Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-01 / 127. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 1, SZERDA Érdemes lehet újrahasznosítani a régi, fölmart aszfaltot Új vezetést választott a Közlekedéstudományi Egyesület országos szervezete, számolt be az eseményről a Heves megyei szervezet legutóbbi találkozóján Szerencsi Gábor megyei elnök. Az eddigi országos elnököt, Heinczinger Istvánt Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára váltja. A Heves megyei szervezet kedden tartotta a közlekedési klub rendezvényét, amelyen a remixelt aszfalt technológiájáról adott ismertetőt Bebők Gábor, a 3R Remix Egyesület titkára. A helyszínen a felmart, majd a régi burkolóanyag visszaépítésének módszerét megyénk több útjának helyreállításakor is használták az elmúlt években, a legismertebb a Kisköre-Tiszanána összekötő út. A remixelt aszfolt olcsóbb, mint az új, és tartós, használható normál építésre, ráépítésre és új út készítésére. Pazarlásnak ítélte, ha a régi, értékes réteget hulladéklerakóba viszik, és a helyére új, drága aszfaltszőnyeget terítenek. ■ Kulcsfontosságú a vízelvezetés helyes megoldása az utakon. Elhangzott: a magyar utak felújításakor elsősorban a tervezésbe csúszik hiba, azt meg kell előznie helyszíni szemlének, csak azután lehet megállapítani, hogy milyen anyagra lesz szükség. Célszerű szem előtt tartani azt is, hogy mire használják az utat, mekkora rajta a forgalom. Kulcs- fontosságú a vízelvezetés helyes megoldása, sokszor elmarad a padka és az árok rendbetétele, ezért károsodnak az utak. ■ Bebők Gábor szerint pazarlás a régi építési törmelék lerakóba szállítása Önzetlen kiútfelderítők páratlan szerveződés Két nő harca a kilakoltatások elkerüléséért Csodákra képesek az emberek, ha összefognak egy nemes célért. Anna és Mónika éppen ezt teszi. Maguk sincsenek könnyű helyzetben, mégis azon fáradoznak, hogy mások sorsa jobbra forduljon. Cserébe semmit sem fogadnak el. Szilvás Krisztina Tóth Anna és Szeredi Mónika életcéljául tűzte ki, hogy küzd azokért az emberekért, akik bajba kerültek például a hitel-tör- lesztőrészletek vagy az elveszített állásuk miatt. Aki ugyanis hónapokig fizetésképtelen, az elveszítheti a fedelet is a feje fölül. Márpedig bejelentett lakcím nélkül senkit sem vesznek fel dolgozni, nem folyósítják számára a szociális juttatásokat, legrosz- szabb esetben még a gyermekeit is állami gondozásba vehetik. A két füzesabonyi nő munka- nélküliként és hiteltörlesztőként sokat küzdött saját maga és rokonai boldogulásáért. Hosszú idő alatt beleásták magukat a bankokkal, kölcsönzéssel kapcsolatos jogszabályokba, kiismerték a kiskapukat. Hogy tapasztalataik alapján másoknak is segíthessenek, létrehozták az Összefogás a Kilakoltatások Ellen Társadalmi Szerveződést. Bárkinek ingyen segítenek.- Kapcsolatban állunk jogi szakemberekkel és pénzügyi közvetítőkkel. Tanácsokat adunk a bajbajutottaknak, hogy hová fordulhatnak segítségért, statisztikai felméréseket végzünk, jogsértésekkel foglalkozunk. A bankok sokszor jogalap nélkül mondják fel a szerződéseket, a hitelfelvevők ezt nem is tudják - mondja Anna és Mónika. A két elszánt nő már több tucat embernek segített, van, aki visszajáró „vendégük". Az ország különböző pontjairól keresik meg őket.- Egy internetes fórumon bukkantam a szerveződésre. Munkát kerestem, de mivel rokkantsági segélyt kapok, tanácstalan voltam - emlékszik Pallós Péter, aki a Somogy megyei Kadarkán él. - Annáék megírták, milyen lehetőségeim vannak, mi vonatkozik rám a Munka TörA füzesabonyi asszonyok igyekeznek megelőzni, hogy kilakoltassák a bajbajutottakat. Képünk illusztráció. vénykönyvéből, mikortól és milyen feltételekkel vállalhatok munkát. Sokat segítettek, sikerült is állást találnom.- A párommal játszottunk egy internetes játékot, ahonnan egyszer csak letiltottak bennünket - meséli a Pest megyei Taksonyon Annát és Mónikát interneten keresik meg tanácsokért A polgármester támogatja a szerveződést anna És Mónika törekvését a Füzesabonyi Polgármesteri Hivatalban is szívesen veszik. - Örömmel fogadtuk a kezdeményezést, sőt javasoltuk nekik az egyesületté válást - mondja gulyás László polgármester. - Azzal, hogy felmérik, kik szorulnak segítségre, az önkormányzat munkáját segítik. Mindenben támogatjuk őket, amiben tudjuk, hogy nagyobb bizalom övezze munkájukat. Ha például tanácskozáshoz helyre van szükségük, ingyenesen biztosítjuk nekik élő Barczi Andrienn. - Zárolták a játékfiguránkat, és megrágalmaztak, hogy csaltunk. Nem tudtuk, mit tegyünk. Nézelődtem a hálón, és rátaláltam az ő blogjukra. írtam nekik, még aznap válaszoltak. Tanácsot adtak, kit keressünk, mit írjunk a levelünkben. • Anna és Mónika szeretné egyesületi formában folytatni, amit elkezdett.- Szeretnénk menekülőházakat kialakítani bajba jutott családok számára - árulják el. - Úgy tudjuk, munkánk egyedülálló az országban, hiszen a kilakoltatások kapcsán a gyermekjogok képviseletével, az esetlegesen utcára kerülő családok elhelyezési lehetőségeivel egyetlen civilszervezet sem foglalkozik fő tevékenységi körként. Igyekszünk megelőzni a kilakoltatásokat, vagy ha az elkerülhetetlen, szeretnénk lakhatási lehetőséget biztosítani a befogadó családdal vagy albérlettel nem rendelkezőknek, hogy ne kerüljenek a gyermekeik hatósági gondozásba. Arról is gondoskodnánk, hogy az ingóságaikat, állataikat elhelyezzük. A működtető új, ám a majorságban régi munkájukat végzik az autisták Folytatás az 1. oldalról A ferences rendtartomány tíz éve működteti a Karácsondhoz közeli Gyöngyösön az Autista Segítő Központot. Itt elsősorban otthont és oktatást biztosítanak az autista gyermekeknek. A ferencesek öt éve döntöttek a kará- csondi majorság létrehozásáról, ahol felnőtt auüstákat foglalkoztattak. A rend erre a célra fordítható anyagi forrásai viszont kimerültek, ezért hónapokkal ezelőtt már jelezték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, hogy támogatásra lenne szükségük. A szaktárca segítsége nyomán került a majorság a Főkefe Nonprofit Kft. működtetésébe. ■ Megmarad a majorság, a gondozottak fizetése. Az évi közel 5 milliárd forintos forgalmat produkáló budapesti, állami tulajdonú társaság továbbfoglalkoztatja a majorságban élő 12 autistát, illetve még 20-22 megváltozott munkaképességű embert vesznek majd fel. A nyolchektárós major területén továbbra is zöldségsavanyító és zöldségcsomagoló egységet működtetnek, illetve összesen 1500 négyzetméter alapterületen fóliasátrakban termelik meg az ehhez szükséges alapanyagot. ■ Nem bukkantak az eltűnt egri nő nyomára Órákon át kerestek hétfőn egy egri nőt rendőrök, polgárőrök és speciális mentők. A hatóságot az eltűnt hozzátartozói értesítették, miután a 34 éves hölgy ismeretlen helyre távozott otthonából - tájékoztatott Soltész Bálint rendőrségi sajtószóvivő. Az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport vezetője, Kovács József a Hírlapnak elmondta: tizenegyen vettek részt az éjszakába nyúló kutatásban. Az Eged-hegyen quaddal és kutyákkal is keresték az eltűntet, de nem jártak sikerrel. Információink szerint a nő búcsúlevelet is hagyott hátra, amelyben azt írta: öngyilkosságra készül. ■ Barta Dóra és a Badora sikere a fesztiválon Fontossá vált a női alkotói mentalitás ars nostra Három művésztanár egyedi stílusú festményei az egri tárlaton Barta Dóra és a Badora Társulat munkáját is elismerték a hazai táncosok egyik legfontosabb rendezvényén, az Országos és Nemzetközi Kortárs Összmű- vészeti Találkozón, közismert nevén a Tánc Fesztiválján, amelyet idén már 14. alkalommal rendeztek meg a veszprémi Pannon Várszínházban. A négy napon át tartó megmérettetés végén előadói díjat kapott Barta Dóra Harangozó-díjas érdemes művész a Badora Társulat „Valami a semmibe” című előadásáért. A fesztivál szervezői díjat is alapítottak: azt annak a társulatnak szánták szolidaritásul, amelyet „súlyos méltánytalanság” ért az elmúlt egy évben, „és azt emelt fővel viselte”. A Post Scriptum Díjat az egri Badora Társulatnak ítélték oda; egy herendi váza kíséretében Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója és Krámer György, a fesztivál művészeti vezetője azt kívánták Barta Dórának, hogy szép új irodára, s ezzel otthonra találjanak. A versenyen idén tíz társulat és mintegy nyolcvan táncos vett részt. A fődíjat ezúttal Fehér Ferenc és Horváth Csaba koreográfusok kapták megosztva. A legjobb társulatnak a Közép-Eu- rópa Táncszínházát ítélte a zsűri, az alkotói és a közönségdíjat Gold Bea vehette át a „Vég veled” című munkájáért. ■ „Ars nostra” címmel látható három, korábban az egri főiskolán végzett fiatal képzőművész - Dunai Beáta, Fejes Adrienn és Ostorházi Erika - közös tárlata. Alkotásaikat elemezve a kiállítást megnyitó H. Szilasi Ágota művészettörténész arra utalt, hogy egy évszázaddal ezelőtt nőnek festészetet tanulni és művészkörökben mozogni maga volt az erkölcsi fertő. A XX. század elejétől azonban a női mentalitás és tapasztalat kiemelkedően fontossá vált a képzőművészetben. Mint a most bemutatkozó művésztanárok esetében is, akik nőként vállalják magukat, és művészetet akarnak csinálni. Az egyik alkotó, Fejes Adrienn készséggel vállalta a tárlatvezetést- Egy nő máshogy gondolkodik, máshogy látja a világot, máshogy szerkeszt meg egy képet, más színeket használ... Ha jó egy kép, akkor abban megjelenik a művész öntudata, s érződik, hogy ez férfi vagy női öntudat-e. Az utóbbi érzelmesebb, érzékibb..., pont úgy, mint az élet más területén - hívta fel az érdeklődők figyelmét a sajátos témájú és hangulatú művekre. így Ostorházi Erika bensőséges aktjaira, Dunai Beáta geometrizáló metafizikus absztraktjaira, illetve Fejes Adrienn h'rai organikus expresszióira. A kiállítás június 19-ig tekinthető meg az egri Keresztény Ifjúsági Klub és Galériában. ■
