Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-26 / 71. szám

2011. MÁRCIUS 26., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Reményt adó küzdelem a rákkal gyógyultan Csuzdi Tibor: Az a dolgom, hogy megosszam mindazt, amit tudok AHét ü/mbere Meg kell értenünk a be­tegséget ahhoz, hogy le- küzdhessük - vallja Csuzdi Tibor, aki a le- győzhetetlennel, a rákkal vívta meg saját harcát. Az egykori cégvezető beteg­sége hír lett Gyöngyösön. Kitartása, gyógyulása pe­dig sokaknak reményt adhat, példát mutathat. Juhász Marianna- Hogyan fogadta, amikor ki­derült, hogy súlyos beteg?- Tavaly egy gerincvizsgálat során derült ki, hogy rákos va­gyok. Ezzel szembesülni nem egyszerű, még akkor sem, ha az ember már elmúlt 50 éves, és már sok mindent tapasztalt a vi­lágban. De az, hogy a diagnózis korrekten, viszonylag időben el­hangzott, talán az életemet men­tette meg. Én ráadásul egyből és váratlanul azzal szembesültem, hogy áttétes rákos vagyok. Meg kellett keresni, hogy hol az el­sődleges tumor. A tüdőmben ta­lálták meg. Diónyi nagyságú volt. A halálfélelem, a pánik, az a lelkiállapot, ami az emberen ilyenkor eluralkodik, erősen motivált arra, hogy lépjek. Hogy megtaláljam a számomra leg­jobb gyógymódot. Nem sok időt szántam az önsajnálatra.- Mi a legfontosabb egy rákos ember gyógyulásához?- Hogy szembe merjünk néz­ni a betegségünkkel, hogy a rák ellenére is éljük az életünket! Ne szepa­ráljuk el és sajnáljuk magunkat, ne ren­deljük alá a betegség­nek a családunkat! Lényeges, hogy ne gondoljuk azt, hogy a rák gyógyíthatatlan.- Egy év alatt meggyógyult, mert erős akarattal teljesen megváltoztatta korábbi élet­módját. Mi kellett ehhez?- Nekem lényegi alternatívám nem volt. Két dolog közül vá­laszthattam: élek vagy megha­lok. Ha az ember az életet vá­lasztja, akkor ne flegmáskodjon, ne okoskodjon, hanem küzdjön meg! Azt gondoltam, hogy ha a szervezetem alkalmas arra, hogy beindítsa az öngyógyítást, akkor nyilván egy tisztulást is el tud végezni. Ehhez idő kell, de egy rákos nem túl sok időt lát maga előtt. Ahhoz, hogy ki tudja tolni az életidejét, el kell fogadnia a tudományosan alá­támasztott ismereteket, gyógy­módokat is. Én is alávetettem magam a kemoterápiának, a su­gárkezelésnek. De az első pilla­nattól azt gondoltam, hogy meg fogok gyógyulni, és azon mor­fondíroztam, miként lehetne ebből a mély gödörből kimász­ni. Sokat segítettek a családom, a barátaim, a kollégáim. Nem­csak lelkiekben gyűjtöttem erőt, hanem életmódot is váltot­tam. Leszoktam a disznó- és a marhahúsról, sok zöldséget, gyümölcsöt eszem, naponta sé­tálok, mozgok a friss levegőn. Egy rákos beteg öngyógyításá­nak az egyik kulcsa, hogy meg tudja-e változtatni az étkezési szokásait. A daganat tápláléka ugyanis a cukor, amit én telje­sen elhagytam.- Sugárzik önről az életkedv, tele van energiával. Mindez Névjegy CSUZDI TIBOR SZÜLETETT: Budapest, 1952. március 17. CSALÁDI ÁLLAPOTA: házas, két felnőtt gyermeke van. végzettsége: építész, köz­gazdász. hobbija: természetjárás, ke­rékpározás, úszás, olvasás, zene, műszaki tudományok. elég ahhoz is, hogy másoknak is segítsen?- Az elmúlt egy évben sokat olvastam a rákról, annak gyógy­módjairól. Ezek alapján összeál­lítottam az „én könyvemet”, amiben összeszedtem mindazt, amit másoktól tanultam, olvas­tam, és ezeket kiegészítettem a saját tapasztalataimmal. Nem egyetlen csoda van, hanem sok. Közülük kell kiválasztani a ne­künk megfelelőt. Több út van, melyek közül én is választottam egyet, és ma már a tüdőm tisz­ta. Meggyógyultam, jól vagyok.- A „könyvében” azt írja, hogy korábban merev materialista tanokon nevelkedett, most pe­dig már egy nyitott, haladó gondolkodású ember lett.- A betegségemmel olyan gesztusokat kaptam, melyekre nem számítottam, talán koráb­ban nem is tudtam volna velük mit kezdeni. Ezek az impulzu­sok és a szeretet a lelkemet gyó­gyították. Egy olyan embernek, amilyen én voltam, ezek a meg­nyilvánulások különösen gyógyítólag hatottak. A nyo­masztó gondolatoktól megsza­badultam, ha valakivel haragos viszonyom volt, azt rendbe hoz­tam. Ezek voltak az első lépé­sek, amikor én az orvoson kívül tehetek magamért valamit. Nyi­tott lettem az ezotéria iránt. Most már hiszek abban, hogy nincsenek véletlenek, így az sem volt az, hogy végigmentem a betegségen. Életünk során több figyelmeztetés is ér min­ket egy-egy betegség formájá­ban. Ezek mind jelzések, mert valamit nem jól csinálunk. Min­den betegséget komolyan kell venni, és ebből az utolsó, a leg­komolyabb figyelmeztetés a rák. Aki ezt megérti, komolyan veszi és képes megváltozni, az meg is fog gyógyulni. Másik fontos dolog, hogy valamilyen hite legyen minden embernek. Az én feladatom az, hogy minél szélesebb körben, akár klub for­májában is átadjam a tudáso­mat, a megszerzett tapasztalato­mat, és hitet adjak az emberek­nek, hogy igenis meg lehet gyógyulni.- Tudja, hogy Ön hol hibázott, miért kapta a figyelmeztetést?- Igen. Évekig cipeltem, húz­tam magammal mindenféle ter­het, meg akartam felelni a ve­lem szemben támasztott elvárá­soknak. Például a karácsonyok egy része is úgy telt, hogy én rendszerint dolgoztam. Ez is megbosszulta magát. Meg kell találni a helyes arányt a munka és a szabadidő, a kötelezettsé­gek és az örömök között. A rege­nerálódás, az öntisztulás na­gyon fontos. A gondolatainknak oda kell eljutniuk, hogy nem kellenek milliók ahhoz, hogy boldogok legyünk. A betegség figyelmez­tetés, de senkinek sem kell szégyellnie. EGYPERCES INTERJÚ A színház értéket nyújt közönségének Ötven éve, 1961 óta ünnepel­jük március 27-én a színházi világnapot. Ennek kapcsán kérdeztük az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatóját, Blaskó Balázst.- Mit jelent Önnek a szín­házi világnap?- A színház világának spe­ciális a küldetése: kommuni­kál, gondolatokat sugároz a közönségének. Egy világszer­te együtt ünneplésre okot adó nap ráirányítja a figyelmet a színházművészet fontosságá­ra. A színház a vélemény, a magatartás és a példaadás hármas egységeként élő kap­csolatot tart a nézőkkel, elő­adásról előadásra a legközvet­lenebb módon hat, akár klasz- szikus értékeket sugároz, akár társadalmi mozgáshoz, napi aktualitásokhoz fűződő problémát vet fel.- Hogyan ünnepli az egri színház a jeles napot?- A színházi világnapon kezdődik a XXI. Magyar Stú­diószínházi Fesztivál, mely­nek keretében 11 teátrum produkciója látható. Öröm számomra, hogy a nyitóelő­adás az általam rendezett Lá­togatók című darab, amely egy egri polgári család szen­vedésekkel teli történetét dol­gozza fel Kertész Lilly önélet­írása alapján.- A Látogatók szereplő- gárdája két régi-új taggal bővült.- A Lilit eredetileg alakító Mészáros Sára anyai örömök elé néz, így Varró Emese játsz- sza majd a főszerepet. Szabó Emília helyett pedig Kascsák Dóra lép a színpadra, akit nya­ranta Cecey Évaként is látha­tott az egri közönség. ■ M. Z. Blaskó Balázs: A színház a véle­mény, magatar­tás és példaadás hármas egysége. Uniós programot zártak első ellátás Ápolókat, szakdolgozókat képeztek tovább Az Egri TISZK Kiemelten Köz­hasznú Nonprofit Kft. Kertész úti épületében rendezték meg tegnap az „Első ellátás - elsőse­gélynyújtás és sürgősségi beteg- ellátás elvégzéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése OKJ- ápolók és egészségügyi szakdol­gozók körében” című projekt zá­ró konferenciáját. A TISZK társiskolájával, a Kossuth Zsuzsa Szakképző Is­kolával, valamint annak gyakor­lati képzőhelyével, a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft.-vel együttmű­ködve megvalósított program ér­tékelésén Takács Zoltán, a Tér­ségi Integrált Szakképzési Köz­pont igazgatója köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Fűtő Lászlót, a kór- : , ház igazgatóját és Aranyné Bíró Erikát, a j szakképző iskola ok­tatási igazgató- helyettesét. Üdvözölte a résztvevőket a konferencia munkájába elfoglaltsága miatt később bekapcso­Takács Zoltán: Az egri intézmény az elsők között jött létre lódó Rázsi Botond, Eger al­polgármestere is. Előadásában Takács Zol­tán tájékoztatást adott a hat társiskola alkotta Egri TISZK - amely az or­szágban elsőként alakult 16 társaság egyike volt 2005-2008 közötti létrehozásáról, az ezt követő tevé­kenységéről. A tájékoztatót kö­vetően a most lezá­rult uniós program megvalósításának részleteit ismertet­ték az abban részt vevő szakemberek.« Érmes egri Kadarkák Kiskőrösről \ Nagy egri sikereket hozott a kis­kőrösi nemzetközi Kadarka-ver­seny. Két arany-, hat ezüst- és két bronzérmet vihettek haza borvi­dékünk termelői. A legjobban a Hagymási pin­cészet teljesített, a 2009-es Ka­darkája az ötödik lett. Ugyancsak aranyérmes lett a Gál Tibor Pin­cészet 2008-as bora. Ezüstöt ka­pott Tóth Ferenc 2009-es, a Kár­oly Róbert Pincészet szintén 2009-es, a Kőporos Borászat 2008-as, a Hagymási 2005-ös és a Kőporos Borászat 2009-es ne­dűje, továbbá a Hagymási 2005- ös Kadarka-Merlot-Kékfrankos cuveéje. Bronzot nyert a Károly Róbert Pincészet 2007-es és Tóth Ferenc 2008-as Kadarkája. ■ ULBRIGH I A Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság ÖSZTÖNDÍJAKAT HIRDET a 2012-2013-as tanévre. Azok a felsőfokú végzettséggel, megfelelő angol nyelvtudás­sal rendelkező magyar állampolgárok pályázhatnak, akik az Egyesült Államokban szeretnének továbbtanulni, oktatni vagy kutatni. Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet. Tájékoztató előadás a Fulbright ösztöndíjról: 2011. március 29. kedd 10:00 Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Egészségház u. 4. (B/207.) A pályázat beadásának határideje: 2011. május 9. www. fulbright. hu (277218-330109) f \ > * f Csuzdi Tibor: „Az el­ső pillanattól azt gondoltam, hogy meg fogok gyógyulni, és azon morfondíroztam, miként lehetne ebből a mély gödörből kimászni.’’

Next

/
Thumbnails
Contents