Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-08 / 32. szám
6 2011. FEBRUÁR 8., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. február 7-én tyZ 09.D0 11.00 NYERTESEK 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT 2011.02.07. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft FHB 1085 5,64 199 CIG Pannónia 791 2,19 107 OTP 5 990 1,85 10 598 Mól 23 000 1,76 5 033 Danubius 4 070 1,75 26 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (R) Változás (%) Millió Ft Fotex 390-0,76 2 TVK 3 415-0,72 2 Émász 21450-0,69 0 PannErgy 905-0,44 9 Richter 42 350-0,38 1659 A BUX index az elmúlt napokban 93 yinn.............................................. 23 300 23 263 23200 23100 23 099 23086 t 23 000 22 900 22 850 / 22 9‘ 5 ............. 22 800 22700 \f22 709 nonj. 01.28 01.31 02.01 02.02 02.03 02.04 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.07.) Uj elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 56000 MALMI BÚZA 2011. március 76 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. március 67 700 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 58500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 131500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. február 7-én 1€ 1$ 1CHF i i 268,48 Ft 197,41 Ft -1,57 Ft -0,70 Ft i 206,22 Ft -2,96 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank'7,50 FHB3 *7,00 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank25,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BEIÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT • FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.07.) Vételi Eladási | Allianz Bank 262,09 275,53 Budapest Bank 260,75 276,87 CIB Bank 258,59 280,13 Citibank 257,27 278,71 Erste Bank 260,54 268,05 K&H Bank 260,35 275,35 MKB Bank 262,34 275,80 OTP Bank 263,30 276,80 Raiffeisen Bank 263,74 275,60 Tavalyi hó marad az eho? egészségkassza Kormányzati körökben is sokan ellenzik felélesztését Egészségbiztosítási járulékok Járulék (százalék) Tételes eho (forint/hó/fő) 1999 14 3600 2000 14 3900 2001 14 4200 2002 14 4500 2003 14 3450 2004 15 3450 2005 15 3450 2006 15,17* 1950 2007 15 1950 2008 11 1950 2009 11 1950 2010 8 0 * Az év utolsó három hónapjában. Forrás: VG-gyűjtés Nem szerepel a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetése azon javaslatok között, amelyeket a véglegesítendő reformcsomagot kidolgozó Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) tett le a kormány asztalára. De valamit kezdeni kell az egészségkassza hiányával. Különösen ha azt akarják, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat. Kiss Roland A Nemzetgazdasági Minisztériumnál a Világgazdaság értesülése szerint kifejezetten ellenzik a 2010 elejével megszüntetett fix eho visszacsempészését az adók és a hozzájárulások világába. Azonban a költségvetési egyenleg 600-650 milliárd forintos javulását előrevetítő reformokkal kapcsolatos kormányzati döntés csak a hónap végén születik meg, így egyelőre nem lehet biztosan kizárni, hogy „más irányokból” mégiscsak bekerülhet egy tudomásunk szerint havi egy-kétezer forintos tételes eho a csomagba. A tételes egészségügyi hozzájárulás mint közteherforma első bevezetése egyébként az előző Fi- desz-kormány idejére esett, 1999- re. Az eho eddigi „csúcsa” havi 4500 forint volt (2002-ben), gazdasági kamarák azonban már évek óta napirenden tartják a havi 8-10 ezer forintos ehóról szóló javaslatot is. Kormányzati körökben sokan úgy vélik: a kisebb keresetűekkel szemben lenne méltánytalan, ha a személyi jövedelemadózás után az egészségügyi közteherviselést is úgy alakítanák át, hogy rájuk fizetésük arányában nagyobb teher hárul - a tételes eho ugyanis ehhez vezetne. A Reformszövetség annak idején persze úgy gondolta, hogy a tételes eho növelésével párhu- zanjosan megszűnik a százalékos egészségügyi hozzájárulás. Utóbbi jelenleg két - 27 és 14 - százalékos kulccsal üzemel, és meglehetősen bonyolult szabályok övezik. A magánszemélyek például bizonyos jövedelmek után csak addig kötelesek 14 százalékos ehót fizetni, amíg teljes egészségügyi hozzájárulásuk el nem éri az évi 450 ezer forintot. A százalékos eho megszüntetése tehát valóban jelentős mértékű egyszerűsítéssel érne fel. A kétféle eho között egy alsó küszöb bevezetése lenne a kompromisszumos átmenet, vagyis ha a százalékos hozzájárulás esetében'minimumlimitet szabnának meg, így bizonyos összeget - például havi ezer forintot - mindenkinek kötelező lenne lerónia. Mellette szólhat az is, hogy százalékos ehóból - a kormányzati tervek szerint - az idén alig 36 milliárd folyik be, ez az Egészségbiztosítási Alap (EA) teljes bevételének mindösz- sze 2,6 százaléka. A múlt évet nézve és az idén a járulékbevételek az EA összes kiadásának alig felét fedezik. Korábban ez az arány 80 százalék felett is járt, ám azóta a 17 százalékos rekordról 8-ra apadt az egészségügyi járulékok bruttó bér után fizetendő mértéke - ebből 2 százalék terheli a munkálAz EA gazdálkodása’ k Bevételek Biztosított! egészségbizt. járulék 443 Munkáltatói egészségbizt. járulékl54,l Százalékos eho 35,9 Egészségügyi szóig. jár. * * 19,1 Munkáltatói táppénz-hozzájár. 19,2 Központi kóltségv. hozzájár. 642 Gyógyszergyártók és 43,5 forgalmazók befiz. Kiadások „ítüMHKÍ 1. PÉNZBELI Gyed, járulékkal együtt 116,2 Táppénz 86,1 Terhességi-gyermekágyi segély 41,6 2. SZOLGÁLTATÁSOK Összevont szakellátás 563,7 Gyógyszertámogatás 296,2 Háziorvosi, védőnői ellátás 99,1 Gyógyászati segédeszk. tám. 44,8 Mentés, szállítás 30,4 Fogászati ellátás 23,5 Művesekezelés 23,1 2011-ES ELŐIRÁNYZAT, FŐBB TÉTELEK, MILLIÁRD FO RINT. * * MÁS MÓDON NEM BIZTOSÍTOTTAK, PL ELTAR TOTTAK ÉS NYUGDÍJAS VÁLLALKOZÓK UTÁN FIZETENDŐ. FORRÁS: KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY tatót, 6 pedig a munkavállalót. A járulékbevételek tavalyi összege nominálisan a 2000. évinek felel meg; a EA pedig az idén 637 milliárd forintos költségvetési mankóra szorul. Kérdés tehát, hogy a nyugdíjalap után az egészségbiztosítás terén is helyet kap-e az a kormányzati elképzelés, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat. Ha igen, akkor radikális átalakításokra lesz szükség. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a jogszabályok már most is ezt (vagyis a bevételek és kiadások egyensúlyát) írják elő, ez azonban az EA 1993-as megalakulása óta csupán kétszer vált valóra. A több százmilliárd forintos hiány lehet a magyarázata annak is, hogy míg a tavalyi adótörvények első verziójában szerepelt a járulékfizetési plafon bevezetése a munkáltatók körében is, ez végül kikerült a végleges jogszabályból. Miközben az idén nem egészen 7,7 millió forint ez a limit (amely jelenleg csak a munkavállalókat érinti), számítások szerint még egy 15 milliós foglalkoztatói járulékplafon is 30 milliárd forinttal csökkentené a bevételeket. Ezzel szemben gazdasági érdekképviselők úgy érvelnek: egy-egy befektetésről szóló döntésnél nagyon is fontos szempont, hogy a jól kereső menedzserek után a járulékfizetés nem érheti el a csillagos eget. Kötelező biztosítás: a K&H a nyertes, de jól kezdett az Astra is A K&H Biztosító a kampány nyertese, elmaradt az újabb váltási rekord, és jól kezdett a piacra frissen belépő romániai Ástra is - nagyjából ennyiben foglalható össze a 2010-es kötelező biztosítási kampány eredménye. Mintegy 1,3 millió autós mondta fel korábbi biztosítását, szemben az egy évvel korábbi másfél millióval. A Biztosítás.hu tegnapi közleménye ugyanakkor rámutat: az idén sokkal többen vannak, akik biztosítóváltásukat az interneten keresztül intézték. Míg 2009-ben a 1,5 millió váltó csupán valamivel több mint harmada intézte ügyeit az internetes portálokon keresztül, addig a 2010-es kampányban online portálokon váltók aránya már elérte az 50 százalékot. ■ Az online portálokon váltók száma tavaly már elérte az 50 százalékot. A K&H Biztosító rögzítette a legtöbb - 360 ezer - új szerződést, majd az Allianz következik 275 ezerrel, az új belépőként szereplő Astra (120 ezer új ügyfél) előtt. Jelentős piaci részesedést hasított még a Posta, a Generali és a Köbe, egyenként mintegy százezer új szerződést kötöttek. A négy-ötszázezer évközi díjas jármű piacán ugyanakkor kissé más a helyzet. Á Biztosítás.hu adatai alapján a kampányban legnépszerűbbnek számító társaságok közül a második helyet elcsípő Allianz - a K&H-t megelőzve - az élre ugrott, míg a kampánykedvezményét januárra is megtartó Köbe feljött a harmadik helyre. Az évközi váltók átlagdíja kismértékben nőtt, és mintegy 23 ezer forint körül alakult. A Mabisz adatai alapján a biztosítók nagyjából 90 milliárd forintnyi díjbevételt realizáltak kgfb-vel 2010 első három negyedévében. Itt az Allianz a több mint 35 százalékkal magasan piacvezető. ■ VG Legnagyobb szereplők* Allianz 32,42 Generali 12,58 Uniqa 7,99 Groupama Garancia 7,21 Aegon 6,59 K&H 6,22 *2010. ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVI KŐFB-DÍJBEVÉTEL .ALAPJÁN, MILLIÁRD FORINT. FORRÁS: MABISZ Termékleírás segíti majd a versenyképes borokat Bővülés, de kockázat is van reformcsomag Sok múlik a nemzetközi fogadtatáson Az unió eredetvédelméhez kapcsolódó bortermékleírások elkészítéséről tárgyalt Feldman Zsolt helyettes agrárállamtitkár a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának és a Bor Eredetvédelmi Tanácsának képviselőivel. Augusztustól a forgalmazás feltétele az EU-ban a borok eredetmegjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó leírás. Az EU nyilvántartásába vett új elnevezésekhez készült egységes termékleírást év végéig el kell küldeni az Európai Bizottsághoz. Az Agrármarketing Centrum pályázatot írt ki a munka koordinálásához. A nyertes, a Nemzeti Borakadémia Kft. feladata lesz, hogy a termékleírások május 31-ig elkészüljenek. ■ VG Nem csak inni, reklámozni Is kell Magyarországon az idén gyorsul a bővülés. A külső kereslet a tavalyitól kissé elmaradó ütemben emelkedik ugyan, de lassan növekedésnek indul a belföldi is. Döntő jelentősége lesz annak, hogy mennyire lesz hiteles a 3 százalék alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében. Ha a nemzetközi intézmények és befektetők jól fogadják a hírek szerint 600-800 milliárd forintos februári kormányzati „reformcsomagot”, tartóssá válhat a viszonylag erős forint, kamatcsökkentési ciklus is beindulhat. Csalódottság esetén - főleg, ha ez az EU-intézmények reakcióiban és a hitelminősítők besorolásában is megmutatkozna - gyors, ellenirányú folyamat mehet végbe. Céljaiban üdvözölhető, de a megvalósíthatóságot tekintve kétséges program bejelentése esetén tartósulhat a bizonytalanság. A monetáris tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna - derül ki az elemzésből. ■ VG Előrejelzés* : ;N:f 2008 2009 2010 (becslés) 2011 (előrejelzés) GDP 0,8-6,7 1,2 2,7 Ipari termelés-1,1-17,7 10,5 9,0 Nemzetgazdasági beruházások 0,4-6,5-3,5 4,0 Kiskereskedelmi forgalom-1,8-5,2-2,0 2,0 Munkanélküliségi ráta** 8,0 10,5 10,8 10,7 * VÁLTOZÁS, SZÁZALÉK. * ’ A MUTATÓ ÁLLÁSA AZ IDŐSZAK VÉGÉN. FORRÁS: GKI V
