Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-29 / 150. szám

4 ZOLDOLDAL HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JUNIUS 29., SZERDA Drótféregből pattanóbogár: gyereknek játék, növénynek kártevő Gyerekkoromban emlékszem, amikor már nem féltem a boga­raktól, gyakran pattintottunk pattanóbogarakat. Azért patta­nó, mert a tor és a potroha közöt­ti részen a testét meg tudja haj­lítani, majd szinte kilövi magát. A pattanó olyan elnevezés egy gyereknek, mint a vilibogár, a szentjánosbogár vagy cserebo­gár. Gyakorlatilag mindenki tud­ja mi is az. De mi is az a drótféreg? A drót­féreg a pattanóbogarak földben élő lárvája. Polifág (sok tápnövé- nyű) kártevők. Megrágják a gyö­kérszálakat, gyökértörzseket és a növények elszáradhatnak. Kü­lönösen a búza, a kukorica, a burgonya, a saláta esetében ká­ros, de nem támadja meg a hü­velyeseket, a repcét, a mustárt és a vöröshagymát sem. Érdekesség, hogy a szárazság kedvezőtlenül hat rá. Természe­tes ellensége: a madarak, a fo­nálférgek és a parazita gombák, a vakondok. Fokozott mértékű előfordulása esetén a vetésforgó a megfelelő védelem. ■ V. B. Dísznövénynek, de koktélba vagy szörpnek is kiváló A mentának akár a díszkertben, akár a fűszernövények között, feltétlenül helye van. Buja, dús, élénkzöld levelei látványosak, ri­asztja a hangyákat, a levéltetve- ket.és a földibolhát, és kiváló alapanyag lehet koktélokhoz. Készíthetünk belőle szörpöt vagy teát, a mentaszósz pedig húsokhoz, salátákhoz kiváló. Rá­adásként pedig olyan illattal ajándékoz meg bennünket, amit már akkor is érezhetünk, ha a kerti úton elhaladva hozzáérünk a leveleihez. A szaporításáról aligha kell gondoskodnunk, a növény megerősödve önmagától indul hódító útra a kertben, ezért olyan helyre ültessük, ahol nem okoz gondot, ha idővel el­foglalja a szomszédos területe­ket. Tápanyagban gazdag, jó víz­ellátású talajon fejlődik a leg­szebben, különleges igényei nin­csenek. Nagy szárazság idején meghálálja az öntözést. Nevelhe­tő cserépben, magaságyásban, balkonládában is, napon és félár­nyékos helyen is megél. ■ B. J. Álomkerthez is jó ötlet kell 2. rész tervezés Jó arány legyen lombhullatók és örökzöldek közt A jó kert összetett rendszer. Gondosan válogatott növényegyüttesek teszik változatossá, látványos, valódi kikapcsolódást kínáló kerti térré. Növények, burkolatok, te­rek, csobogók a kertben, sövények, felmérés, váz­lattervek, takarékossági szempontok. Néhány szempont, amit figyelem­be kell vennünk a kert tervezése és építése előtt. Wenszky Béla Egy-két csapadékosabb évet ki­véve kerti növényeink csak rendszeres öntözéssel fejlődnek megfelelően. Az épület tetőfelü­letéről és a burkolatokról elfo­lyó „felesleges” csapadékvíz összegyűjtése egy föld alá he­lyezett tartályban - ciszterná­ban -, vagy fúrt kúttal a mai víz­árak mellett biztosan meghozza az árát. Ha van vizünk, felmerülhet egy madáritató, kerti tó vagy úszómedence elhelyezése is. Pénzügyi lehetőségünk és a ren­delkezésre álló terület nagysága dönti el, melyiket választjuk. Egy csobogó, ahol az énekesma­darak inni és fürödni tudnak a legkisebb kertben is elhelyezhe­tő, és élőbbé teheti kertünket. A tó nagyobb helyet kíván, a kert értékét nagyban emeli, de csak rendszeres ápolás esetén díszük szépen. Elég, ha csak a nyugodt vízfelszín tükröződéseit emlí­tem, amikor egyszerre tárul elénk az égbolt kékje és megket­tőzve kertünk virágainak szül­és formagazdagsága. Az építkezés kezdetén le kell termelni a humu­szos termő réteget, hogy a kert építésé­hez felhasználhas­suk. Mérjük fel a kertünket, s ha már az épület is körvo­nalazódik, készítsünk alaprajzi vázlatokat. Kérjük el az építész vázlattervét, hogy gondolatain­kat az épülettel, a telekhatárok­kal összhangban vethessük pa­pírra. Mérjük meg, mennyi he­lyünk van az utca felőli oldalon az előkertben, az épület oldalfa­lai és a telekhatár között, és mennyi maradt az épület mö­Az építkezésnél csak a valóban felesleges földet kell feltétlenül elszállítanunk. gött. Ha van olyan növény, amit szeretnénk megtartani, annak helyét is mérjük be pontosan. A mérés eredményét célszerű M=1:100 méretarányban felraj­zolni: ekkor a valóságban mért egy méter a papíron egy centi­méter lesz. Ha a telek nagyon enyhén lejt, akkor a magasságkülönbsé­geket nem kell mér­ni és feltüntetni. Ha lejtős a területünk, akkor legalább a főbb pontokat magassági értelemben is fel kell mérni. Célszerű a bejárati utca­szintről indulni - járdp, útsze­gély vagy közműakna -, és ka­rók, deszkák, vízmérték vagy a kőművesek által használt gumi­csöves, üvegszelepes vízmérték­kel átvinni a magasságokat, és azokat karóval vagy a kerítésosz­Kertépítéskor fontos lehet néhány jogszabály általában tizenöt centiméter törzsátmérő feletti fa kivágása engedélyköteles tevékenység. A kivágásról és az ültetésről az országos rendelkezéseken alapuló helyi építési szabály­zat rendelkezik. Középmagas fát, fenyőt a telekhatártól két méterrel, sövényt fél méterrel beljebb lehet ültetni. Nagymé­retű fánál - esetleg diónál -, akár öt méter is lehet a védő- távolság. Gyakran azt is előír­ják, hogy hány darab fát kell ültetni - például 150 négyzet- méterenként egyet - a telekre. lopokon zsírkrétával megjelölni, és mindezt az alaprajzunkon is bejelölni. Felmérési rajzunkat jó megőrizni, a vázlatterveket ké­szítsük az erre fektetett pausz­papírra, de a legtöbb háztartás­ban hamarabb fellelhető sütőpa­pír is tökéletes. A növények kiválasztásánál, meg kell találni a helyes arányt a lombhullató ps az áttelelő lom­bú vagy örökzöld fajok között. Az örökzöldek egész évben ár­nyékolnak, a lombhullatók ág­rendszere télen átengedi a napsugarakat, amire abban az időszakban nagy szüksé­günk is van. Minden növény­nek, mely életfeltételeit a mi ég­hajlatunkon is megkapja, helye lehet a kertben, de kerüljük el az egyhangúságot! Sok helyen láthatjuk, hogy a befüvesített ud­vart körbeültetik oszlopos tuják- kal, és ezt nevezik kertnek. A kert ennél összetettebb, sokszí­nűbb, varázslatosabb dolog, ha gazdagon összeválogatott nö­vényegyüttesekkel ültetjük be. Egy szépen megtervezett és megépített kert látványa, és fő­ként a kertben tartózkodás min­den emberben az édenkert és a paradicsom ősemléket kelti élet­re. Ennek elérése vezessen min­ket a tervezés ideje alatt! rTTTTTTM ■ ... hogy a mentának bár több száz változata lelhető fel Európában, Ázsiában és Afrikában is, méretben és formában eltérőek ugyan, de mindegyik illóolaj-tartal­ma a mentol. ■ ... hogy Kínában és Japán­ban már az ókorban ter­mesztették, gyógyászati cél­ra kétezer éve alkalmazzák, az ókori görögök pedig bal­zsamozásra is használták. ■ ... hogy régészeti kutatá­sok alkalmával Egyiptom­ban Krisztus előtt 1000-ből származó növényt is talál­tak a kutatók. ■ ... hogy Erdélyben a népi gyógyászat ma is az egyik meghatározó növényként tartja számon. ■ ... hogy olaját desztillálás- sal nyerik a frissen szedett, még virágrügyes állapotú hajtásokból, ami a rágógu­mi-készítés egyik alapanya­ga, de használja az élelmi­szer- és a kozmetikai ipar is, és néhány fogkrém is tartalmaz mentaolajat. ■ ... hogy a borsmentát Amerikában több száz hek­táros területen, nagyüzemi körülmények között ter­mesztik. ■ ... hogy Európa minden országában és az Amerikai Egyesült Államokban is sze­repel a hivatalos gyógyszer- könyvekben. ■ ... hogy a legenda szerint Perszefoné nem nézte jó szemmel, amikor férje, Hádész szemet vetett egy Menthe nevű nimfára, ezért gyógynövénnyé változtatta a lányt, mások szerint viszont az aggódó Hádész varázsolt növényt a gyönyörűséges nimfából, hogy megmentse őt felesé­ge ha- ragjá­Az összeállítás szakmai partnere: KERTMANUFAKTÚRA megtervezzük, beültetjük, gondozzuk 06 30 944 68 73 www.kertmanutakmra.hu info@kcrtmanufaktura.hu A két lábon ugráló segítség kertvédelem Hernyót, szúnyogot pusztít a feketerigó Főként az erdőszélek, bokros te­rületek madara, de bátran ne­vezhetjük városi madárnak is: kertvárosi övezetekben, város- központok parkjaiban is gyak­ran találkozhatunk velük. Szíve­sen tartózkodnak az ember kö­zelében a könnyen megszerez­hető táplálék és a kevesebb raga­dozó miatt. A kertbarátoknak valóságos áldás, ha a feketerigók gyakran látogatják a kertjüket, ugyanis megesznek minden hernyót, ara­szolót, molyt, bogarakat és azok lárváit, de szeretik a gilisztát és a szúnyogot is. Nemcsak a rova­rok és bogarak jelentik számuk­ra a táplálékforrást, kedvenc cse­megéjük néhány bogyós termés, imádják a bodzát és a galagonyát. Étrendjüket gyakran egészítik ki szőlővel is, de a seregélyekhez képest ebben műkedvelőknek számítanak. Látványnak sem utolsó, ahogy ugrálva, körbe-kör- be figyelve módszeresen kutat­ják át a területet. A fűnyírás vé­geztével azonnal megjelennek, és hozzálátnak a gyepfelület módszeres vizsgálatához. Hosz- szú percekig lehet gyönyörködni kecses ugrásaikban, kedves, bo- hókás lényükben. Városi környezetben a telet ná­lunk tölti, amúgy erdei cimborái már szeptemberben útra kelnek, céljuk a Földközi-tenger vidéke, ahonnan általában februárban jönnek vissza. Novembertől februárig bátran etethetjük konyhai hulladék­kal, adhatunk nekik főtt krumplit, ré­pát és gyümölcsda­rabokat is, de kenyeret és kenyérmorzsát sohase kí­náljunk. A feketerigó hímjének csőre narancssárga, tol­la ébenfekete, a tojók tollruhája barnás, és csőrük színe sem olyan élénk, mint a hímeké. Hermann Ottó gyűjtéséből tudjuk, hogy a népnyelvben régebben rézorrú rigónak is nevezték. A fekete rigó hangja a www.varosimadarak.hupont.hu címen hallgatható meg. ■ V. B. A minap egy elhanyagolt park­ban sétáltam. Nagy volt a fű, a valaha dísznek ültetett fák gon­dozatlanul nőttek, alattuk elva­dult díszcserjék és örökzöldek mindenütt. A sétány mellett ütött-kopott kukák hevertek fel­borogatva. A valaha ké­reggel, faaprítékkal megszórt út csak itt-ott volt kivehető a szegé­lyező bokrok között. Kertész szem­A láthatatlan kerti barát mel alapesetben felbosszantot­tam volna magam az igényte­lenségen, a gondozatlanságon és a nemtörődömségen. Most nem így volt! Kotorászást hallottam. Aztán semmi. Levelek ropogását, aztán megint semmi. Fötörészést, vatorászást, majd megint csönd. Megálltam és füleltem. Mi lehet ez? Egyszer csak elém ugrott. Nem ijedtem meg. Elmosolyod­tam. Jó kedvem lett! Szomorú csalódottságom és savanyú dü­höm elszállt. Már nem láttam az elszórt szemetet, nem érez­tem az elhanyagoltságot körü­löttem. Csak néztem ezt a kis élőlényt, ahogy ugrott, ugrott és ugrott, gyors egymás utánban négyet-ötöt, majd meg­állt, körülnézett. Aztán megint ugrálva haladt tovább, majd megint - már-már kihúzva ma­gát - körbetekintett. Vicces és kedves is volt egyszerre, olyan közvetlen és szinte barátságos. Hopp, hopp, hopp, hopp megint haladt egy kicsit. Addig néz­tem, szinte mozdulatlanul, amíg a növények el nem takar­ták. Ezután már csak a levélek ropogása, az ágak recsegése maradt. Aztán megint csönd. Egy rigó volt, a „láthatatlan" kerti barát! ■ Vas Bálint f 1

Next

/
Thumbnails
Contents