Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-01 / 127. szám
2011. JÚNIUS 1., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Tájházat avattak, és a honatya is verselt a Hősök napi ünnepségen A jászberényi huszárok és a szi- halmi fúvósok csalogatták a kömlőieket a község idei legnagyobb ünnepségére, a Hősök napjára, amely a falu alapításának 750. évfordulója is volt. A rendezvényre hazahívták a Komlóról elszármazottakat, és vendégül látták a lengyel testvértelepülés, Rychtal küldöttségét is. ■ Öt telekcserével szerezték meg a Tájházat. Jéger Károly címzetes kanonok ünnepi miséjével kezdődtek az események, majd dr. Tóth József országgyűlési képviselő emlékezett a világháborúk áldozataira. A honatya később verselt is: dr. Nagy Jenő helyi költő In memórián című művét mondta el. A nyugdíjaskórus és a női kar műsora után a településről elszármazott 75 éves Bartus Zsig- mond foglalta össze Kömlő 750 éves múltját. Ezután avatták fel a Tájházat. Öt telekcserével mentette meg az önkormányzat a falu legrégibb épületét, amely a továbbiakban hagyományőrző célokat szolgál, a pajtájában pedig lakodalmakat rendezhetnek. Utóbbiból ízelítőt is kaphattak az ünneplők a szihalmi Tobán táncegyüttes jóvoltából. ■ Nagy családokat ruháztak fel a hotel dolgozói Folytatás az 1. oldalról- Nekünk a fejünk alatt is gyerek van - adott képet helyzetükről Nagyné Váradi Melinda, amikor a Hotel Eger & Park ruhagyűjtési akciójának eredményét átvette. A férjével hét gyermeket nevelő egri anyuka nagyon örült a szálloda adományának, miként az átmeneti otthonban elhelyezett másik, hattagú családnál is jó helyre kerültek a felajánlások.- így áttétel nélkül, közvetlenül juttathatjuk el a leginkább rászorulóknak a nagyon fontos használati cikkeket - indokolta a mostani akciót Harmati Péter szállodaigazgató, aki azt ígéri, hogy lesz folytatása a kezdeményezésnek. ■ B. Cs. A fúvószene ismét az ünnepek része lehet Egerben. A nemrég alakult egyesület a hagyományokat ápolva szeretne városi zenekarrá válni. A rezesbanda újra játszik promenádzene Megalakult az Egri Obsitos Fúvószenekar Egyesület Az Egri Helyőrség, vele a fúvószenekar is 2008. január 1-jén szűnt meg Egerben. Sokan emlékeznek azonban még a pattogós ritmusú katonazenés ébresztőkre, a rangos fesztiválokra. Mazurka Zita Az Egerben korábban oly sikeres katonazenekar hagyományait folytatva idén májusban megalakult az Egri Obsitos Fúvószenekar Egyesület. Művészeti vezetője Karnizs Csaba nyugállományú százados, zenetanár, karmester, aki az Egri Helyőrségi Zenekar „iskolájából” kikerülve vált a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar karmesterévé, végül azonban visz- szatért Egerbe.- Az egri 24. Bornemissza Gergely felderítő zászlóaljban voltam katona 16 évig - mondta Karnizs Csaba. - Szeretnénk feléleszteni, folytatni a zenei és kulturális hagyományainkat, ismét beépíteni a város kulturális életébe a fúvószenekari műsorokat, fesztiválokat. Egyesületünknek 2 5 tagja van, nyolcvan százalékát nyugalmazott katonazenészek alkotják, a többiek civilek, akik elkötelezettek a zene iránt. Bárki csatlakozhat hozzánk, aki szeretne fúvószenekarban játszani. A Szálkái Gyuláné Szálkái Gyula: Katonazene itthon és a világban A MAGYAR KATONAZENE első történeti bizonyítékát a 926-ban lejegyzett Ekkehard krónika örökítette meg, melyben egy magyar katonai csapat dél-németországi hadicselekményeiről ad hírt. Első szervezett formájával a XVI. században találkozhatunk a török szultán haderejében, ahol már tudatosan használták a katonamuzsikusok által játszott zene erejét a hit és az elszántság megerősítésére. Az első katonazenekar a XVIII. században a német Spiel volt, amely a síp és a dob együttes elnevezése. Muzsikálás közben érte aknatalálat a muzsikusokat frontszolgálat alatt A MEGYESZÉKHELY egyházi és polgári életében a XVII. századtól már fontos szerepet játszott az itt állomásozó ezred fúvószenekara. A frontszolgálat alatt, 1944-ben muzsikálás közben érte aknatalálat a zenekart. Ezután több mint tíz évig „csendes” volt a laktanya, mígnem 1957-ben honvédelmi minisztériumi parancs újra életre hívta a fúvósokat. Az Eg rí Helyőrségi Zenekar meghatározó szereplője lett a város és a megye kulturális eseményeinek. Az igazi sikereket az 199(Ees évek hozták meg kovács László százados, karnagy és dohos László ezredes, Liszt-díjas főkamagy munkásságának köszönhetően. Részt vettek a Debreceni Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválokon, városunkba is elhozták a rendezvénysorozatot, több éven át külföldi szerepléseikről is díjakkal tértek haza. Farkas Ferenc Zeneiskola végzett fiataljainak is lehetőséget adunk a promenádmuzsika művelésére. A fegyelmezett katona és a muzsikuslélek kettőssége ragadta meg Szálkái Gyulát, aki az egyesület elnöke. A nyugdíjas katonatiszt 2005-ben került Egerbe. Bár nem katonazenész, tiszteli és szereti a műfajt.- Már gyerekkoromban is sokszor vágyakozva néztem a katonazenekarokat, hallgattam a zenéjüket - mesélte a százados. - Amikor meghallom a nagydob ritmusát, ma is érzem a menetelést a lábamban. Felesége, Szalkainé Patófalvi Margit, az egyesület titkára sokáig aktívan részt vett Eger kulturális életében.- A dohánygyárban dolgoztam gépészet, logisztika és építészet területen. Fiatalon szereplője és szervezője voltam, ma is rendszeres látogatója vagyok a kulturális rendezvényeknek. Az 1970- es évek végén, az 1980-as években a helyőrség tagjai aktívan bekapcsolódtak a városi programokba, így a civilek megismerhették a katonazenét. Ezt a hangulatot, a rendezvényeket szeretnénk feleleveníteni, újra az ünnepek részévé tenni a szabadtéri fúvószenét, hiszen a múltban oly sok örömet és kellemes perceket szerzett a lakosságnak. EGYPERCES INTERJÚ A folytonosság elkötelezettje a parancsnok Seres Tibor tűzoltó alezredes vezetői kinevezéséről döntött a megyeszékhely közgyűlése. Az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokát kérdeztük.- Mi a vezetői hitvallása?- Tűzoltónak lenni szolgálat. Parancsnokként e szolgálat megmutatását tartom szem előtt úgy, hogy ezt az állampolgárok szükség esetén- és azon kívül is - érezhessék. Arra törekszem, hogy tevékenységünk az itt és a környékünkön élők számára biztonságérzetet adjon.- Mit tart a legfontosabb feladatnak?- A folytonosság a legfontosabb. Elődömmel elkezdtük a személyi állomány képzésének, gyakorlati tudásának minőségi és mennyiségi javítását. Ezt szeretném továbbvinni. Szerencsére fiatal, jól terhelhető emberekről van szó, hiszen a 101 tűzoltó átlagéletkora - benne néhány idősebb munkatárssal - mindössze 33 év.- Ha sok pénzhez jutna a szervezet, mire fordítanák?- Az önkormányzat eddigi támogatásának köszönhetően most sem állunk rosszul. Ám ha lenne még pénz, el tudnánk költeni értelmes célokra. Például az épület hőszige- teléses korszerűsítésére, a „korosodó”, bár jó műszaki állapotú járműpark frissítésére. •Természetesen szükség lenne tűzoltóim illetményének a növelésére is. A realitások talaján maradva: ahol elengedhetetlen a pótlás vagy csere, azt ha segítséggel is, de meg fogjuk oldani. ■ S. B. S. Seres Tibor:- Ha lenne több pénz, el tudnánk értelmes célokra költeni. A Sajt Lovagrend tagja lett Prázmári László Svéd diákok ismerkedtek meg Egerrel látogatás A Dobó István Gimnáziummal alakítottak ki cserekapcsolatot Ma van a Tej Világnapja. Az ebből az alkalomból kedden tartott ünnepségen Prázmári Lászlót, a tiszanánai Agrocentina Kft. ágazatvezetőjét beválasztották a Sajt Lovagrendbe. A 2003-ban alapított lovagrendnek 18 tagja van, Heves megyét egyedül Prázmári László képviseli, de a termelők közül is kevesen kerültek be eddig. A Tej Terméktanács tegnapi fórumán Jakab István, a Magosz elnöke elmondta, az ágazati szereplők nagyobb összefogásával és a hozzáadott érték növelésével fokozni kell a magyar tejágazat versenyképességét. Megvannak a feltételek a tejtermelés növelésére, a szükséges szaktudás is rendelkezésre áll. Az elmúlt években csökkent a hazai tejfogyasztás, miközben az eladásokból az importkészítmények részesedése egyre nőtt. Magyar- országra dupla annyi értékben hoznak be tejet és tejterméket, mint amennyit innen kivisznek. Az egy főre jutó tej- és tejtermék- fogyasztás ma fejenként alig éri el a 150 litert, 2005-ben meghaladta a 162 litert. Istvánfalvi Miklós, a termék- tanács elnöke szerint el kell érni, hogy a belföldi értékesítésben 80 százalék legyen a magyar termékek aránya. A tejelő tehenek számát a 2003-as 365 ezres szintre szeretnék növelni a jelenlegi 200 ezerről. ■ Remekül érezték magukat azok a svéd diákok Egerben, akik a Dobó István Gimnáziummal kialakított cserekapcsolat keretében érkeztek a hevesi megye- székhelyre Skeleftea városból. A vasárnaptól csütörtökig tartó látogatásuk idejére gazdag programot szervezett számukra a házigazda intézmény. Először természetesen az iskolával és tanulóival ismerkedtek meg. Előadást tartottak nekik a hungari- kumokról, de ők is készültek egy bemutatóval hazájukról. A két ország diákjai közös sport- J programon is részt vettek. A külföldi vendégeket Rázsi | Botond is köszöntötte a Városhá- 1 zán. Az alpolgármester mesélt a A svéd fiatalok megcsodálták Kopcslk Lajos Marcipániáját is I— ' ? megyeszékhely történelmi szerepéről, Dobó István és hős katonái várvédéséről. Kiemelte: épített öröksége mellett különösen értékessé teszi a várost a számos kulturális és sportolási lehetőség. Természetesen kitért az egri borokra is, amelyek fogyasztását mértékkel ugyan, de ajánlotta a fiatal svédeknek. A külföldi tanulók ezt követően kisvonatos körutazáson tettek városnéző sétát, valamint egy számukra összeállított játékos feladatsor alapján megismerkedtek a megyeszékhely nevezetességeivel, jártak a várban, a Minaretnél, és több múzeumban Is. Ma pedig szilvásváradi kiránduláson vesznek részt. ■-«I
