Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-28 / 149. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 28., KEDD Heves Megye Mezőgazdaságáért Díjat kapott dr. Magda Sándor Gyöngyösön tartotta éves küldöttgyűlését a Heves Megyei Agrárkamara. Vágner Ákos, a szervezet főtitkára éves jelentésében kiemelte, 2010-ben százötvennel nőtt a taglétszámuk, amely immár eléri a hétszáz gazdálkodót. Néhány esztendővel ezelőtt még csupán kétszáz termelőt képviseltek. A kamara és a tulajdonában álló Agro Heves Nonprofit Kft. is eredményesen gazdálkodott, több százan vették igénybe | szolgáltatásaikat.- Tájékoztató fórumokat szer- | veztünk, ezen kívül közremű- § ködtünk a területmérésekben, szaktanácsadásban, a tápanyaggazdálkodási tervek elkészítésében, a talaj- és növényvizsgálati . mintagyűjtésben. Számos tanfolyamot is szerveztünk, amelyeken összességében nyolcszáznál is többen vettek részt - mondta el Vágner Ákos. Hozzátette: fenntartják a kamarai tanácsadói hálózatot is, a szakembereket tíz ügyfélszolgálati irodában kereshették föl a gazdálkodók. A tanácsadók az információadáson túl segítettek például a támogatási kérelmek kitöltésében és benyújtásában is. 4 Dr. Magda Sándor 47 éve tevékenykedik az agráriumban A küldöttgyűlésen átadták a 2008-ban alapított Heves Megye Mezőgazdaságáért Díjat. A kitüntetést az elnökség döntése alapján ebben az évben Előházi János és dr. Magda Sándor kapta meg. Előházi János a Mátratej Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, a Kiskörei Mezőgazdasági, Halászati és Kereskedelmi Zrt. tulajdonos igazgatója, míg dr. Magda Sándor a Károly Róbert Főiskola rektora. ■ A régióban a felsőoktatási intézmények az innováció motorjai, az EGERFOOD-nál főleg élelmiszer-biztonsági kutatásokat végeznek Elaprózódnak a kutatások innováció Szétforgácsolódtak az erőforrások, szűkítenék a kört Frissítették az észak-magyarországi régió innovációs stratégiáját. Jelenleg a cégek jó részét nem érdeklik a kutatások és fejlesztések, pénzük sincs az újításokra. Tóth Balázs Hazánk sem teljesít túl jól innováció terén, régiónk pedig kifejezetten gyenge uniós összehasonlításban. A cél, hogy az országos kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásokból ne csupán 4,1, hanem 10 százalékhoz közeli aránnyal részesedjünk. A kevés befektetett pénz ennek ellenére jó eredményeket hoz, ez pedig a tudásközpontoknak és a közvetítő intézményeknek, valamint az innováció hasznosulásában érdekelt vállalkozásoknak, továbbá a civil és kormányzati szerveknek köszönhető. Az észak-magyarországi régióban szinte csak a felsőoktatási intézmények környezetében folyik ilyen tevékenység, Borsodban található a kutatóhelyek több mint a fele - áll az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség által kidolgozott innovációs stratégiában. Tavaly fölmérték a régió K+F keresleti és kínálati helyzetét. A megkérdezett vállalkozások többsége nem áldoz kutatás-fejlesztésre, elégségesnek tartja a kilencéves termék- és szolgáltatásElőnyben a nemzetközi együttműködések az innovációs stratégia szerint előnyben kell részesíteni a nagy termelési értékű beruházásokat, illetve a csúcstechnológiák megvalósítását, a nemzetközi együttműködéseket, a klaszterképzést célul kitűző fejlesztéseket. Támogatni kell a régió gazdasági perifériáin tervezett, minél szélesebb körű, kedvező szociális hatásokkal járó beruházásokat. Elsődleges feladat a foglalkoztatás és a jövedelemtermelő képesség növelése, az új vállalkozások alapításának feltételeit megteremtő környezet kialakítása, továbbá a kutatók mobilitásának elősegítése. Kiemelt területeket jelölnek ki fejlesztésre A RÉGIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI céljait figyelembe véve az erő forrás koncentrációja, a kritikus tömeg biztosítása miatt az anyagtudományok és nanotechnológia, a megújuló energiaforrások, a környezet-, információ- és élelmiszer-biztonsági technológiák kapnak kiemelt figyelmet. Az iparágak közül a gép- és járműipar (képünkön a ZF Hungária egri üzeme), a vegyipar - különösen a műanyagfeldolgozás -, valamint a mechatronika élvezne előnyt, Földrajzi terület szerint a Kazincbafcika-Miskolc- Tiszaújváros, illetve a Salgótarján-Eger- Mezőkövesd- Miskolc tengelyek lesznek kiemeltek. váltási ciklust. A válaszadók harmada közepes innovációs hajlandóságúnak értékeli társaságát, csak a gazdasági környezet visz- szahúzó hatása miatt nem látja értelmét a változtatásoknak. A zömében termék- és szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozók harmada tekinti kínálatát nemzetközi szintűnek. Ugyanekkora azok aránya, akik az elmúlt három évben kaptak K+F megbízást, a megrendelők főleg hazai kis- és középvállalkozások voltak. Kutatókkal elsősorban a régió felsőoktatási intézményei rendelkeznek. A fejlesztők kétharmada forrás, saját erő hiányában nem tervezi szolgáltatásainak bővítését. A K+F aránya a GDP-hez képest régiónkban 0,68 százalék, ez elmarad az országos 0,9, illetve az uniós 1,9 százalékos átlagtól. Ez a kevés forrás is Miskolc, Eger, illetve Gyöngyös környékén összpontosul. Az innovációra szánt uniós pénzekből 2005-2008 között 30 milliárd forint jutott, szétaprózva, a régió 37 nyertes pályázata közül 15 Heves megyei volt. A kevés K+F jellegű beruházás érdemben nem járult hozzá a GDP növekedéséhez. Nőtt ugyanakkor az innovációs témával foglalkozó vállalkozások száma, a régió kutatóhelyeinek forrást teremtő aktivitása. Probléma, hogy nem rajzolódnak ki az elsődleges kutatási célok, az egyetemek tudásközpontjai alig teljesítik ilyen jellegű feladataikat. Javaslatokat várnak a kisebb bürokráciára heves megye Az egyszerű államról tartanak konzultációt szerdán az egri városháza dísztermében. A 10 órakor kezdődő konferenciára várják a vállalkozókat, akik elmondhatják véleményüket, ötleteiket arról, hogyan csökkentenék az adminisztrációs terheket. A fórumon részt vesz a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője és Habis László, Eger polgármestere is. A kormány a bürokrácia csökkentésére már elfogadott egy csomagot, amely januártól lép életbe, és 105 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat. Szeretnének összeállítani egy 400 milliárdos cselekvési tervet, a vállalkozók javaslataira alapozva. Dohányra és zöldségre utalnak támogatást Magyarország A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megkezdte a termeléstől elválasztott dohányra szóló, valamint a zöldségre, gyümölcsre és a dohányra érvényes szerkezetátalakítási támogatás kifizetését. Június végén több mint egymilliárd forintot utal át közel ezer gazdálkodónak a dohány történelmi bázis alapú támogatás keretében az MVH. A zöldségre, gyümölcsre és a dohányra szóló szerkezetátalakítási segítség biztosítása érdekében is elkezdik a kifizetéseket. Ezen a jogcímen 8,5' milliárd forintot kap 1800 termelő. Egyre kevesebb a csoportos elbocsátás heves megye Április után májusban sem volt csoportos létszámleépítés a megyében. A régióban és országosan is egyre kevesebb ilyen bejelentés érkezett, májusban 15, illetve 573 embert bocsátottak el így. A munkaügyi központoknál idén Hevesből 102 ember csoportos elküldését jelentették be, a régióban 250 dolgozót küldtek el ebben a formában. Országosan eddig 3870 munkavállalótól köszöntek el hasonlóképpen foglalkoztatóik. Egy vendég két éjszakát töltött el Heves megyében Növekedtek az adóbefizetések Hevesben közterhek Az országos átlagtól is magasabb az idei többletbevétel Heves megye kereskedelmi szálláshelyein az idei első negyed évben ide látogató 65,5 ezer vendég 139 ezer vendégéjszakát töltött el. Mindez 37, illetve 31 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A megye turisztikai vonzereje elsősorban a belföldi látogatókra volt hatással, a külföldi vendégek aránya mindössze 6,5 százalékot tett ki a KSH szerint. Utóbbiak közel négytizeddel többen érkeztek, mint egy éve, s vendégéjszakáik száma is 28 százalékkal emelkedett. Nyolc európai országból kereste fel a megye szálláshelyeit a háromnegyedük, akik közül legtöbben Németországból utaztak térségünkbe. Az idei első negyed évben Heves megye 121 településéből csak 23-ban jártak turisták, a vendégek 37, a vendégéjszakák 36 százalékát Egerben regisztrálták. A belföldiek átlagban 2,1, míg a külföldiek 2,5 éjszakára foglaltak szállást. Az év első három hónapjában a megyei kereskedelmi szálláshelyeken lévő szobák 18 százalékát foglalták el a megyébe érkezők. Ez 1,9 százalékponttal elmaradt az országostól, de 4,4 százalékponttal meghaladta a régió átlagát. ■ ■ A külföldiek közül a németek a leggyakoribb vendégek A 2011. első öthavi adóbevételek alakulását a lecsengőben lévő pénzügyi-gazdasági válság hatásán túl számos tényező befolyásolta. A törvényi változások elsősorban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi jövedelemadó (SZJA)- és társadalombiztosítási bevételekben hoztak újdonságot. Januárban még az előző évek szabályai szerint történt az elszámolás, a változások csak a második hónaptól éreztették a hatásukat. Az egyéni vállalkozók és az áfás magánszemélyek az SZJA-elszá- molást még a régi szabályok szerint rendezték. A költségvetési szerveknél a kormányzati döntések miatt nem volt a tavalyihoz hasonló nagy összegű külön juttatás, tavaly novembertől a magánnyugdíj-pénztári befizetések a központi költségvetésbe folynak be. Ezen túl decentralizálták az utóbbi időben régiós formában működő hivatalokat. Heves megyében a kiemelt adónemekből az első öt hónapban 58,719 milliárd forint folyt be. Ez 7,7 százalékkal magasabb a tavalyi év hasonló időszakánál, és 6,5 százalékkal haladja meg az országos átlagot, amelyben a január-májusi adóteljesítmény csekély mértékben növekedett. Heves részesedése az országos nettó bevételekből két százalék maradt, a régiósból viszont 40,8 százalékra nőtt. Ez annak köszönhető, hogy Borsod megye 67,7 milliárdja csökkenést jelent, és ennek oka az, hogy az ÁFA-kiutalások összege meghaladta a bevételekét. Heves megyéből ÁFA címén összességében 20,4 milliárd érkezett a közös kasszába, ez 4,5 százalékos növekedés a tavalyi első öt hónaphoz képest. A személyi jövedelemadóból származó bevétel egymilliárd forinttal, 10,16 milliárdra csökkent, a mérséklődés arányaiban fele sem volt az országos átlagnak, köszönhetően az üzleti szféra befizetéseinek. A társadalombiztosítási járulék összege 25,24 milliárdra rúgott, ellentétben a tavalyi 21,22 milliárddal, itt is a vállalkozói rész növekedése volt számottevő, 35 százalékos. A Heves megyei társasági adóból 1,7 milliárd, az EVÁ-ból 692 millió, az egészségügyi hozzájárulásból 518 millió forint bevétele keletkezett az államnak. ■ Heves megyei adóbefizetések 2011. január-május (milliárd Ft) Nettó 3 TAO+EHO+EVA A