Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-24 / 146. szám
6 2011. JÚNIUS 24., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2011. június 23-án 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.06.23. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Fotex 374 0,80 0 Synergon 308 0,32 3 Émász 18 820 0,07 3 Econet 26 0,00 0 ORC 2 230 0,00 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft E-Star 10 100-4,88 55 CIG Pannónia 866-3,77 48 Rába 775-2,51 14 FHB 931-1,48 6 Mól 20 900-1,41 4 987 A BUX index az elmúlt napokban 23 000 22 900 22824 22800 22 700 22 600 22 500 22 400 22488 22483 22 300 _________________________ po nt./ 06.15 06.16 06.17 06.20 06.2106.22 / 1FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.23.) Üi elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 53250 MALMI BÚZA 2011. augusztus 47250 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus 49 900 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 60500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 110100 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. június 23-án 1€ 1$ 1CHF f f f 268,09 Ft 187,79 Ft 223,51 +0,84 Ft +2,19 Ft +2,93 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.23.) Vételi Eladási 1 Budapest Bank 259,09 275,11 CIB Bank 256,63 278,01 Citibank 256,27 277,63 Erste Bank 259,91 274,89 FHB Bank 259,50 275,00 K&H Bank 259,33 274,27 MKB Bank 260,23 273,57 OTP Bank 262,76 276,24 Raiffeisen Bank 263,25 275,09 Z • • I ■ 5 • Előny a munkaadóknál magyar munkaterv Érdekvédők aggályai - Fő a foglalkoztatottság Teljesen új munka törvénykönyvét előlegez meg a tegnap publikussá vált Magyar munkaterv: ösztönözné a részmunka- időt, könnyítené az elbocsátást, és háttérbe szorítaná a szakszervezeteket. Braunmüller Lajos Jelentősen átalakítaná a rugalmasság érdekében a munkajogi szabályozást a kormány - erősíti meg a korábbi politikai nyilatkozatokat és a Széli Kálmán-terv célkitűzéseit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által tegnap publikált Magyar munkaterv. A hazai foglalkoztatottság jelentős felpörgetését célzó koncepció az új munka törvény- könyvvel kapcsolatban teljesen új munkaerő-piaci szemléletet tükröző koncepció rajzol fel. A születendő jogszabály szűkítené a védelemben részesülő dolgozók körét, azt állítva: a magasan képzett munkavállalóknak nincs erre szükségük. A szerződéses autonómiát is jelentősen erősítené a kormány a munkavállalásban, tágabb teret engedve munkavállaló és munkáltató megegyezésének. Különböző ösztönzőket helyez kilátásba az atipikus foglalkoztatási formák terjedésének elősegítésért, így megkönnyítené a gyermeket nevelő szülők, az idősek, s a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését. Az új törvénykönyv háttérbe szorítaná a szakszervezeteket is, és helyettük az üzemi tanácsoknak adna nagyobb szerepet. Végül - a munkaerő felvételének döntését megkönnyítendő - egyszerűbbé és tehermentesebbé tenné a vállalkozók számára a dolgozó elbocsátását. „Amit a kormány rugalmasságnak nevez, az a munkavállalóknak kiszolgáltatottságot jelent” - mondta el Varga László. A A NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK szerint a rugalmasabb munkaerőpiacok könnyebben reagálnak a válsághelyzetekre. Ezért például az EU és az OECD is támogatja az ilyen irányú változásokat - mondta el Scharle Ágota. A Budapesti Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: kérdés ugyanakkor, ez mennyit lendít a foglalkoztatottságon, hiszen a magyar munkaerőpiac nemzetközi összevetésben Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) elnöke hozzátette: „A magas képzettségű dolgozók védelmét enyhítő szabályozás teljesen elhibázott, hiszen egy munkavállaló hiába jól képzett, ha idősebb korában elbocsátják, nem talál könnyen állást. A szerződéses autonómia erőltetése szintén a munkavállalók kiszolgáltatottságához vezet, lévén a felek nem egyenjogúak.” Az elnök szerint a munkavállalókat megvezetik, hiszen az üzemi tanácsoknak bár vannak fontos jogosítványai, ezek nem terjednek ki az üzemen túlra. Varga szerint a tervezett intézkedések eddig is rugalmasnak számított. Ráadásul egy ilyen munkaerőpiacon a bérek is rugalmasak. Egyidejűleg bérszabályozást bevezetni az adóváltozások ellensúlyozására és megkönnyíteni az elbocsátást, egymásnak némiképp ellentmondanak. Ez a kettő együtt arra ösztönöz, hogy a dráguló bérköltségre a vállalkozók így inkább elbocsátásokkal, mint más eszközökkel válaszoljanak - tette hozzá. nem alkalmasak a foglalkoztatottság növelésére. Mindez „a 19. századi kiszolgáltatottság megteremtése, ezzel piacképtelenségünk még erőteljesebb lesz.” Megérett már a munka törvénykönyvének újraszabályozása, hiszen az egy teljesen más helyzetben született. A rugalmasabb szabályozás új szemléletet hordoz, amely a vállalkozók részéről támogatható - mondta el Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: fontos lenne, hogy az anyagban is említett, a dolgozók érdekeit szolgáló garanciákat is beépítsék az új törvénybe. Nem a kiszolgáltatottság növelése a cél, hanem hogy az átláthatatlan, bonyolult és felesleges adminisztrációt levegyék a munkáltatók válláról. Egy egyszerű, és áttekinthető szabályozás szükséges, ahol pedig van specifikum, azt valóban ésszerűbb az adott munkáltatónál szabályozni. Ugyanakkor mindez csak részben alkalmas a foglalkoztatottság növelésére. Önmagában még nem lendül fel a foglalkoztatás az egyszerűbb szabályozástól, de ha az alkalmazott eszközök egy irányba mutatnak, mindez hozzájárulhat a sikerhez - tette hozzá Dávid Ferenc. Bérszabályozás, elbocsátás - ellentmondások Júliustól igényelhető: extra kártérítés a gazdáknak A EU-tagállamok uborka-, cukkini-, paradicsom-, édespaprika- és endíviatermesztői rendkívüli támogatást kérelmezhetnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból. A Németországban májusban kitört kólijárvány következtében keletkezett károk enyhítését célzó támogatás keretében összesen 210 millió euró támogatás fizethető ki. A tagállamok illetékes hatóságai a rendelet értelmében legkésőbb október 15- ig kötelesek kifizetni a rendkívüli támogatást. A megjelent rendelet szerint a gyümölcs- és zöldségágazatot ért veszteségeket a má- j jus 2ó.-június 30-i időszakra terjedően kompenzálják. ■ A zöldség- és gyümölcságazat járvány okozta veszteségeit enyhítik. A kiegészítő támogatást azok a gazdák is igényelhetik, akik nem tagjai valamely elismert termelői szervezetnek. A támogatás folyósítását július 11-ig lehet kérelmezni a tagállamok illetékes ha- | tóságainál, amelyeket az államok június 30-ig jelölnek ki. ■ Rogán Antal: Nem lesz bérkommandó Nem alakul akciócsoport, amelyik ellenőrizné az előírt béremelést a cégeknél - közölte “Rogán Antal a Blikk-kel. A fideszes képviselő elmondta, azért a NAV-ba olvadó munkaügyi hivatal vizsgálni fogja, betartják-e a cégek a bérajánlást, sőt külön bejelentésre is kiszállnak majd. Pénzbüntetést a hatóság nem ró ki. „A fukar vállalkozások büntetése az lesz, hogy két éven át nem indulhatnak állami és EU-s pályázatokon, közbeszerzésen, és búcsút inthetnek a fejlesztési pénzeknek. A kabinet a kisebb keresetűek védelmében hozza az intézkedést”. Jelezte: nem minden alkalmazott bérét kötelező növelni, elég csak kétharmaduknak. így a dolgozókat a jövőben is lehet ösztönözni. Szerinte a vállalkozások képesek kitermelni a növekvő költséget, mert az idei adócsökkentés ennek többszörösét hagyja náluk. ■ Munkahelyeket teremtenek a kínai befektetők A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítéséről tárgyaltak a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság budapesti ülésén - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Fellegi Tamás miniszter-kormánybiztos vezette a tárgyalást. Fő téma a légügyi szállítmányozás, a kutatás- fejlesztés, a környezetvédelem, a víztisztító technológiák hasznosítása, az autóipari együttműködés volt. Kínai cégek több ezer munkahelyet hozhatnak létre Magyarországon - idézi a Bloomberg hírügynökség. A keleti nyitást kiemelten kezelő magyar kormány célja kiaknázni a rohamosan fejlődő kínai gazdaságban rejlő lehetőségeket. ■ Tőke kell a fejlesztésekhez visoNKA Az első magyar mezőgazdasági cég a tőzsdén Első mezőgazdasági vállalatként lépett a Budapesti Értéktőzsde B kategóriájába a Visonka Takarmánykeverő Nyrt. Az egykori takarmánykereskedő családi vállalkozásból 3 évtized alatt Bács- Kiskun megye egyik legnagyobb takarmánygyártója és forgalmazója lett, amely tavaly 36 ezer tonna takarmányt gyártott az 1300 lakosú Páhiban. A cég tavalyi árbevétele elérte a 2,3 milliárd forintot, és a rendelésállomány alapján legalább ennyit ér el az idén is. „A Visonka a tavalyi rossz időjárás ellenére is nyereséges volt, ám ez nem elég a halaszthatatlan fejlesztések finanszírozására. Bővíteni kell a tárolókat és a silókat, amelyhez az önerőt a részvénykibocsátásból kívánjuk fedezni ” - hangsúlyozta Pimper Richárd, a Takarmánykeverő tulajdonosának elnök-vezérigazgaGarázsból a csúcsra dömök Gábor, a 36 fős takarmánykeverő vállalat vezérigazgatója meghatottan idézte fel, hogy a családi takarmánybolt egy 40 négyzet- méteres garázsban indult a hetvenes évek közepén, ma pedig a részvénytársaság a megye egyik legnagyobb takarmánygyártó cége. tója. A Visonka egy éve került a szintén a tőzsde B kategóriájában forgó KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. tulajdonába. A KEG vezérigazgatója közölte, hosszú távon számol a Vison- kával. Rögzítették: az 1,96 millió 250 forint névértékű Visonka- részvényből 180 nap alatt legfeljebb 30 százalékot értékesítenek, mégpedig legkevesebb ezer forintos áron. A KEG ragaszkodik az irányító pozíció megtartásához. „Ilyen típusú cégek tőzsdei bevezetésére Lengyelországban vannak példák” - mondta Pimper Richárd, hozzáfűzve: hosszabb távon akár a környező országok piacán is megjelenhet speciális termékeivel a Visonka. ■ D. K. Brüsszel. A kétnapos EU-csúcson mégsem veszik napirendre az uniós gazdasági kormányzást megalapozó hatos jogszabályi csomagot, miután az Európai Parlament nem szavazott még róla. A horvátok csatlakozását viszont megerősíthetik, és persze a fő téma a görög mentőcsomag lesz, amely nem kis indulatokat válthat ki a tagállamok között. Fotónkon Orbán Viktor kormányfő
