Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-09 / 159. szám

NAPI SOROZAT 18/18. EGESZSEGKALAUZ Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • FOG Az egészség a szájban kezdődik Horkolásgátló sín alvászavaresetén KIALAKULÁSA: Az obstruktiv alvási apnoe szindrómánál (OSAS), amely során a lég­zés éjszaka gyakran kima­rad, mivel a légutak az izomzat elernyedése által elzáródnak, más kezelések mellett a horkolásgátló sín is rendelkezésre áll. tünetei: Horkolás, nappali fáradtság, pillanatnyi esz­méletvesztés, libidócsökke­nés, éjszakai vizelés. kezelése: A felső állcsontra és az alsó állkapocsra ké­szített sínek a fogakhoz rögzülnek. Az alsó állkap­csot, a nyelvet és a garat­üreg többi részét elölre po­zícionálják és egyidejűleg a fogsort is nyitják. A lég­utak alvás közben így nyit­va maradnak. A sínnek csak horkolásnál és enyhe vagy közepes OSAS esetén van értelme. Súlyos esetek­ben a nyomáskezelés a leg­jobb választás. Bruxizmus - gyakori csikorgatás kialakulása: A bruxizmus a fogak csikorgatása és ösz- szeszorítása. Sokan tudat alatt így dolgozzák fel a stresszhelyzeteket. Ez a fo­gakat; a fogágyat, az izom-r!i;) zatot és az állkapocsízülete­ket terheli különösen. tünetei: A fogak és az áll­kapocsízületek kopása, a fogak meglazulása a fog­ágyban, feszült izmok és fájdalmak. kezelése: Önmegfigyelés, gyógyszeres kezelés fájda­lom esetén. Izomfeszültség és gyulladás ellen pedig gyógytorna egészen az ára- mos kezelésig. A csikorga­tás elleni kivehető sín a rá­gófelületet borítja, véd a to­vábbi kopás ellen, az idegi szabályozókörök átállítá­sával ellazítja az izmokat. Eróziók - savtámadás baktériumok nélkül kialakulása: A fogzománc az emberi test legkemé­nyebb anyaga, mégis ki van téve kopásnak. A táplálék­ban található savak, a gyü­mölcslevek és üdítőitalok túlzott fogyasztása követ­keztében főleg az elülső fo­gak ajkak felőli zománcfe­lületéből vonják el az ásvá­nyi anyagokat. Érzékennyé teszik a fogakat kémiai és mechanikai hatásokra. tünetei: A zománc lekopá- sa, eróziója. A test által ter­melt savak is károsítják a zománcot. A refluxbetegség- ben - a gyomorsav száj­üregbe történő visszajutásá­ban - szenvedő betegeket ugyanúgy érintheti, mint az evési zavarokkal küzdőket. Itt a felső fogsor elülső fo­gainak belső felszíne kopik. kezelése: Az étkezési és fogmosási szokások megvál­toztatásától a fogforma visszaállításán át egészen a belgyógyászati és pszichote­rápiás kezelésig terjed. fogak és állkapocs A társadalmi helyzetet is mutatják, formálják a megjelenést Fogazatunk és az állkapocs állapota nem csupán a megjelenésün­ket és a kisugárzásunkat befolyásolja. Ezek az em­ber egészségének ismer­tetőjegyei is. Akinek rosszak a fogai, megtalál­hatja a módját, hogy azok állapotán javítson. Europress Ki ne ismerné őket? Különböző korú vonzó emberek ragyogó arccal a médiában, akikről su­gárzik a puszta életöröm. A te­kintetközéppontjában többnyire a száj látható, hibátlan fogakkal és egészséges fogínnyel. A száj formálja az ember megjelenését, és egyben a társadalmi helyzetét is mutatja. A szájüreg azonban jóval több egy állítólagos személyiségtü­körnél: multifunkciós komple­xum. A fogak külön szervet al­kotnak: mindenki számára, aki­nek valaha volt kínzó fogfájása érzékeny fognyak vagy mély fog­szuvasodás miatt, világossá vált, hogy a fog belsejében idegszövet található. A vékony fogideget egy egész vastag dentinréteg veszi körül, amely sejtnyúlványokkal átszőtt, csontszerű anyag. Ä fog koronarészén a denün a fogkoro­na kicsinyített alakját adja vissza, és itt a fogzománc sejte­ket nem tartalmazó, ásványi szerkezete veszi körül. A gyökérdentint ezzel szemben csak egy vékony gyökércement- réteg borítja. Utóbbi azonban meghatározza a fog állkapocsba történő beágyazódását. A gyö­kércementen ugyanis megtapad számos kis rost, amelyek a fog­gyökeret rögzítik a fogmeder­ben. Ezért az egészséges fogak is mozgathatók minimálisan. A fog rögzítésére szolgáló berendezést fogágynak nevezzük. A parodon- tózis - vagy gyulladásos termé­szete miatt orvosilag parodon- titisznek is nevezett fogínysor- vadás - a fogágy destrukciója. Felelős ezért a foglepedék (plakk), egy ragadós, fogra tapa­fogzománc fogállomány (dentin) fogíny fogbél (fogpulpa) fogcement vérerek álljkapocsjcsont ■© ». at dó keverék, amely ételmaradék­ból, baktériumokból, valamint azok káros termékeiből, a toxi- nokból áll. Genetikai tényezők elősegíthetik a parodonütiszt. A gyulladás előrehaladott stádiu­maiban megfigyelhető a környe­ző csont leépülése, amely a fog elvesztéséhez vezethet Bizonyí­tott tény, hogy összefüggés van a parodontitisz nevű népbetegség és más súlyos betegségek között, mint a diabétesz és szívkoszorú­ér-megbetegedések. A parodon­titisz mellett a fogszuvasodás a szájüreg második leggyakoribb betegsége. A parodontitiszhez ha­sonlóan utóbbi is csak akkor tud kialakulni, ha a fogat elég sokáig borítja a cukor által táplált lepe­dők. A plakkban található bakté­riumok savtermelése által a fog­zománc ásványai leépülnek. A rombolás tovább folytatódhat, míg a kevésbé ellenálló dentint el nem éri. Ha maguk a baktériu­mok vagy azok toxinjai a fogideg­be kerülnek, és az irreparábilisan sérül, a gyökérkezelés elkerülhe- teüenné válik. Az egészséges fog­ágy és az ép fogak a hatékony rá­gófunkció alapjai. Az állkapocsízületekkel kétol­dalt a koponyához rögzített alsó állkapocs aprítja fel összetett neuromuszkuláris szabályozó körök által vezérelve a táplálékot az alsó és felső fogsor között. Eb­ben közreműködik a nyelv, szá­mos arcizom és természetesen a nyál az enzimeivel és az immun- rendszer elemeivel. Ezenfelül az - többek között a nyelv ízlelőbim­bóiban elhelyezkedő - ízérzéke­lés nemcsak a kulináris élvezetek átélését teszi lehetővé, hanem el­lenőrzi az ételek ehetőségét is aj­tóállóként a test belseje felé. A külvilág felé a szájüreg a szóbeli kommunikáció kulcs- fontosságú helyszíne. A test re- zonáló terének részét képezi, és a fogsorok a nyelvvel együttmű­ködve nagymértékben hozzájá­rulnak a magán- és mással­hangzók képzéséhez. így, ha el­veszítjük a fogainkat, az a rágó­funkció, az esztétikus kinézet és a beszédkészség jelentős ká­rosodásához vezethet. Nem vé­letlenül határozza meg a WHO betegségként a fogak elveszté­sét. Hogy a fogak elvesztése ese­tén a rágórendszer további ká­rosodását elkerüljük, szükség lehet fix vagy kivehető fogpót­lás elkészítésére. ■ A fogak elvesztése esetén jelentősen károsodhat - a rágásfunkció és az esz­tétikus kinézet mellett - a beszédfunkció is. Különösen erősen megtizedelt fogállomány és bonyolult fogállá­sok esetén jelent összetett kihí­vást a fogorvosi kezelés. A leg­fontosabb célok a funkció hely­reállítása és a további károsodá­sok megakadályozása. Idetarto­zik az állkapocscsont megtartá­sa és a fogvándorlás megakadá­lyozása a harapás biztosítása mellett. A szájüreg és az ajkak azonban általános egészségi ál­lapotunkat is tükrözik. Mivel a fogorvos egy a betegek által gyakran felkeresett orvos, felis­merhet néhány általános meg­betegedésre utaló jelet. Idetar­toznak a bőr és a szájnyálkahár­tya daganatos elváltozásai, a vér- és nyirokrendszer, valamint a gyomor-bél rendszer megbetege­dései. A szájüreg ép működése tehát hatással van az életminő­ségre. Egyvalami biztos: az egészség a szájban kezdődik. A szépség pedig úgyis nézőpont kérdése, és önérzeté. Ahogy azt a nagy Barbra Streisand mond­ta: „Anélkül jöttem Hollywood­ba, hogy az orromat megműttet- tem, a fogaimat kicseréltettem és a nevemet megváltoztattam volna. Ez valóban elégedettség­gel tölt el engem.” Megelőzés a szép és jó fogak érdekében tippek Olcsóbb, ha rendszeres időközönként végeznek professzionális fogtisztítást SZERETNÉM, HA SZEBBEK LENNÉ­NEK A FOGAIM. HOGYAN ÉRHETEM ezt el? Sok páciens szeretné ezt, és azt is, hogy fogegészségügyi kezelései ne legyenek drágák. Ehhez rendszeres időközönként professzionális fogtisztítást kell végeztetni. így hatásosan meg­előzhető a fogszuvasodás, a fog­ínybetegségek és a szájszag ki­alakulása. A fogakat és a fogkö­zöket megtisztítják a puha és ke­mény lerakódásoktól és elszíne­ződésektől. MENNYIRE HAT MÉLYEN EZ A KEZE­LÉS? A mélyen a fogíny alatt ta­lálható lerakódások és az úgyne­vezett „biofilm” célzott eltávolítá­sa ennek a programnak kiegé­szítő műveletei. Végezetül a foga­kat egy regeneráló ásványi pasz­tával polírozzák. Ezután speciá­lis, az aktuális szájszituációnak megfelelő fogápolási tanácsadás­nak kellene következni. A keze­lést követően a fogakat kelleme­sen simának érezzük, és az el­színeződések eltávolításának kö­szönhetően világosabbak, csillo­góbbak lesznek. ÉS HA MÁR FOGPÓTLÁSSAL REN­DELKEZEM? A rendszeres szűrés segíti a fogpótlással rendelkező betegeket, hogy a meglévő hely­reállított fogaknak, implantátu- moknak és kivehető protézisek­Érdemes szűrővizsgálatra járni nek úgy viseljék gondját, hogy azok minél tovább működőképe­sek maradjanak, és a károsodá­sokat olyan korán felfedezzék, hogy már kis beavatkozásokkal helyre lehessen állítani azokat. Ennek feltétele, hogy a fogorvos a fogpótlás készítésekor a hely­reállított fog optimális tisztítha­tóságára figyeljen. MIT KELL FIGYELEMBE VENNI? Pél­dául, hogy a fogközök fogínyba- rát kialakításuk által az úgyne­vezett interdentális kefécskék- kel jól tisztíthatok legyenek, és ezzel az otthoni szájhigiéne so­rán optimálisan ápolhatok legye­nek. Egy előrelátóan megterve­zett fogpótlást „harmadlagos megelőzésnek” is neveznek, mert hozzájárul a kárba veszett struktúrák (fogak, csontok, fog­íny) pótlásához és a még meglé­vő struktúrák lehetőleg tartós és maradandó megtartásához. MILYEN GYAKRAN VAN SZÜKSÉG szűrővizsgálatra? Attól függő­en, hogy a kezelő fogorvos mi­lyennek ítéli meg az újabb fog­szuvasodás vagy parodontitisz előfordulásának egyéni rizikó­ját, évente egy-három alkalom­mal érdemes szűrővizsgálatot el­végeztetni. Ehhez a rendelőben speciálisan képzett dentálhi- giénikusra van szükség. ■ <

Next

/
Thumbnails
Contents