Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-29 / 150. szám

5 2011 JÚNIUS 29., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Ingyen mehetnek strandra Körén, tízéves bérleti szerződés készült Tíz évre bérbe adta a kiskörei sza­badvízi strand működtetését a he­lyi önkormányzat. A helyi lako­sok ennek csak az előnyeit élve­zik, ugyanis azok, akik a Tisza- parti városban élnek, ingyenesen használhatják a partot és a ren­dezvényekre is 50 százalékos be­lépőjeggyel juthatnak be. A fürdő­helyet bérbe vevő átvállalta a ren­dezvények szervezését is. Erről is tájékoztatott Magyar Csilla pol­gármester azon a közmeghallga­táson, amelyen a város gazdasá­gi állapotát ismertette. ■ Nem jelölték meg a kért támogatás célját. A lakossági tájékoztató aktua­litását elsősorban a belső ellenőr­zések tapasztalatainak közzé té­tele adta. A vizsgálódás a közbe­szerzéseket, a sportegyesület működését és a szakfeladatok el­látásának hatékonyságát vette górcső alá. A pályázatra beadott kérelmek esetében megállapítot­ták, előfordult, hogy a támogatás célját sem jelölték meg, illetve a számlák kiállításánál és befoga­dásánál is voltak problémák. Az utóbbi időszakban a strand bér­beadása és a takarékosabb gaz­dálkodás miatt a pénzkifizetések negyedére csökkentek. ■ SZ. R. Egri belvárosi üzletből vitték el a bevételt Egy egri üzletben történt bűn- cselekmény - tájékoztatott ked­den egyik olvasónk, hozzátéve: több rendőrautó is megjelent a bolt előtt a Dobó téren. Soltész Bálint r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője érdeklő­désünkre annyit árult el: egy belvárosi üzletből ismeretlenek ellopták a bevételt. A bűnügyi helyszínelés még tart, a szak­emberek a többi közt vizsgálják azt is, hogy az elkövetők mást is magukkal vittek-e. A százados szerdára ígért tá­jékoztatást az ügyben. Informá­cióink szerint a belvárosi ruha­üzletben biztonsági kamera is üzemel, így nem kizárt, hogy videofelvétel készült a bűncse­lekményről. ■ P. A. A több tízmilliós gépekre vigyázni kell, ezért a legtapasztaltabb vezetők kapják meg azokat. A mezőtárkányi Tóth János a vágóasztalt ellenőrzi. Fejet hajtanak a kalászok aratás Az eddigi eredmények elmaradnak a várakozásoktól Folytatás az 1. oldalról Munka közben oda kell figyelni, hiszen több tízmilliós gépekkel dolgoznak, éppen ezért csak ta­pasztalt, megbízható szakembe­rek vezethetik azokat. Közben időről időre ellenőrizni kell a sze­mek nedvességtartalmát. Ottjár- tunkkor 10,8 százalékos értéket mértek az őszi árpában, ami ide­ális, kicsit korábban, néhány száz méterrel odébb viszont 15-öst, ak­kor éppen pár csepp eső esett. Ez nem jó, mert ilyenkor a gabona befullad a tárolásnál.- Hétfőn délután kezdtünk a munkához, a százhektárnyi őszi árpa az első nálunk a jgfá sorban, a víztartalom függ­vényében haladunk. Eddig hatvan hektárral végez­tünk, az átlagtermés 2,8 tonna. Ez a két­soros fajta sörár- 1 pának is jó - mutat a táblá­ra Réti János, a mezőtárká­nyi tsz agro- nómusa. Ki­csi nád is van közte. - Évtizedek­kel ezelőtt meliorá­ción is átesett ez a terület, elvezették róla a vizet. Tavaly azonban annyi eső és hó esett, hogy fölütötte ben­ne a fejét a nád - magyarázza. Idén azonban már szárazabb volt az időjárás, negyedannyi csapa­dék hullott, mint tavaly. Ez jel­lemző az egész megyében. Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelés- ügyi Igazgatóságának megbízott vezetője szerint az őszi árpa ara­tása a megyében folyamatos, ám a repce esetében az elhúzódó vi­rágzás miatt a táblák egy része még nem alkalmas arra, hogy be­takarítsák róla a termést.- Az őszi és téli, nagy mennyi­ségű csapadékból fakadó kedve­zőtlen talajállapotokat a repce rosszul tűrte, így az eddigi ter­mésátlagok gyengék, hektáron­ként 1,5 tonna alattiak. A több mint négyezer hektáron elvetett őszi árpa közel negyede került a tárolókba. A növény 3,6 tonnás termésáüagokat produkált, eddig alulmúlva a várakozásokat Az ár­pára és a repcére is megfelelő a kereslet, így jelenleg értékesítési gondokról nincs információnk - ad helyzetjelentést Bocsi Csaba. A legnagyobb területen ter­mesztett növény, az őszi búza dömpingszerű betakarítása továb­bi kedvező időjárás esetén várha­tóan jövő hét közepén kezdődik. I | A szárazság miatt kevesebb vegyszer kellett má>i-• Alt Y / A következő növény, amelyet Mezőtárkányban betakaríta­nak majd, a repce lesz, ' annak táblájában több helyen vannak belvízfoltok. - Hat­vanöt hektáron vetettük, a hektá­ronkénti átlagter­més 1,8-2 tonna körül lesz majd. Utá­na a búza jön, abból 260 hektárunk van. Tavaszi árpánk nincs, mert a belvíz miatt nem tud­tuk elvetni, helyette a kukorica és a napraforgó területét növel­tük, de harminc hektár így is üresen maradt. A talaj-előké­szítéssel nem minden esetben haladtunk a tervek szerint, ez a termésátlagban is jelentkez­ni fog majd. Szerencsére a szá­razság miatt elegendő volt az elvégzett vegyszeres gyomirtás, s a gombák sem szaporodtak - fejti ki réti János agronómus (képünkön). Szokások is társultak az aratás kezdetéhez JÚNIUS 29., Péter-Pál napja az egyik leggyakoribb id& pontja az aratás kezdeté­nek. A munkát fohászko­dással, imádsággal, kalap­emeléssel kezdték. A Csalló­közben az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte. Az Ipoly menti falvakban az új részt­vevőket beavatták. Olyan szokás is volt, hogy a legé­nyek és lányok, akik először arattak, keresztapát, illetve keresztanyát választottak maguknak, például Fejér és Somogy megyei uradalmak­ban. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott ga­bona szalmájával megkötöz­ték, s csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. El­szórt adatok olvashatók ar­ról, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévé­nek, az elsőnek learatott bú­zaszálaknak. Ebből a ter­mésből a baromfinak adtak egészség- és termékenységva­rázsló céllal, de betegségel­hárító szerepe is volt. EGYPERCES INTERJÚ Digitális tananyagok önképzéshez Digitális tananyagíró progra­mot zár az egri Eszterházy Károly Főiskola Médiainfor­matikai Intézete. A társadal­mi megújulást célzó, több fel­sőoktatási intézmény közre­működésével végzett és most befejeződő munka szakmai vezetőjét, dr. Forgó Sándort kérdeztük.- Milyen meggondolásból pályáztak e feladatra?- A hazai, illetve a nemzet­közi felsőoktatási intézmé­nyek között fokozódó verseny miatt a távoktatást, ennek is az elektronikus módszerek­kel támogatott formáját straté­giai célként, kitörési pontként kezeljük. Az is célkitűzésünk volt, hogy az intézmény fala­in kívül is hatékonyabbá te­gyük a felnőttoktatást. Fontos szerepet játszott, hogy folytat­ni akarjuk az elektronikus ta­nulási formák terjesztését.- Mire használható a prog­ram végeredménye?- Olyan rendszert építet­tünk ki, ami az önálló tanulás támogatására intézményünk minden szakterületén, nappa­li és levelező tagozaton egy­aránt alkalmazható.- Mi lesz az elkészült tan­anyagok sorsa?- Negyvenkét „szabványos"- másfél ezer képpel, valamint több s^áz hang- és mozgókép­elemmel illusztrált - multimé­diás tananyag készült. Egysze­rűen hangzik, de a sorsuk az, hogy valamennyit közzé tesz- szük. Informatikus könyvtá­ros szakos hallgatók lesznek a felhasználói alap- és mester- képzésben, mégpedig mind az alapozó-, mind pedig a törzs­képzésben. ■ S. B. S. Sárga nyakkendős ifjak próbatáborban avatás előtt Tábortűznél elevenítették fel élményeiket a cserkészjelöltek Borjúnevelő fű nőtt az egykori házak helyén Újlengyelben vertek tábort nemrég azok a kisdiákok, akik sárga nyakkendős jelöltekként készülnek a közelgő cserkész- avatásra. A rákoscsabai 812. Csaba vezér, illetve az egri 212. Bornemissza Gergely Cserkész- csapat közös próbatáborában húsz fiatal ismerkedett a közös­ség életével. Mint Báthory László, az egri csapat vezetője elmondta, az élménydús időszak a sátorve­réssel kezdődött, majd a tábori zászló felvonásához sorakoztak fel a résztvevők. A kicsiknek igazi - ám még kissé félelme­tesnek tűnő - próbatétel volt az éjszakai szolgálat, végül azon­ban becsülettel helytálltak vala­A Sün és a Menyét őrs tagjai a verseny előtti eligazításon mennyien. A Sün és a Menyét őrs tagjait napközben készség- fejlesztő feladatok várták: meg­tanulták például azt, hogy mi­ként kell praktikusan becsoma­golni a hátizsákba, kötelet cso­mózni, tájékozódni, nyomot ol­vasni az erdőben, és a legnehe­zebb körülmények között tüzet gyújtani. A gyakorlatok szüneté­ben a település történelmével, túrázás közben pedig a környék nevezetességeivel ismerkedtek meg. Élményeiket a záró tábor­tűznél elevenítették fel. A fiatalokat avató nagytábort a miskolci II. cserkészkörzet rendezésében augusztus köze­pén tartják meg az egri Berva- völgyben és a Lesréten. ■ Sz. I. Kötelező történelmi lecke volt egykor az apró gyerekeknek megmutatni a hajdani faluhe­lyet, és az akkor még jól látható dombokon felfedeztetni velük a házhelyeket. Az ügyesebbek még azt is megjegyezték, melyik dombon kinek a háza állt. Mind­ezek az élmények pillanatok alatt megelevenedtek azon a ki­ránduláson, amelyet az újlőrinc- falvi önkormányzat szervezett idős lakosainak a község egyko­ri helyére, a ma már csak Óha­lászként ismert szigetre. A mindössze 130 éves telepü­lésnek a közelmúltban jelent meg a monográfiája, amely nem csupán a Felső-Magyaradon lé­tesült új helység történetével, hanem a 600 esztendős, ma már nem létező egykori faluval, Tiszahalásszal is foglalkozik. Az újlőrincfalviakban ébredt nosz­talgiának tett eleget Zsebe Zsolt polgármester, amikor túrát szer­vezett Óhalászra, múltjuk hely­színére. A kilátogató szépkorúak sze­me előtt egy pillanat alatt meg­elevenedett a tározó létrehozása előtti állapot, régi történetek so­rával együtt. Többen mesélték, gyerekkorukban szinte kötelező volt megkeresni a régi falu he­lyét, a házak maradványait rejtő dombokon füvet kaszálni a kis- borjúknak. Az önkormányzat szeretne hagyományt teremteni a múltidéző túrákkal. ■ Sz. R. k i

Next

/
Thumbnails
Contents