Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-24 / 146. szám

2011. JÚNIUS 24., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Az utókor ítéletére bízom magam .«i számvetés Kő Pál: a „mintha művészet” ideje jön, de az idő megszüli majd a jövőt Hetvenéves lett a Mester, Kő Pál Kossuth- és Mun- kácsy-díjas szobrászmű­vész, Heves díszpolgára. A hopi képzőművészet ikonját ezekben a hetek­ben országszerte köszön­tik tisztelői, barátai, ta­nítványai. Szuromi Rita Nagytermészetű magyar ember, aki barátoktól, tanítványoktól körülvéve úgy él a budapesti Ep­res-kertben, mint egy arisztokrata, nehezen visszavá­sárolt hevesi szülő­házában, a Maczky-kúriában pedig úgy, mint egy parasztember. Tizen­három évesen már többet kere­sett munkáival, mint cselédsor­ban élő édesanyja, Teri néni, mégsem a pénz motiválta soha. Kő Pál ma is egy általa alkotott rendszerben él, mondják, ereje is ebből fakad.- Hogyan éli meg a 70. szüle­tésnapját? Készít számvetést?- Régen rajzoltam önarcképet, ez azt jelenti, hogy mostanság nem készítek semmiféle szám­vetést. Az ember rendszerint ak­kor érez késztetést arra, hogy szemügyre vegye magát és ön­vizsgálatot tartson, amikor ösz- szegezni akar. Semmi ilyenre nem készülök. Ellenben min­dennap kitalálok valamit, s az vagy bejön vagy sem. Félek a mobiltelefontól, nem szeretem az internetet, ha hírt akarok ad­ni magamról, akkor levelet írok, mégpedig kézzel. Igazi levelet, olyat, mint amit anyáink vártak a frontról, ami nem gépi volt, ha­nem szívből jövő és őszinte.- Egyszer kijelentette, a szob­rászat távol áll Öntől...- Hát persze, mert én festőnek készültem - neveti el magát. - Tanyasi gyerekként a világ híre­Tanítványaim ta­lán megmentik a mohácsi jeleket. mt Ijmbere iről, történéseiről én csak rádió­ból, Padisák Miska bácsitól hal­lottam. írtam is neki egy levelet, ugyan, mondja már meg, hol van olyan iskola, ahol nem kell ta­nulni, csak rajzolni és festeni. Ő visszaírt, hogy ilyen a világon sehol sincs, mert mindenhol van matematika, ké­mia, történelem. De mégis van egy a fővárosban, amire talán én gondolok. így kerültem Buda­pestre, s vett szárnyai alá Somo­gyi József, akire ma is apámként, mesteremként emlékezem. levitt Somogyihoz, hogy kezdjen velem valamit. Somogyit ez nagyon fel­bosszantotta. így kez­dődött.- A magyar törté- }y. nelem nagy alak­jainak, esemé­nyeinek meg- formázása végigkísérte pályafutá­sát. Valóban Mohács volt a csúcs? „Soha nem keres­tem az utat, amit eddig az asztalra letettem, az úgy jött belőlem...”- Szinte nem készül olyan be­szélgetés Önnel, amikor ne említené a nevét.- Amikor Budapesten ka­maszgyerekként tanultam, az édesapám börtönben ült. Gon­dolhatja, 1957-63 közt nem tyúklopásért... Somogyi József apám helyett apám volt. Ráadá­sul neki köszönhetem, hogy szobrász lettem, holott akvarel- listának készültem. Tanárom, Csebi Pogány István úgy döntött, túl drótosak a rajzaim, talán szobrásznak még jó leszek, ezért Szon­dit, Rá- kóczit^ mindig is' szíveseb­ben mintáz­tam, mint mondjuk Lenint. Nem tagadom, van . Leninem is, mégpe- •*,' dig életnagyságú. KO PÁL (eredeti nevén Pataki Lajos, majd Maczky Levente Lajos) születési hely: Heves, Perespuszta, 1941. június 2. életpályája: 1968-ban végezte el a Magyar Kép­zőművészeti Főiskolát. 1978-tól a Magyar Képző- művészeti Főiskola tanára, 1991-től egyetemi ta­nár. 1993-tól a Magyarok Világszövetsége Képző- művészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke. CSALÁD: nŐS, felesége Halassy Csilla szobrászművész. Egy bará­tom kertjében áll, pedig a Fia tál Művészek Stúdiójának kiírt pályázaton a harmadik lettem vele. Mohács? Nagy szerelem és nagy szívfájda­lom. Hajlok arra, hogy a mo­hácsi emlékhelyet életem fő művének tartsam, habár az ^ utóbbi években romlásnak indult. Ott voltam a sírok feltárásakor, dolgoztam abban a bizottságban, amely végül úgy döntött: a magyar lélek nem bírja el, hogy a hős magyarok csont­jait, mint egy mauzóleumban, mutogassuk, ezért az antropo­lógiai vizsgálatok után viszsza kell azokat temetni, s fölé egy emlékhelyet kell megtervezni. Az 1976-os avatás óta az idő a sírjeleket alaposan kikezdte. Ma már sem erőm, sem lehe­tőségem ennek a hatalmas nemzeti legendának a helyre- állításához. Bízom abban, hogy tanítványaim nem en­gedik a végső pusztulást.- Mun­káin a fa a fémmel, a fa a kővel gyakran al­kot egysé- , get. Tüda- I tosan . nem ho- V- mogén anyaggal dolgozik? í - Ösztönö- f sen alkotok. So­ha nem keres­tem az utat, amit eddig az asztalra letettem, az úgy jött belőlem. Ha én alkotni kezdek, csak úgy tudok, ha anyait, apait bele­adok. Az ember a tö­kéletesre törekszik és az örökkévaló­ságnak dolgozik. Hogy ez mennyire sikerül, azt majd a jó Isten eldönti.- Foglalkoztatja mostanság az örökkévalóság? Nagy Gáspár na­gyon szépen mondja: „múlik a jövőnk”. Talán most a „mintha művé- fk szét" időszaka jön. **"*■• ' Bízzuk az ítéletet az í időre. A kínai agyag­hadsereg katonáit is megtalálta az utókor... Az idő mindent elren­dez, s megszüli a jövőt. EGYPERCES INTERJÚ Megerősítették a Bér-patak gátját Heréden Tavaly kora nyáron három­szor öntötte el Herédet az ár­víz. Kómár József polgármes­ter szerint mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy hasonló csapás többé ne for­dulhasson elő.- A fő problémát a települé­sen átfolyó Bér-patak jelen­ti. Végeztek már a gátak megerősítésével?- A templom felőli oldalt tel­jesen feltöltöttük, s három zárható átereszt is elhelyez­tünk. A szakemberek szerint ez elegendő ahhoz, hogy a patakot a medrében tartsuk. Kétmillió forintot költöttünk erre, vagyis a teljes tavalyi ta­lajterhelési adót, amit a lakos­ság fizetett be az önkormány­zat kasszájába.- A meder tisztítása mikor­ra várható?- A vízügyi igazgatóság munkatársai jelenleg a nö­vényzetet teszik rendbe a pa­tak teljes hosszában, azaz Hatvantól egészen Nógrád megyéig. Idén szerencsére nem volt túl sok csapadék, így jól haladnak a munkálatok­kal. Megígérték, hogy jövőre elvégzik a kotrást is.- A község másik nagyobb beruházása az új orvosi rendelő megépítése. Ezzel hogy haladnak?- A kivitelező szerint az Is­kola utcai épület elkészültsé- ge1 85 százalékos, így július végén átadhatják. Ezt a mintegy negyvenmillió fo­rintba kerülő fejlesztést pá­lyázati pénzből, valamint 14 milliós saját erőből valósítot­tuk meg. ■ T. 0. Kómár József: A teljes talaj- terhelési adót árvízvédelemre költöt­tük. Munkanapokon hőség, hétvégén erős lehűlés Folytatás az 1. oldalról Ügy tűnhet, mintha szabályos ritmusban, mindig a hétvégi sza­badidőt tennék tönkre a ciklo­nok, azonban ez nincs így. - A ciklonok kialakulásának sem­mifajta ritmusa nincs. Ez egy­szerűen pech - mondja Rázsi András meteorológus. Az, hogy kétszer-háromszor így alakult az elmúlt hetekben, még nem mu­tat szabályos sorozatot. Volt hű­vösebb idő hét közben is, de munkahelyen ülve ezt nem veszi észre az ember. A zivatarok kialakulásáért a korábbi esőzések miatt páradús­sá vált levegő, a napsütés követ­keztében fólhevült talaj és a mas­szív hidegfrontok a felelősek. Ezek összjátékaként szabadul­hatnak föl azok a hatalmas ener­giák, melyek aztán égzengést, felhőszakadást, jégesőt, erős szél­lökéseket okoznak. Télen azért nincs zivatar, mert a Nap nem képes fölhevíteni a talajréteget, így nem tud elraktározódni az energia. Agresszív zivatarok ese­tében nagyon rövid idő alatt na­gyon nagy mennyiségű csapa­dék hullik le. Ezt befolyásolják a földrajzi adottságok is. A völgy­ben fekvő települések, mint ami­lyen Eger is például, természe­tes védettséget élveznek a szélro­hamokkal szemben, melyek egyébként elérhetik az akár 90 km/óra sebességet is. ■ Színészek és diáitok. Az egri Pinceszínház színészei és verpeléti diákok közös műsorral köszöntötték a nyári vakációt az iskolában. A műsort kö­vetően bejelentették: június 30-án az Arany János Általános Iskola és Re­ményi Ede Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Társult Intézmény fel­adatait más szervezeti formában egy jogutód intézmény veszi át. A madárcsicsergéstől az erdei zakatolásig A Magyar Nemzeti Parkok Hete alkalmából színes rendezvé­nyekkel várta a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) az ér­deklődőket. A két kerékre pat­tant túrázók mellett Noszvaj kör­nyékén botanikai kalandozásra is várták a jelentkezőket. Schmotzer András, az igazgató­ság kutatási referensének veze­tésével a helyi NATURA 2000 te­rületen tehettek izgalmas sétát. Az ingyenes terepbejárás út­vonala magában foglalta az Atti- la-forrást, ahol az üres kulacso­kat hűs forrásvízzel tölthették meg a résztvevők. A zöldben ba­rangolók a mészkedvelő és mészkerülő tölgyesek növényze­tével is megismerkedtek, továb­bá a forrás patakját övező éger­liget is számos botanikai érde­kességet kínált. A túrán elsősor-, ban a növénytani ritkaságok ke­rültek szem elé, ám a környék földtani és állattani tudnivalói­ról is értesülhettek a természet­kedvelők - tájékoztatott Novák Richárd oktatási referens. A lel­kes csapat később a település legmagasabb pontjára, az Ár­pád-hegyre is felkapaszkodott. A magaslatról egyébként remek kilátás nyílik, ahonnan tiszta időben még a Tisza is látható. A Nemzeti Parkok Hete helyi ren­dezvénysorozata a hét végén a mátrai, a szilvásváradi, illetve a felsőtárkányi erdei kisvasutas túrákkal zárul. ■ f »I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents