolja, hogy a jó egri bor érdekében végzett munkánkkal helyes úton járunk, de tudom azt is: rengeteg még a teendő. Ez nem csak egy elismerés, sokkal többet jelent számomra. Erőt is ad nekem a továbbiakhoz. PROMÓCIÓ MOST AKTUÁLIS! A szüret közeledtével, a csapadékosra forduló időjárás megnöveli a SZÜRKEROTHADÁS fertőzésének veszélyét, á szőlőben. A rothadás legtöbb esetben a fürt belsejéből indul. Ellene csak megelőző védekezés lehet eredményes. Mit alkalmazzunk? Közvetlen szüret előtti permetezés, megelőző hatás (pl. csemege fajtáknál) ROVRAL Aquaflow- mélyhatású készítmény, megelőzésre, rövid várakozási idővel- dózis: 1 l/ha é.e.vár. idő: 7 nap Kedvezőtlen folyamatok megelőzése, gyógyítás, hosszú tartamhatás: SCALA SC- felszívódó, és teljeskörü védelem, mellékhatás lisztharmat és fakó rothadás ellen, lakkázenzim kialakulásának gátlása = bor minőségének, eltarthatóságának növelése dózis: 1,75 l/ha é.e.vár. idő: 28 nap Megelőzés, gyógyítás, biztos hatás a botritisz és lisztharmat ellen: CANTUS felszívódó hatóanyag teljeskörű védelem, új hatóanyag csoport,-. kiemelkedő, hosszú tartamhatás,- erős gyógyító hatás botníszes és lisztharmatos betegség ellen,- meggátolja a lisztharmat áttelelő képleteinek (kazmotécium) kialakulását, azaz a következő évi lisztharmat fertőzés veszélyét csökkeni- dózis: 1,2 l/ha é.e.vár. idő: 28 nap További információ Dr. Brózik Sándor 30-9827967 ill. sandor.brozik@basf.com Névhasználati vita is borzolja a kedélyeket A szürettel kapcsolatos tudnivalókról számolt be Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke azon a tegnapi, az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben tartott szakmai fórumon, melyen a BASF Hungária Kft. mutatta be a szürkerothadás elleni legújabb növényvédő szerét. Varsányi szerint a pincékben jelentősen csökkentek a borkészletek, ám ez nem a kereslettel, hanem főként a tavalyi alacsony termésmennyiséggel magyarázható. Nehezíti a termelők helyzetét, hogy belföldön jobbára csak az alacsonyabb árfekvésű borok fogynak, míg az Egri Bikavér unión kívüli exportját a névhasználati vita lehetetleníti el. A kutatóintézettel kapcsolatos hír, miszerint elkezdődtek a kék szőlők fenolos érettségével kapcsolatos érésdinamikai vizsgálatok - tájékoztatott dr. Bálo Borbála. Mint az igazgató rámutatott, ennek során az Egri Borvidék több termőhelyén, valamint több fajtán olyan új módszereket és szabadföldi mérési technikákat alkalmaznak, amelyekkel gyorsan, költséghatékonyan lehet követni a szőlő fenolos érettségének állapotát. Cél: a termelők számára is hasznosítható módszertan kidolgozása, ennek segítségével könnyebben lehet meghatározni az optimális szüreti időpontot. ■ K. G. Ha megfelelő a cukorfok, jövő héten itt a szüret! A tervek szerint a jövő héten az Irsai Olivér szedésével kezdődik a szüret a Mátraalján. Hordós Attila, a Mátrai Hegyközségi Tanács titkára elmondta: ebből a szőlőfajtából van a legkevesebb a borvidéken, alig 250 hektáron termelik. Augusztus végén pedig már a Zengő, a Zenit, a Zefír és a Rizlingszilváni is lekerülhet a tőkékről. Hordós Attila:- Bízunk benne, hogy a jégeső már elkerül minket- Az idén jobb szüretre számítunk, mint amilyen tavaly volt - vázolta a üt- ",iá kár. - A mennyiség és a minőség is megfelelőnek ígérkezik, hektáronként átlagosan 80 mázsával számolhatunk. Reméljük, hogy a nagyobb mennyiség ellenére is megmarad- „ nak a tava- I lyi jó felvá- ! sárlói árak. ■ J. M. A 4 A
