Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-14 / 112. szám

4 HEVES MEGYEI HfRLAP - 2011. MÁJUS 14., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Az üres duma, hogy nincs munka a hét embere Az Úrráteszi-dűlőben kezdte az év borász felfedezettje A jövő számára őrzik meg a múlt értekeit, kincseit ijmbere Losonci Bálint a Vinum Praemium Alapítvány kuratóriumának döntése alapján az év borász fel­fedezettje. A gyöngyös­patai fiatal szakember szerint sikere egy „mor­zsa” a falu jó hírének visszaszerzéséhez. A munkában és a közös­ségben hisz. Suha Péter- Nagyobb figyelem irányul most Önre, mintha mondjuk Tokajban dolgozna?- Gyöngyöspatára irányul na­gyobb figyelem, és így valóban „érdekesebbnek tűnhetek”, de egyben felelősség is, hogy mit és miképp nyilatkozom. A leg­több gyöngyöspatai büszke a fa­lujára és saját magára, a közös­ség összetartó. A falu „immun- rendszere” még működik, ellen­tétben nagyon sok másik, már reménytelen helyzetű település­sel. Nem vagyok tősgyökeres gyöngyöspatai, de befogadtak. Kicsit csodabogárként tekinte­nek rám, egy fiatal emberre, aki pesti, diplomás, és mégis a gaz­dálkodást választotta. Jól érzem itt magam. Viszont rémisztő a kialakult helyzet. A magyarok oldalán a felhalmozódott jogos sérelmek, a romák oldalán a „Gyöngyöspata-ügy” kapcsán még fokozódó gyűlölet. Nem tu­dom a megoldást, de bánt, hogy ennek az egésznek áldozata az a néhány tisztességes cigány is, akik akarnak és tudnak is dol­gozni. Mert az üres duma, hogy nincs munkalehetőség. Munka­erőhiány van, 500 hektár gyü­mölcs és szőlő elég sok kézi munkát kíván. Ezért is „jelkép” a Kecskekő története: azon a harminc hektáron egy csomó ci­gány ember találhatott volna biztos munkát, megélhetést. Ehelyett 10-15 év alatt szétrabolták. És ez tény, akkor is, ha az áldozat szerepében tet­szelegnek. Losonci Bálint: A munkám a hagyományos paraszti élet, a hosszútávfutás és a művészet furcsa keveréke.- Megbánta, hogy Gyöngyös­patát választotta?- Véletlenek sora vezetett ide. Ez a hely egy borász számára maga a rejtett kincs, aminek a felfedezése és kiaknázása óriá­si lehetőség. De most sokféle forgatókönyv elképzelhető. Ha folytatódik az eddigi leépülés, a rombolás, akkor nem zárhatom ki, hogy egyszer csak fel kell ad­nunk mindent, amit felépítet­tünk, és valahol máshol, akár külföldön újra- vagy másba kez­deni, de ez nekem óriási törés lenne.- Az Úrráteszi-dűlőben vette meg az első szőlőjét, és ha jól értem, nem tette úrrá.- Egyharmad hektár szőlővel kezdtük, afféle professzionális hobbiként. Hobbi volt, mert nem hozta, hanem vitte a pénzt, de professzionális, szakmai ér­telemben. Évekig borász szak­íróként dolgoztam, ezzel aztán felhagytam, amikor már borászkodtam. Most hat hektá­ron gazdálkodom, ebből egyhek­tárnyi Nagyrédén bérelt terület. Sokkal nagyobb méretben a kéz­műves borászat nem képzelhe­tő el, hiszen a legtöbb munkát magam végzem, és ezen nem is szándékozom változtatni. A vul­kanikus és a meszes talaj egé­szen ritka egyvelege nagyon kü­lönleges borok készítésére ad módot. És a bor a tőkén készül, mindennek az alapja a szőlé­szet. A terméskorlátozással az én „alap” boraim tőkénként másfél-két kiló, a csúcsborok fél Névjegy LOSONCI BÁLINT SZÜLETETT: 1980. Nős, két gyermek édesapja végzettsége: közgazdász (Külkereskedelmi Főiskola) hobbija: olvasás, utazás kiló szőlőből készülnek. Ke­mény, de izgalmas munka mindebből a lehető legjobbat, és mindig egy kicsit még jóbbat ki­hozni. Ez az egész olyan, mint a hagyományos paraszti élet, a hosszútávfutás és a művészet furcsa keveréke. A legszebb benne, hogy egyértelmű a kap­csolat a munka és az eredmé­nye között.- Ön tehát egy olyan Tőkés, aki dicséri a kétkezi munkát?- Szakmai kapcsolatból ala­kult ki immár szoros barátság „Tőkéstársaimmal”, a gyöngyös­patai Szecskő Tamással és a szűcsi Karner Gáborral, akik ugyancsak a kísérletező, bátor kézműves borászatot képvise­lik. Mi hárman lettünk a Mátrai Tőkések, mert úgy gondoljuk, hogy összefogva erősítjük egy­mást, és hasznára lehetünk az egyébként méltatlanul háttérbe szorult borvidéknek.- Ifjú sztárhorászokként?- Inkább olyan „úttörők­ként”, akikre a szakma és egy meghatározott fogyasztói réteg az átlagosnál jobban figyel, mert érdekesnek tartja, amit csinálunk. Egy piramis „csúcsá­ra” több fény vetül, de csak csúcs nincs piramis nélkül. Tehát erős borvidék sincs jól működő jó borászatok, és biz­tos szőlészeti háttér nélkül. Persze az ágazat mostani, kivé- reztetett állapotában sok opti­mizmusra nincs ok. Egyértel­műen versenyhátrányt jelent, hogy az utóbbi évtizedekben - szemben más borvidékekkel - nálunk csak elvétve jöttek létre családi borászatok. Viszont - részben a mi hatásunkra is - új gazdaságok is kialakulóban vannak. S azért ez mégiscsak reménykeltő. ndoljuk, hogy összefogva erő­egymást, és hasznára lehe- az egyébként méltatlanul hát­érbe szorult borvidéknek. Új helyszínre költözik az Orszá­gos Régiségvásár Egerben. A vál­tozás okáról Galyó Bélát, a régi­ségvásár szervezőjét kérdeztük.- Hét éve határozott úgy az eg­ri önkormányzat, hogy a Szú­nyog közi parkolót jelöli ki a vá­sár területének. Ezen a részen maximum 30 vásározó fért el, de áprilisban már közel százan ér­keztek városunkba - mondta Galyó Béla, aki tavaly augusztus­ban vette át a régiségvásár szer­vezését. Mint hozzátette, május­tól új helyszínt jelölt ki az önkor­mányzat: a buszpályaudvar alat­ti Városfal utcát és a Pyrker tér­től a Domus-parkolóig tartó terü­letet. - Tavaly októberben közel kétezer látogatója volt a rendez­vénynek, a létszám folyamatosan bővül. Ezt a munkát szeretném tovább folytatni a jövőben. Terveim között szerepel egy „cserebere-sarok” létrehozása is, ahol a gyűjtők elcserélhetik fe­leslegessé vált régi tárgyaikat. ■ A régiségvásárt minden hónap harmadik vasár­napján tartják Egerben. Ebben a hónapban két alka­lommal is: május 15-én, vasár­nap és május 29-én, szintén va­sárnap 7-16 óráig válogathatnak az érdeklődők a portékák között. Május 15-én ingyenes tombolajá­tékot is tartanak, ahol régi tár­gyakat sorsolnak ki. ■ A kultúrház és a parókia megszépült Ötvenmillió forintot nyertek pá­lyázaton a több mint százéves egyházi épület, a művelődési ház, illetve a halottasház rendbetételé­re Mátraballán. Mint azt Forgó János polgármestertől megtud­tuk, az év elején kezdték el a köz­ség központjában található paró­kia rekonstrukcióját. Lecserélték a tetőszerkezetet, új nyílászáró­kat szereltek be, és szigetelték az épületek homlokzatát Ezt követő­en a halottasházat is felújították. A kivitelezéssel a napokban vé­geznek. A létesítmények ünnepé­lyes avatását és felszentelését ősz­szel, a szeptemberi Burgonya-na­pon tervezi az önkormányzat. ■ HIRDETÉS_____________________________________________________________________________________ Projektzárás Tarnamérán Tárnáméra Községi Önkormányzat Zaránk Község Önkormányzat Ál­talános Iskolai Szolgálatot és Óvo­dai Szolgálatot Fenntartó Társulás nevében eljáró Tárnáméra Község Önkormányzata, mint gesztor „In­formatikai Infrastruktúra fejlesz­tése a Tarnamérai Általános Isko­lában- kompetencia növelés, és esélyegyenlőség biztosítása a leg­hátrányosabb hevesi kistérség­ben” pályázaton az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott 7.442.500 Ft támogatásba része­sült. A pályázati projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Re­gionális Fejlesztési Alap társfinan­szírozással valósult meg. Az isko­la tanulói a tanév II. felében bir­tokba vehették azokat az infor­matikai eszközöket, melyek tu­dásuk gyarapodását segítik elő. A mintegy 8 millió forintból megva- V _____________________________ lósí tott fejlesztéshez a pályázati támogatáson felüli összeget Tár­náméra Községi Önkormányzat biztosította. » A beruházás nyomán kialakí­tásra került 5 digitális tante­rem, interaktív táblával, pro­jektorral, laptoppal felszerelve. » Továbbá egy multimédiás labor, ahol a legmodernebb tanulói + tanári gép nyert elhelyezést, ki­váló körülményeket teremtve bármelyik tantárgy oktatásá­hoz, esetleges felnőtt oktatás­hoz is. »Az iskola területén bárhol elér­hető internet használatával se­gítjük a gyermekek önálló ta­nulását, egyenlő esélyt biztosít­va a hozzáféréssel. » A pedagógusok a pályázatnak köszönhetően 10 órás tovább­képzés keretében sajátították el az informatikai eszközök hasz­nálatát »Nyílt nap és szülői értekezletek keretében bemutatásra került, hogyan használjuk az eszközö­ket a tanítás folyamán. Iskolánkban ezzel a beruházás­sal a legmodernebb eszközöket hívhatjuk segítségül pedagógiai munkánkhoz. A fejlesztés megva­lósulásával olyan oktatási környe­zet került kialakításra, ahol a diá­kok az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejleszté­séhez szükséges egyenlő hozzáfé­rést kaphatnak. Walesiek az Eger-pataknál takarítás Önkéntesek segítenek megtisztítani a medret A British Council Aktív Állam­polgárok programján keresztül walesi és szlovák önkéntesek is csatlakoztak ahhoz az akcióhoz, melynek célja az Eger-patak megtisztítása. A Heves Megyei Büntetés-vég­rehajtási Intézet, a Városgondo­zás Eger Kft., a Média Eger Nonprofit Kft. és a Kaptárkő Egyesületen kívül ezúttal a He­ves Megyei Önkéntes Centrum is gyarapítja a szervezők tábo­rát. A városért tenni akarókat május 21-én 9 órától várják az | érsekkerti Zenepavilonnál. A fel- i szerelés mennyisége korlátozott, | ezért kérik, hogy aki teheti, vi- | gyen magával kesztyűt, gumi- I csizmát és gereblyét. ■ A szervezők ajándék pólóval és frissítővel várják az önkénteseket I A I i r 1

Next

/
Thumbnails
Contents