Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(
2011-03-26 / 71. szám
sokkal jobb menetrendszervezéssel és marketinggel jelentősen lehet növelni az utaslétszámot, és ezzel minimalizálni a veszteséget. Addig is, amíg a finanszírozás kérdésében megnyugtató kormányzati döntés nem születik. Szakács Zalán - akit a házigazda Dudás Béla erdészetveze-, tő „a vasút iránt elkötelezett lehetséges partnerként” mutatott be - arról beszélt: rövid távon az menthetné meg a Mátravasutat, ha Gyöngyös és Gyöngyös- solymos között ismét részt venne a kisvasút a menetrend szerinti személyszállításban, amire Gyöngyössolymos fogadókészséget is mutat. A tanácskozáson Gyöngyös, a Kékes Turista Egyesület, a helyi TDM képviselői nem vettek részt. Volt, aki kimentette magát, de akadt, aki egyszerűen csak távol maradt, lung László vezérigazgató azzal zárta a megbeszélést: a zrt. hamarosan döntéskényszerbe kerül, és meg is fogja hozni a döntést. * GVORSSZAVAZAS a ön szerint ki működtesse a turista-vasutakat? Szavazzon hírportálunkon m y vasárnap 15 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Integráció: vádaskodás helyett munka és tudás kell Folytatás az 1. oldalról A gyöngyösi és a halmajugrai roma-magyar egyesületek 2002- ben alapították a Szebb Jövőért Díjat, mellyel azok munkáját ismerik el, akik sokat tesznek a romák integrációjáért. Az átadási ünnepségen Faragó László, Gyöngyös polgármestere arról beszélt: a magyar nemzet nem engedheti meg magának, hogy ellenségévé váljanak a szövetségesei. A cigányságnak viszont szakítania kell azzal a hozzáállással, mely szerint az összes problémájukért a többségi társadalom a felelős. Balog Zoltán államtitkár úgy fogalmazott: a többségi társadalomnak szakítania kell azzal a vélekedéssel, mely szerint mindenért a cigányok a felelősek.- A problémákról őszintén kell beszélni, de a megoldást keresve, és nem a konfliktus mélyítésének politikai szándékával - vélekedett az államtitkár. - Konkurenciája akadt a Szebb Jövőért Roma-Magyar Egyesületnek - utalt a Jobbikhoz köthető szerveződésre -, de innen üzenjük, mi ezt a szebb jövőt akarjuk, és nem az övéket. Idén tizenkét díjazottat köszöntöttek az eseményen, köztük az amerikai nagykövetet, Eleni Tsakopoulos Kounalikis asszonyt. További részletek és a díjazottak nevei a HEOLhu hírportálon. Tetten érték a betörőket Visontán Tetten érték csütörtökön hajnalban azt a hattagú bandát, amely egy visontai külterületen található ipartelepre tört be. Az Ózd környéki elkövetők átvágták a drótkerítést, és egy reléállomást szemeltek ki bűntényük célpontjaként. Megpróbálták felfeszíteni az épület ajtaját, ám bejutniuk már nem sikerült. A helyszínre érő járőrök előállították a banda tagjait, akik ellen jelentős értékű dolog elleni erőszak bűntette miatt indítottak eljárást. Az épületben található relék összértéke ugyanis 2,7 millió forint - tájékoztatott Soltész Bálint rendőrségi sajtó- szóvivő. ■ Habis: egyre nehezebb az önkormányzatok helyzete A készülő új magyar alaptörvény vitájában, az önkormányzatokat érintő ügyekkel kapcsolatban szólalt fel a Parlamentben pénteken Habis László, Eger polgármestere. Kifejtette: a helyi ön- kormányzatok az elmúlt évtizedben folyamatosan többletfeladatokat kaptak a szükséges finanszírozási feltételek biztosítása nélkül, ami miatt a rendszer nem felelt meg a fenntarthatósági kritériumoknak. Az ország- gyűlési képviselő elmondta: a helyhatóság a csőd szélére került, nagy adósságokat halmozott fel. Szerinte azzal, hogy eddig nem valósult meg a szabályozás egyszerűsítése sem, egy sor kötelező jogszabály terheli a települések irányítóit. Az egri polgármester kiemelte: a közszolgáltatásokat így az önkormányzatok nem tudják ellátni ésszerű költségszinten. ■ A helyhatóság a csőd szélére került. Habis László felszólalásában rámutatott: a helyi önkormányzati rendszer a demokrácia alapját képviseli, európai alapérték-* nek nevezhető, hiszen fontos, hogy a polgárok életét a leginkább befolyásoló döntések az emberekhez legközelebbi szinten szülessenek meg. ■ Előre kell tekerni az időmérőt Az elmúlt évtizedek gyakorlatának megfelelően holnap hajnalban ismét életbe lép hazánkban a nyári időszámítás. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan március 25-én, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előbbre, azaz 3 órára kell állítani az időmérő szerkezeteket. Az intézkedés valójában a Heves megyei autóbuszjáratokat nem érinti, mivel ebben az időszakban helyközi autóbuszok nem közlekednek. A belföldi vonatközlekedésben a kettő és három óra között induló személy- vonatok a vonatindító állomásokról csak az óraátállítás után, legkorábban hajnali három órakor indulnak el. ■ Rajzpályázatot hirdetett az egri főiskola Az erdők nemzetközi évének jegyében rajz- és fotópályázatot hirdet az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kara és az ÉlményMűhely Mozgalom. Az általános és középiskolások, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók számára kiírt pályázatra „Matematika és geometria a természetben” témára várják a műveket május 2-áig. A Természettudás Főiskola projektvezetőjétől, dr. Szilágyi Ibolyától megtudtuk: a téma minél élményszerűbb, kreatívabb és személyesebb feldolgozását várják. Hozzátette: az értékes díjak mellett a szakemberek által kiválasztott művekből kiállítást is rendeznek majd. ■ Felvetették, hogy a Mátravasút ismét részt vehetne Gyöngyös és Gyöngyössolymos között a menetrend szerinti személyszállításban Válaszúton a Mátravasút kötött pálya Mai dilemma: felszedjék a sínt vagy megmentsék? Homály fedte eddig egy falu lakóinak tragédiáját árvíz Tiszahalásznak pusztulnia kellett, hogy egy másik település, Újlőrincfalva megszülessen- Tiszahalásznak el kellett pusztulnia egy tragikus tavaszi árvíz során ahhoz, hogy Újlőrincfalva megszülessen - emlékeztetett Zsebe Zsolt, Újlőrincfalva polgármestere a 135 évvel ezelőtti történésekre azon az ünnepségen, amelyet hagyományteremtő szándékkal rendeztek a Laskó és a Tisza-tó találkozásánál. Pont 135 éve, 1876. március 23-án átszakadt a taskonyi gát, másnap pedig a Tisza hét jobb parti települése került víz alá. A pusztítás mértéke hatalmas volt, az ártéren fekvő Tiszahalász § eredeti helyén, a Kis-Tisza és a - Tisza folyó közti szigeten soha J többé nem tudott újjáépülni. E I tragikus napókra emlékeztek az Fáklyákkal, virággal emlékeztek Tiszahalász tragédiájára évfordulón az újlőrincfalviak, akik Zsebe Zsolt kezdeményezésére a Laskó és a Tisza-tó találkozásánál fáklyás megemlékezéssel idézték eme történelmi pillanatokat.-Több mint száz évig a feledés homálya fedte az 1876-os évet, mi, újlőrincfalviak sem tekintettünk soha vissza - mondta Újlőrincfalva első embere. - Ám ahhoz, hogy a jövőnket építeni tudjuk, ismerni kell a múltat és emlékezni rá. Ezért gyűltünk most össze a Tisza-tó partján, és ezért dobjuk a vízre az emlékezés virágait, várjuk helytörténeti kiadványunk megjelenését, ami szilárd kapocs a múlt és a jövő között. A meghitt ünnepségen minden résztvevő fáklyával és virággal a kezében, néma csendben emlékezett arra a tragikus napra, amikor a történelem úgy rendelte: Tiszahalász pusztulásával új falunak kellett születnie a Tisza partján, melyet az utókor Újlőrincfalva néven ismer. Az önkormányzat az eseményt első alkalommal rendezte meg annak reményében, hogy az utókor minden évben fejet hajt majd az elődtelepülésen élők nagy árvízi tragédiája előtt. ■ Sz. R. ■ Helytörténeti kiadvány is készül az évfordulóra. Már elérte a cég ingerküszöbét a Mátravasút vesztesége a mátrai kisvasutat működtető Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerint. Suha Péter . A Mátravasút mintegy 35-40 millió forintos veszteséget termel egy évben - tudtuk meg a mátrai kisvasút jövőjéről szóló egyeztetésen Jung László vezér- igazgatótól. Az évi negyedmilliós utasszámú szilvásváradi kisvasút sem nyereséges, ám a vesztesége „ingerküszöb alatti”. Szilvásváradon egyébként egy csaknem 600 millió forintos fejlesztés indul el, tovább javítva az utasok kiszolgálását. A Mátravasút 2009-es fejlesztését Balázs József országgyűlési képviselő is elhibázottnak és feleslegesnek ítélte, mondván: bűn volt félmilliárd forintot belepumpálni a Lajosházától a Szalajka-házig vezető szakaszba. Nem csak azért, mert az első komolyabb eső használhatatlanná tette, hanem mert „a semmibe vezet”, nincs a végállomáson releváns turisztikai attrakció. A honatya szerint ha a nyomvonalon kerékpárút épülne, az is többet érne a Mátra idegenforgalmának. Azzal is egyetértett: a dr. Magda Sándor és Benedek Fülöp nevéhez köthető beruháA mérnök szerint az Egererdő által becsült 28 millió forint bő feléből pedig helyreállítha' tó a víz okozta kár. ós pályázaton nem remélhetnek támogatást. A kisvasút mos tani végpontja sokféle módon beköthető lenne a Mátra vérkeringésébe, további beruházásokkal. Ha már megvan, akkor ne hagyják veszni kisebb polémia alakult ki ar- sági társaságként uni- ról, hogy egy idegenforgalmi fejlesztést hogyan kell megépíteni: előbb az elérést és utána az attrakciót, esetleg fordítva, vagy egy időben. Balázs József (képünkön) szerint elhibázott a Lajosházától felfelé történt vonalbővítés. Arról is szólt: három hónap áll rendelkezésre, hogy attrakciófejlesztésre „bepólyázzon" a térség. Jung László arra emlékeztetett: állami tulajdonú gazdazást Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos figyelmébe kell ajánlani. Berki Zoltán, a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kuratóriumi tagja keményen bírálta a 2009-es fejlesztést, de úgy vélte: a Mátravasút a hazai turistavas- utak „állatorvosi lova”, és az erről születő döntés az egész kisvasúti közösség jövőjét meghatározza. Ismertette: erős lobbiba kezdtek annak érdekében, hogy a turistavasutak finanszírozása ne az erdészetek dolga legyen, hanem az állam biztosítson rá önálló forrást. Úgy vélte, bármilyen is a Mátravasút, mindenképp meg kell tartani. Chikán Gábor közlekedési mérnök a Kisvasutak Baráti Köre Egyesületének képviselőjeként úgy vélte: az elkészült új vonal műszakilag korrekt, az értékéhez képest csekély kár érte, az értékének töredéke hiányzik a működtetéséhez. Óva intett a „felszámolásától”, megjegyezve: ha az új vonalszakaszt fel is hagynák, az nem oldaná meg a Mátravasút működtetési problémáját. Szerinte •» I
