Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-08 / 32. szám

2011. FEBRUÁR 8., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Nem olcsón mulattat, szórakoztat gül baba Török, magyar, cigány békét, boldogságot nyernek egy magyar operettben Az egri Gárdonyi Géza Színház legutóbbi bemu­tatóján Huszka Jenő: Gül baba című operettjét lát­hatta a publikum, amely jól szórakozhatott. Emlékezetes pillanat Huszka Jenő operettjéből: a jelenetben balról Hüse Csaba, Kaszás Gergő és Nádasy Erika. Márok Tamás Az előző századforduló zenés színpadi szerzői erősen vonzód­tak az egzotikus témákhoz. Puc­cini írt darabot többek között kí­nai és japán helyszínen, Lehár ugyancsak Kínát énekelte meg A mosoly országában, Kálmán Imrének egyik első alkotása a Tatárjárás. Huszka Jenő a török hódolt­ság korát választotta és Budát. Ma már árnyaltabban látjuk ezt a kort, mint korábban, a törökö­ket nem annyira kegyetlen el­nyomóknak tekintjük, sokkal in­kább okos gyarmatosítóknak, ügyes kizsákmányolóknak. Az 1 operettnek egyáltalán nem mű- | faji sajátossága a mély történe- | lemelemzés. Annál érdekesebb, 1 hogy Huszka és szövegírója, Martos Ferenc milyen pontosan megjeleníti a két megítélést. A címszereplő bölcs „üzletember”, aki kihasználja a magyar föld ér­tékét, és páratlan rózsakertet hoz létre. Ali basa viszont ke­gyetlen hódító, aki a szerelmet is erővel akarja megszerezni. A Gül baba nem igazi nagy­operett. Megvan ugyan benne a két páros, a bonviván-primadon- na és a táncoskomikus-szubrett, de nincs például helyszínváltás, látványos bál, és nincsenek meg­komponálva a drámai csomó­pontok sem. Sokkal inkább dal­játékként működik, ahol a törté­netet időnként énekszámok il­A történet főszereplői: Szabó Emília és Tunyogi Péter lusztrálják, legtöbbször szólók. Ez a történet azonban meglehe­tősen szilárdan áll a lábán. Négy határozott érzelem mozgatja, alakítja: Gábor diák szerelme, Ali basa vágya, Leila önfeláldo­zása és Gül baba nagylelkűsége. Persze azért van gyönge pontja is. Nem valószínű, hogy egy gaz­dag török uraság a saját lányát is a háremében tartaná. Márpedig Gábor diák azt kéri, hogy a há­remben tölthesse az éjszakát, és ott találnak egymásra Leilával. Egy városi színházban kell ope­rettet játszani, ez nem kérdés. A hogyan, az viszont fontos kérdés. A primadonna- és a bonvi- vánszerepek komoly, csak­nem operai énekelniva- lót jelentenek, ezekre egy prózai társulatban ritkán akad megfelelő művész, gyakran vendé­geket hívnak. Nos, Egerben úgy döntöttek, saját erőkkel oldják meg a ki­hívást. Hüse Csaba hangja musicaleken edződött, de azért megfelelően teljesít ebben a má­sik stílusban is. Nem klasszikus jóképű magyar legényt látunk a színpadon, inkább pimasz me­részsége, legyűrhetet- len hite és derűje teszi vonzóvá - mind a szép török lány, mind a közönség számára. A szép török lány va­lóban nagyon szép, ami ebben a műfaj­ban nem egyszerűen tulajdonság, hanem „munkaköri kötelesség". Ha a fértípublikum egy részének nem támad kedve, hogy a cipőjé­ből igyon pezsgőt, a dolog el van rontva. Persze nem tudom, egy tö­rök papucsba mennyi ital férne, és nem folyna-e ki belőle. Minden­esetre Szabó Emília kellően elbű­völő, ugyanakkor mentes a műfaj hagyományos édeskés ízétől. A másik, amit egy mai operett­előadásban el kell dönteni, hogy hagyományos környezetben, módon, avagy sarkaiból kiforgat­va játsszák-e el a darabot. Mind­két út vezethet kitűnő és csapni­való produkcióhoz egyaránt. Szegvári Menyhért rendező ez­úttal nagyjából az elsőt válasz­totta, ám a díszletekben és a jel­mezekben azért van egy csipet­nyi kortalanság. Gül baba palotáját komolyan •veszik. A bevezető jelenetek a színpad előterében játszódnak, a darab további részét vékony elő­függöny mögött lát­juk, jelezve, hogy bent vagyunk a falak mögött. A díszlet köz­ponti elemei a hatal­mas félhold vagy vi­rágszirom alakú kép­ződmények, amelyek egyszer falként zárulnak össze, máskor hatalmas fotelként ülnek beléjük a szereplők. A tér, me­lyet a rendező Gróf Gyulával kö­zösen hozott létre, jól működik. Húros Annamária fantáziáját láthatóan sokkal inkább meg­mozgatták a török kelmék, mint a magyar gatya, ing és lajbi. A tö­rök hölgyek rafinált fátylai egy­szerre gyönyörködtetnek és iz­gatják a fantáziát. A címszereplőt legtöbbször bé­kés, öregecskedő bácsinak ábrá­zolják. Tunyogi Péterben van böl­csesség, de még az erőt is érez­zük benne. Akkor is, ha hatalmá­val nem hivalkodik. Persze, ha a lányát húszévesformának kép­zeljük, akkor ő miért ne lehetne 45-50 éves? Hogy az énekléshez elsősorban nem hang kell, azt vi­lágosan megmutatja Kaszás Ger­■ Huszka Jenő operettjén a publikum jól szórakozik, de ez nem olcsó mulattatás. Képgaléria a HEOLhu hírportálon gő. Mujkó, a cigányprímás kabát­ja pompásan áll rajta. Ám ahogy előadja a darab legnagyobb slá­gerét (Darumadár fönn az égen), abból világosan látszik (no jó, in­kább hallatszik), hogy & monda­nivaló, a lélek, a kifejezőerő sok­kal fontosabb, mint a nagy, zen­gő orgánum. Nádasy Erikával ér­zékletesen mutatják meg egy szerelemnek, egy kapcsolatnak a visszáját, ha tetszik, a magasz­tos, égi érzések földi vonatkozá­sait. Nádasy tele van élettel, ener­giával, jeleneteit elektromosság­gal tölti föl. Egy korosztállyal idő­sebb a többi szerelmesnél, de mi­ért is ne lehetne Rózsinak fiata­labb párja? Ettől kapcsolatuk csak újabb fűszert kap. A népes gárdából Szívós Győző erőteljes Alija marad még emlékezetes, valamint Rácz János, aki Zül- fikárként inkább az emberi gyar­lóságot mutatja meg, mint az eu­nuch nőiességét. Huszka Jenő operettjén a pub­likum jól szórakozik, de ez nem olcsó mulattatás. Török, ma­gyar, cigány, nagyúr, diák és ci­gányprímás békét, boldogságot nyernek egy magyar operett ze­néjében. Csak az érez benne le­heletnyi mai társadalmi párhu­zamot, aki akar. EGYPERCES INTERJÚ Teret ad a fiataloknak azEKMK Ifjúsági Információs Pont mű­ködik hétfőtől „Forráspont” néven az EKMK - Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház első emeletén. A szolgáltatásról Majoros Tímea koordinátort kérdeztük.- Megújult az egykori „zsi­bongó”. Kiket vár ide az in­formációs pont?- Mindenkit, bár célcsopor­tunk elsősorban a 14-29 éves korosztály. Úgy véljük, ha teret szeretnénk engedni a fiatalok­nak, akkor valódi helyet, esz­közöket, információt és lehető­ségeket kell adnunk nekik.- Első ránézésre a Forrás­pont egy szoba és egy pult. Mi van emögött?- Elsődleges feladatunk a fi­atalok információs szükségle­teinek kielégítése. Bárki, aki felkeres minket, az válaszokat kaphat a legkülönbözőbb kér­déseire. Egri, megyei és orszá­gos kulturális programokról, oktatással kapcsolatos tudni­valókról, továbbá munkalehe­tőségekről, képzésekről, pályá­zatokról. A felsorolás szinte végtelen. Emellett szeretnénk, ha a fiatalok találkozóhelye is lehetne az információs pont. Hétköznap délutánonként egy­től öt óráig várjuk az érdeklő­dőket, és azokat is, akik példá­ul társasjátékozni vagy cso- csózni szeremének, mert arra is lehetőséget biztosítunk.- Meddig működhet a prog­ram?- Egyelőre idén június 30­ig, azonban újabb pályázatot adtunk be, amely, ha sikere­sen szerepel, a pont tovább él­het, nagyobb helyen, bővülő kínálattal. ■ P. A. Majoros Tímea:- Információ mindenről, egy helyen. Újra véradásra hívnak a megye kapitányságai Kiemelt hely a Tisza-tónak az Uj Széchenyi Tervben turizmus Kétéves konkrét fejlesztési program kezdődik, csaknem ló milliárdos összköltséggel Szerte az országban, összesen 61 rendőrkapitányságon rende­zik meg február 4. és 14. között a II. Országos Rendőrségi Vér­adónapot. Az eseménnyel a 2008-ban szolgálatteljesítés köz­ben életét vesztő Borbély Zoltán posztumusz hadnagy és vala­mennyi hősi halált halt rendőr előtt tisztelegnek. Heves megyében február 11- én várják a véradókat, rendőrö­ket és civileket. A megyei főka­pitányság, az egri és a füzesabo­nyi kapitányság munkatársai­hoz 9 és 13 óra között lehet csat­lakozni az Eszterházy tér 2. szám alatt. A gyöngyösi és a hat­vani kapitányságon 9 és 12 óra között várják a donorokat. ■ Elfogadta a Tisza-tavi Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programját legutóbbi ülésén a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Ta­nács (TFT). A program harmo­nizál azokkal a korábban készült országos és térségi tervekkel, amelyek a Tisza-tó térségét rész­ben vagy egészben érintik. Ugyanakkor elvárás volt, hogy a Tisza-tavi Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programja iga­zodjon az Új Széchenyi Tervhez. Utóbbi bemutatásakor Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési mi­niszter kiemelte, hogy az Új Szé- é chenyi Tervnek az egyéni kéz- I deményezések támogatásán túl J gondolnia kell közös nemzeti £ céljaink megvalósítására is. Fel- Tekerés a jégen. A Tisza-tó erőssége a kerékpáros turizmus még télen is. sorolta az országos útépítési programokat, a mellékúthálózat- és a kerékpárút-fejlesztést, több új híd építését, és beszámolt ar­ról, hogy az alprog- ramok között helyet kaptak a Tisza-tavi fej­lesztések is.- Korábban olyan települések is szere­peltek a tervekben, amelyek nem tartoztak egyértelműen a Tisza-tó régió akcióterületéhez - jelezte Szabó Róbert, a Tisza- tó TFT elnöke. - Ez most meg­változott, mert a kiemelt üdülő­körzet 37 településre terjed ki. A program a 2011-től 2013-ig terjedő időszakra konkrét in­tézkedéseket fogalmazott meg 15,8 milliárd forint tervezett összköltséggel. A fejlesztési elképzelés célja, hogy az ökológiai egyensúly megtartásával termé­szetközeli turizmus központként ismert, kiemelt üdülőkörzet­ként működő térség legyen a Tisza-tavi ré­gió. Ez olyan átfogó célokkal pá­rosul, mint a minőségi öko­turisztikai desztináció, a környe­zeti sajátosságon alapuló gazda­ság fellendítése, az emberi erő­forrás-fejlesztés. Következő lépésként a TFT február 17-18-án konferenciát szervez a fejlesztés lehetőségei­ről Tiszafüreden. ■ ■ A kiemelt üdülőkörzet 37 település­re teljed ki.

Next

/
Thumbnails
Contents