Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-18 / 141. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 18., SZOMBAT ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Pártbérlemény: minden egyes hozzájárulást fel kell tüntetni A többi párttal ellentétben a megyeszékhelyen a Fidesz szervezete nem tüntette fel a tavalyi évet elszámoló zárómérlegében, hogy kaptak önkormányzati támogatást Egertől. A jogszabályok alapján kötelességük lett volna a kedvezményes ingatlanbérlésből származó gazdasági előnyöket is jelezni. Mint arról korábban lapunkban már beszámoltunk, a Magyar Szocialista Párt bevallása szerint tavaly 8,8 millió forinttal támogatta az egri önkormányzat a pártot. A Magyar Közlöny mellékletében megjelent adatokat a Hírlap érdeklődésére túlzásnak nevezte Habis László polgármester. A párt 2010. évi zárómérlegében feltüntetett összeget egy önkormányzati tulajdonú ingatlan kedvezményes bérléséből számolták ki - vélhetően tévesen - a szocialisták. A hevesi megyeszékhelyen egy helyi rendelet alapján a politikai szervezetek kedvezményesen vehetnek bérbe irodahelyiségeket a város tulajdonában álló ingatlanok közül, négyzetméterenként havi 103 forintért. ■ Van olyan párt, amely túl sokat, és van olyan, amely semmit nem vallott be. A többi párt azóta megjelent bevallása szerint az SZDSZ-közel egy, az MDF pedig 3,4 milliós támogatást kapott Egertől ezen'a címen. A Fidesz tavalyi zárómérlegében nem jelölték, hogy bármilyen segítséget is kaptak volna a várostól, pedig kötelességük lett volna, hiszen jóval a piaci ár alatt béreltek az önkormányzattól ingatlant. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tájékoztatása szerint akkor, ha az ÁSZ a pártok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése során az előírás elmulasztását állapítja meg, felhívja a pártot az értékelés pótlására, valamint az éves beszámoló ismételt közzétételére. Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettestől megtudtuk: abban az esetben kötelezik a pártokat az ismételt közzétételre, ha a hiba hatása a bevételi főösszeg két százalékát eléri, vagy az ötszázezer forint nevesítési értékhatárt meghaladja. ■ Ma már a választók akarata nyitja meg a megyeháza kapuját a közgyűlés elnökei előtt. Évszázadokon át a főispán is a Fazola-kapun át lépett be az épületbe. Papíroktól nő a hivatal archontológia Ispánból lett a megye közgyűlésének elnöke Háromszáz év megyei tisztségviselőinek hivatali idejét, életrajzát és a megye közigazgatásának fejlődését mutatja be Heves megye történeti archontológiája. Szuromi Rita- Az írásbeliség terjedése növelte a hivatali apparátus nagyságát és fokozta a közigazgatás szervezettségét - mondta dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója annak kapcsán, hogy a napokban jelent meg szőkébb pátriánk történeti archontológiája. Az archontológia szó szerinti fordításban tisztségsort jelent, ám ezúttal nem csupán a szűkén vett hivatali életpályákat mutatják be a kötet szerzői, hanem a megye közigazgatásának fejlődéstörténetével is foglalkoznak.- A történelmi megyék élén az államszervezés időszaka után az ispánok álltak - folytatta a levéltárigazgató. - A XIII-X1V. századra már jól érzékelhető a differenciálódás, hiszen megjelentek a fő- és alispánok. Egy évszázad múlva kialakult a speciális megyei gyakorlat, hogy a főis- páni rangot a mindenkori püspökök töltik be, később ez joggá és gyakorlattá is vált. A megyék fejlődésének jelentős mérföldköve a törökök távozását követő időszakhoz köthető: 1687 után megszervezték azt a megyerendszert, amely a polgári átalakulásig működött. Az egyre növekvő apparátus élén a főispán állt, akit csak a szabadságharc alatt váltottak fel kormánybiztosok. Ahogy terjedt az írásbeliség, úgy nőtt az apparátus és a hierarchia is.- A feudális megye jellegzetessége volt, hogy nemcsak igazgatási, de bíráskodási feladatokat is ellátott - jelezte dr. s .<* Országgyűlési követek lobbiztak a megyéért A FEUDÁLIS MEGYERENDSZER sajátossága volt, hogy a köz- igazgatási egység érdekérvényesítését országos szinten országgyűlési követek segítették - közölte dr. nemes lajos (képünkön). - A török uralom utáni első követi megbízatást hárman is betöltötték: gyulafalvi Bulyovszky Ferenc, Horváth Gergely, valamint zsadányi és török- j szentmiklósi Almásy János, utóbbi földbirtokos Tarnazsadányban népes dinasztiát alapított. Nemes Lajos. - Az egri polgároknak a megyei ítészek mellett egyházi, sőt földesúri igazságszolgáltatástól is kellett tartaniuk, már ha erre rászolgáltak. A közigazgatástól csak az 1850-es években vált le, s lett független a bírói testület. A törvényességet mind a feudális, mind a polgári megye- rendszer idején a jogi végzettségű jegyzők felügyelték. Kezdetben a jegyző látta el a levéltárnoki tisztséget is, majd az iratanyag növekedésével ez a munka is önálló szakterületté nőtte ki magát. Szintén a megye hivatali apparátusába tartoztak az adószedők, a számvevők, a pénztárnokok, de az egyre növekvő feladatellátási kényszer miatt volt főorvos, főmérnök, útfelügyelő és -biztos is. S hogy melyik korszak termelte ki a legnagyobb bürokratizmust? A szakember szerint a „leg” kétségkívül a tanács- rendszernek jár. 4P Kérdésünkre, hogy ez az egyre terebélyesedő hivatali gépezet lehetőséget teremtett-e polgári származásúak számára karriert építeni, Nemes Lajos azt felelte: a tradicionális megye- rendszer egyértelműen a nemesi rétegnek kínált hivatali pályafutást, Kötelet kapott a főjegyző A HIVATALNOKI ÉLETPÁLYÁK közt ÍS akadnak különlegesek. Ilyen SCHNEE LÁSZLÓÉ, akit 1848-ban választottak megyei főjegyzővé, de a szabadságharc leverését már mint a büntető törvényszék jegyzője élte meg. Ezután kötél általi halálra ítélték, amit később négy év várfogságra változtattak. Sorsa később a múlt ködébe veszett. Az elsők a megye élén (1687-1849) LEVÉLTÁRNOK: olaszliszkai Liszkay Miklós adószedő: Dévay Pál főügyész: Laczkovics István orvos: Glasser Ignác felcser: Keszler Ferenc bába: Fekécs Zsuzsanna EGÉSZSÉGÜGYI ZÁRLATBIZTOS: Hegedűs József mérnök: Vrana István SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐ: Tápi Ferenc útbiztos: Krosiczki László gyakran klasszikust, hiszen egyes életpályákon is jól látszik, mennyire működött a „szamárlétra”, amely adott esetben az al- ispánságig is vezethetett. Eger teátrumáért és önmagáért is aggódik a színházi szakma Folytatás az 1. oldalról Nem tudni, hogy a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházát délután és este is megtöltő nézősereg tisztában volt-e azzal, hogy a Máté Gábor rendezte produkció két előadása az egri színjátszás egy fontos korszakát zárta le, de az bizonyosra vehető, hogy komoly sikert arattak a Gárdonyi Géza Színház színészei Kaszás Gergővel az élen. ■ Az anyagi gondokon túl az egész szakma forrong. Hogy ez a közönségsiker hoz- e díjat Egernek, arra majd csak szombaton este derül fény, de ez a XI. POSZT egyébként sem elsősorban a díjakról, a felhőtlen szórakozásról szól, sokkal inkább az érezhető, hogy a színházi szakma aggódik a bajba jutott színházaiért. Minden találkozás, beszélgetés alkalmával felmerül a József Attila, az egri és az utóbbi napokban a pécsi színház kérdéses jövője is. Az idei, átalakulóban lévő találkozón érezhető az is, hogy az anyagi gondokon túl az egész szakma forrong, és komoly ellentétek feszülnek egymásnak. ■ E. B. Meggyűrűzték megyeszerte a goíyakölyköket Megyénk számos településén gyűrűzték meg a közeli napokban - legtöbb helyen a tűzoltók, valamint önkéntes segítők közreműködésével - a kölyökgólyá- kat a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai. A fehér gólyák fiókái ugyanis az elmúlt hetekre váltak annyira fejlettekké, hogy már megjelölhetők voltak olyan színes gyűrűkkel, amelyeknek köszönhetően távcsővel egész életükben azonosíthatóak lesznek akár itthon, akár pedig vonulás közben. Az MME az országos gólyafé- szek-felmérést és -gyűrűzést „gólya road show” keretében, évek óta a lakosság bevonásával végzi. Ezen bárki részt vehet, aki szeretne megsimogatni egy fiókát vagy belepillantani egy gólyafészekbe. ■ Kronoszkóp repít vissza a múltba történelem Ötvenezer látogatót várnak ebben az évben a kisnánai várba Néhány beltéri installáció még hiányzik, de már a főbb elemei megújultak a kisnánai várnak. A XII. században épült erődítményt a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület szervezésében bemutatták az idegenforgalmi szakembereknek és az újságíróknak. Kápolnai Nagy Ágnes, a turisztikai közösség elnöke az építészeti újdonságok mellett arra hívta fel a vendégek figyelmét, hogy a kisnánaihoz hasonló, ön- kormányzati tulajdonban lévő vár nagyon kevés van az országban. Az uniós támogatással 340 millió forintból helyreállított építmény körül sétálóút épült, készült egy fedett lépcsőházas új kilátóterasz, kialakítottak egy A szakmai bemutatóra meghívott vendégek rengeteg felvételt készítettek a megújult kisnánai várban. A képgalériát keresse a HEOLIlU hírportálon! bortrezort, ahol a helyi borászok borai kaptak helyet, a pincében pedig egy konferencia megrendezésére is alkalmas terem várja a vendégeket. A vár tövében lévő szlovák ház is megújult. Ősszel a kronoszkóp felállításával ér véget a rekonstrukció. A különleges múltba látó készülékből eddig még csak kettő van az országban, a kisnánai lesz a harmadik. A falu a pályázati támogatás elfogadásával vállalta, hogy öt év alatt 50 ezerre növeli a várlátogatók számát. Ezt úgy szeretnék megvalósítani, hogy a már meglévő programkínálatot újabb rendezvényekkel egészítik ki. ■ J. M. Német kórus. Diákcsoport látogatott Egerbe Olpe Szent Ferenc Gimnáziumából. A német iskola tíz éve jó kapcsolatot ápol a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziummal, az intézmények rendszeresen szerveznek cseredi- ák-programokat. Az olpei gimnáziumban hagyományai vannak a zenei nevelésnek, női kórusuk Egerben is fellépett a Ciszterek templomában. A « A t
