Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-18 / 141. szám

2011. JÚNIUS 18., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Hevesben áprilisban mélyponton járt az építőipar Nekik az utca a színpad köztéri zenészek A megyeszékhelyen ingyen kapnak engedélyt Folytatódott az építőipari terme­lés hosszabb ideje tartó vissza­esése. Áprilisban több mint 15 százalékkal esett az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Az év első négy hónapjában a termelés or­szágos átlagban 9,6 százalékkal volt kisebb, mint a 2010 azonos időszaki. ■ Nem várható a helyzet javulása, kevés a biztos, leszerződött munka. A termeléscsökkenésben a la­kásépítések nagyarányú vissza­esése, illetve a korábbi években végzett nagy értékű munkák hi­ánya is szerepet játszott. Legke­vésbé a speciális szaképítés ága­zat - amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják - tel­jesítménye csökkent. Harmadá­val kevesebb az új szerződés, s a cégek kontraktusállománya is. Heves megyében fokozott a csökkenés, az év negyedik hó­napjában mindössze 1,35 milli­árd volt az építőipari cégek for­galma, ami négytizedét sem éri el a tavalyinak. Az első négy hónap teljes adatsorát összehasonlítva 43 százalékos a csökkenés a múlt évhez képest. A régióban vala­melyest jobb a helyzet, április­ban 28, az első négy hónapban 15 százalékos a visszaesés. ■ Nyitott ablakon másztak be a tolvajok Feltehetően a nyitott ablakon át jutott be egy tolvaj egy egri la­kásba csütörtökön. A bűnöző használati tárgyakkal távozott a megyeszékhelyi ingatlanból. A tulajdonos kára 45 ezer forint. Hasonló eset történt tegnap­előtt Boldogon is, ahol egy má­sik nyitva hagyott ablak kínált lehetőséget a besurranó elköve­tőnek. A tettes egy szem előtt lé­vő pénztárcából emelt el 35 ezer forintot, majd sietve távozott. Mindkét esetben ismeretlen tettes ellen folytat eljárást az il­letékes rendőrkapitányság - tá­jékoztatta a Hírlapot a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. ■ Megyénkben leginkább csak Egerben találkozhatunk rendsze­resen utcazenészekkel. Ebben az évben eddig nyolc helyi és ván­dormuzsikus jelentkezett az ön- kormányzatnál, hogy a megye- székhelyen szeretne zenélni. A legális utcazenéléshez en­gedélyt kell kérni az önkor­mányzattól. A hozzájárulá­sért az igénylőnek nem kell fizetnie egy forintot sem - tudtuk meg Cserged Csaba tói. Az urbanisztikai ügyintéző elmondta: szabályozzák azt is, hogy ki, mikor és hol zenélhet. Még azt is előírják, hogy időn­ként helyszínt is kell változtatni­uk az utcazenészeknek.- Próbálunk figyelni arra, hogy az egri lakosok közül senkit ne zavarjanak a muzsikusok. Ha va­lakinek mégis gondja, sérelme akadna, az bátran forduljon az önkormányzathoz, és megkeres­sük a mindenki számára ideális megoldást - hangsúlyozta Cser­ged Csaba, aki hozzátette: az Egerben rendszeresen előforduló utcazenészek általában jól játsza­nak, növelik a város idegenfor­galmi vonzerejét.“- Mezőnagymihály, Liba-ta­nyáról jövök ide hangszereim­mel, a citerákkal. Szívemet adom, a jóisten ad nekem erőt, hogy amit gyermekkorom óta tanul­tam, megmutassam az emberek­nek - meséli Kiss János utcaze­nész, népdalénekes az egri sétá­lóutcán. - Engem az élet tanított a muzsikálásra, kisgyermekko­romban kaptam egy citerát, majd amit a pásztoroktól, apámtól vagy a csárdákban mulatóktól hallot­tam, azt megjegyeztem és játszot­tam. Egerben is sokan ismernek már, szeretnek, bár volt olyan la­kó a Széchenyi utcában, aki szólt, hogy menjek innen, mert zavar­ja őt, amit csinálok. Hatvanban az utcazenészek­nek - csakúgy, mint más művé­szeti ágak képviselőinek, így pél­Eger utcáin találkozhatnak a járókelők Turpival, azaz Turcsányl Sándorral. Több száz dalt tud előadni. Fesztivál is lehet az utcazenészeknek az ország számos pontján rendeznek már fesztivált az utcazenészeknek. Egy évben egyszer ezen alkalmak idején Pécsett, Hévízen, Herceg­halomban szinte minden sar­kon található egy, az utcát színpadnak használó muzsi­kus. Veszprémben például év­ről évre több tízezren kíváncsi­ak az alkalmi és valódi utca­zenészeket felvonultató ren­dezvényre. A szervezők min­den jelentkezőnek technikai hátteret, szállást és napi két étkezést biztosítanak. a leginkább turpi néven is­mert egri zenésszel, TURCSÁNYI SÁNDORRAL OZ egri Széchenyi utcán beszélget­tünk. Elmondta: a zene és az emberek szeretete mellett a pénzkereseti lehetőség is ösz­tönzi az utcazenélésre. Több száz dal van a repertoárjá­ban, de jelenleg saját számo­kat nem játszik nyilvánosan. Általában kedvesek vele a já­rókelők, de hangsúlyozta: volt már olyan, hogy kirabolták, és zenélés közben elszaladtak az aznapi adományokkal. dául a festőknek - közterület­használati engedélyt kell kérniük a polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálati irodáján. Egynapi tevé­kenységért ötezer forintot kell fi­zetniük - tudtuk meg Komendá- né Nagy Márta aljegyzőtől.- Eddig mindössze egy zenész kereste meg Gyöngyösön a hiva­talt azzal a kéréssel, hogy közte­rület-foglalási engedélyt kérjen a zenéléshez. Nem szabályoztuk az utcazenélést - mondta Szépvöl­gyi András, a városháza keres­kedelmi főelőadója. - Egyébként sem egyszerű a lakók és a járóke­lők kedvére tenni. Ha megenged­jük az utcai muzsikálást, akkor biztosan lesz olyan, akit zavar. Ha nem engedjük meg, akkor néhá- nyan úgy vélekednek, nem va­gyunk toleránsak. Magyar Krisztián Van, aki naponta több mint egy órát utazik azért, hogy az egri utcá­kon zenéljen. Kiss János kempingasztala mögül ci- teráin penget népdallamo- kat minden arra járónak. Mindenki szereti őt, kivé­ve néhány közeli lakót. EGYPERCES INTERJÚ Nem plakáton üzennek a segítségért Egymás után négyszer nyer­te meg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) az Or­szágos Felsőoktatási Véradó­versenyt. A Magyar Vöröske­reszt több kategóriában osz­tott ki elismerést, a KRF az ezer és tízezer közötti hallga­tót oktató intézmények közül lett a legjobb - tudtuk meg Lakatos Márktól, a főiskola vöröskeresztes csoportjának tanár-elnökétől.- Milyen teljesítménnyel vívták ki ismét az elsőséget?- A versenyre benevezett 32 intézmény közül kategóri­ánkban mi gyűjtöttük a leg­több vért, és 600 egységgel járultunk hozzá a gyógyítás­hoz. De így van ez már 2008 óta folyamatosan.- Az oklevél és az emlék­plakett mellé pénzjutalom is járt. Mire fordítják?- Stresszlabdát és pólókat veszünk, amikkel az első vér­adókat ajándékozzuk meg. Ebben a tanévben 150 új do­nor csatlakozott hozzánk. Ta­valy az árvízkárosultak meg­segítésére ajánlottuk fel a pénzt.- Mi a sikerük titka?- Mi nem csak plakátokon üzenünk a segítségért. A KRF vöröskeresztes szerve­zetének 60 önkéntes hallga­tója sokat beszélget a főisko­lásokkal a véradás fontossá­gáról. A személyes kontak­tussal sikerül eloszlatni á fé­lelmeket, hiszen sokan tarta­nak a tűtől. Az előadásokon az oktatók is felhívják a fi­gyelmet a véradásokra, pél­dát mutatnak azzal, hogy ők is donorként segítenek. Már vannak többszörös véradó­ink is. ■ J. M. Lézerhárfán szólalnak meg hangok, melyek „égen láthatók” Eger Különleges vizuális és zenei élményben, igazi űrmuzsikában lesz részük ma este a Dobó térre látogatóknak Homokanimáció, a csillagok ze­néje, fényfestés. Egyedülálló él­ményben lehet részük azoknak, akik ma kilátogatnak a Dobó tér­re. Az est egyik föllépőjével, La­dányi Andrea táncművésszel, a Magyar Köztársaság Érdemes Művészével beszélgettünk.- Kuriózumnak ígérkezik az a lézerhárfa, amit Ön szólaltat meg este Egerben. Mi is ez pontosan?- Rendkívül különleges mind szakmailag, mind a XXI. század­dal való kommunikációban. Na­gyon sok munkánk van ebben a fejlesztésben, a lézerhárfában, Amikor az ember dolgozik rajta négy évet egy szobában, és vala­Ladányi Andrea: Négy éven át dol­goztunk a lézerhárfán ki érdeklődéssel áll egy ilyen do­log elé, akkor az nagyon nagy boldogság. Ezért örülök, hogy itt lehetek Egerben. Ha a nyárban valami csodálatos, akkor az az, hogy kültéren nagyon sok em­bert lehet megszólítani. Nagyon sok olyan emberhez lehet eljut­tatni ezt az előadást, akik egyéb­ként ilyenformán nem tehetik meg, hogy elmenjenek egy szín­házba megnézni.- Ezek kivetített lézercsíkok. Mennyire esetleges, mennyire lehet pontosan megszólaltatni ezt a hárfát?- A próbák azért vannak, hogy az ember elkezdje megta­nulni, a 32 lézersávban milyen érintésre milyen hangegységek szólalnak meg. Matematika tu­lajdonképpen az egész. A 20-30 százaléka esetleges, épp attól, hogy az ember elkezd táncolni ezekre a hangokra.- Csodálatos találmánynak tű­nik a lézerhár­fa, mint Boris Vian Tajtékos napok című regényében a koktélzongora, ami különböző dallamokra különböző koktélokat kever.- Igen, őrületes dolog! Csodá­latos! Leginkább az, hogy nincs teste egy hangszernek, és köz­ben mégis hangokat csal elő. Vi­zuálisan is borzasztóan szép lesz. Szép az előadás, mert ha például valaki a lézertől vará- zsolódik el, akkor azt nézi, ha a tánctól, akkor azt.- Mostanában nem szokatlan a művészet, táncművészet és a tudomány találkozása. Az összművé- szeti produkci­ókról Ön mit gondol?- Mindenki azon a területen halad, dolgozik, ami érdekli vagy amivel az élet megajándé­kozza. Engem megajándékozott azzal, hogy Szigetvári Andrea felkért, s dolgozhatom e prog­ramban. Van, aki színházi pro­dukción dolgozik, van, aki táncszínházin.- Ön mindig kapcsolódott más művészeti ágakhoz. Má­sok is kapcsolódtak ugyan­akkor az Ön művészetéhez. Esterházy Péter a Szebeni Andrással közösen jegyzett Vajszínű árnyalat című fotó­könyvben méltatja Önt.- Mindketten tiszteljük a má­sik művészetét, tudását. Engem megtisztelt Péter azzal, hogy írt a bokámról egy ódát. Ha valaki­re az ember fölnéz, és csodála­tosnak tartja, és kiderül, hogy a másik meg őt, akkor az boldogí­tó érzés. ■ Bocsi Rita ■ Csodálatos, hogy nincs teste egy hangszernek, és közben mégis han­gokat csal elő. i ¥ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents