Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-22 / 271. szám
2010. NOVEMBER 22., HÉTPO - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Szlovák és magyar ifjak fotóiból nyitottak tárlatot A hónap végéig láthatók az egri Wignerlenő Műszaki, Informatikai Középiskola kollégiumában azok a fotók, amelyek létrejötte a homonnai CSEMADOK (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Köz- művelődési Szövetség) Alapszervezet Fotóklubja és a Heves Megyei Fotóklub közötti jó kapcsolatnak, és az ebből fakadó együttműködésnek köszönhetők. Az idén nyáron például Homonnán rendeztek a helyiek ifjúsági fotótábort szlovák és magyar fiatalok számára. A résztvevők a digitális fényképezőgép (alsókategóriás kompaktgépek, nem profi kamerák) kezelését tanulták, elsajátították a helyes portré-és tájfotózást, a kompozíció megfelelő beállítását. A felső- zempléni táj, a fatemplomok, víztároló, a várromok és a repülőtér szolgált hátteréül a fényképezéshez. Az itt készült közel 1500 fotóból válogatták ki a tárlat képeit. A kiállítást Csontos Árpád, a CSEMADOK homonnai vezetője, és Demeter Pál MAFOSZ- diplomás fotóművész, a Heves Megyei Fotóklub vezetője nyitotta meg. A fotóanyag decemberben átkerül a Bartakovics Közösségi Házba, ezzel azonban még nem ér véget a tárlat magyar- oszági bemutatkozása, hiszen a homonnaiak még testvérvárosukba, Mátészalkára is tervezik elvinni a képanyagot. ■ A következő helyeken kell forgalomkorlátozásra számítani a héten a Magyar Közút megyei igazgatóságának tájékoztatása szerint: előzési szakasz építése miatt a 21-es főúton Lőrincinél és Apcnál jelzőőrös irányítás, félpályás lezárás mellett 40, illetve 60 kilométeres sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák lesznek érvényben. A 25-ös főúton, Eger és Szarvaskő között a korábbi sok csapadéktól keletkezett kár miatt jelzőlámpás forgalomirányítás mellett 40 kilométeres sebességkorlátozásra, útszűkületre, előzni tilos jelzőtáblákra számíthatnak az autósok. Szúcs és Tarnalelesz, valamint Szentdomonkos és Borsodnádasd között bizonyos útszakaszokon - szintén a sok csapadék okozta károk miatt - legfeljebb 60 kilométeres sebességgel szabad haladni. Az útszűkület miatt e részen előzni is tilos. A 2504. számú összekötő úton Eger és Noszvaj között, a 2506. számú Szarvaskő-Vadna összekötő úton Bélapátfalva és Szilvásvárad között, Egerben a 25103. számú Bervai bekötőúton 40 kilométeres sebességkorlátozás, útszűkület, előzni tilos jelzőtáblák lesznek érvényben. ■ Barátjukra emlékeznek a színjátszók A nemrégen hirtelen elhunyt fiatal színjátszóra, Szent-Királlyi Annára emlékeznek barátai, az Adáshiba színjátszó csoport tagjai kedden este hat órától az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Házának nagytermében. A csapat tagjai 10 éves repertoárjukból azokat a dalokat, jeleneteket válogatták ki, amelyek meghatározóak voltak a közös munka során. A közel egyórás műsorban felelevenítik az együtt töltött éveket, s most először bemutatják következő premierjük egy részletét, az utolsó közös próbájuk anyagát, amelyen Hair-dalokra készültek. A Jó reggelt napfény című előadásra várnak mindenkit, aki velük együtt szeretne emlékezni a mindig vidám barátra. ■ Dr. Csiffáry Gergely mutatja: a megyei levéltárban sorakoznak az anyakönyvek, amelyekből bárki kikutathatja a saját családfáját Mondd meg a neved, megmondom, ki vagy! - Kis túlzással így is kezdhetnénk ezt az írást. A családnév az egyik legbeszédesebb emlékünk. Szuromi Rita Őseink még egyelemű nevet viseltek. Fel sem vetődik, hogy bárki kettős nevet várna a hét vezértől. Ám valamikor csak „szert tettünk” a kettős névre. \- Ha történelmileg elemezzük a magyar neveket, azt mondhatjuk, a kételemű nevek egyik tagja jelzőként járult hozzá az egyelemű névhez, és ebből alakult ki a vezetéknév - mondja dr. Csiffáry Gergely történész. - Honfoglaló és államalapító őseink nevei még egyeleműek voltak - Álmos, Koppány, Gyula -, tisztséget jelöltek. A kételeművé válás a nemesek körében a XIV., a jobbágyoknál a XV. századra tehető. Az európai gyakorlattal ellentétben, nálunk a családnév áll elöl, azt követi a keresztnév. Ez abból adódik, hogy a nyelvünkben a jelző megelőzi a jelzett szót, és mivel a jelzőből alakult ki a családnév, ez a mai napig tükröződik a névhasználatunkban. A ma használatos családneveink többsége jól mutatja őseink testi, lelki, szellemi képességét, a família földrajzi eredetét, az egykori foglalkozást. A családnevek utalhatnak társadalmi helyzetre (Bán, Nemes, Úri, Béres, Jobbágy, Rab), de testi tulajdonságokra is. Nem is gondolnánk, hogy a hajszín (Vörös, Fekete, Fehér, Fodor) mien megkülönböztető tulajdonsággal bírt, de a fizikai adottság is válhatott „névadóvá”, mint a Finta, azaz görbe, vagy Csonka és Balog(h), Kis, Leggyakoribb magyar famílianevek a xvi. században: Tóth, Nagy, Kovács, Szabó, Varga, Kis(s). A xviii. században: Horváth, Kovács, Tóth, Nagy, Szabó, Molnár. Nagy szavunkban. Ha valaki Ravasz, C(z)udar, Énekes, abban egy-egy felmenőjének a belső értékei köszönnek vissza. A Bárány, Farkas, Galamb, Gróf, Herc(z)eg, Király vezetéknevek ugyanakkor egy-egy jellegzetes viselkedési formára utalnak.- Egyszerű a megoldás a népcsoportokhoz tartozás esetében - folytatja a történész -, hiszen az Oláh, a Németh, a Rácz, a Székely, a Tóth névadása nem is kérdéses, ahogyan a foglalkozásból eredő Ötvös, Varga, Szabó, Juhász nevek sem okoznak fejtörést. Régi elfeledett mesterségneveknél már megállhatunk egy kicsit, hiszen akit Bakónak hívnak, az a mészáros mesterségből fakad, akit Csiszárnak, az a fegyverkovácsra mint hivatásra utal. Előfordult, hogy egy-egy mesterség jellemző szerszáma vált a család jelzőjévé, mint a Bárd vagy a Pajzs. A Bírók, Deákok, Fónagyok (vagyis falunagyok) valamikor mind Falvak és domináns családnevek Hevesben PÁRÁD: Osztafin, Kívés IVÁD: Ivády BEKÖLCE: SzeCSkÓ fedémes: Szabó, Vincze átány: Bedécs, Ötvös, Végh. Több hullámban magyarosítottak ii. József idején a zsidóknak kötelezővé tették, hogy héber nevük helyett német közszóból eredeztethető nevet válasszanak maguknak. Az 1867-es kiegyezés után 800 ezer - 1 millió ember változtatott nevet, főként szlovákok és zsidók magyarosítottak. A két világháború után politikai okokból indult el a névváltoztatási hullám. tisztséget töltöttek be. Nem szabad megfeledkezni a helységekből eredeztethető családnevekről sem: a történelmi Magyarországon 13 ezer 300 települést jegyeztek, így a nagyobb népmozgalmak idején hangsúlyosan jelentek meg az ezekre utaló családnevek, például: Hevesi Lajos, Hatvány Lajos, Egri József. Sok családnévben jelenik meg a birtokjelző, az „a”, „e” és „i” betűk által, így ha Egerben a Bálint elé Balassát vagy Balassit mond, mindkettő helyes. - Néha a névadás megtréfál bennünket - emlékeztet dr. Csiffáry Gergely -, hiszen Arany esetében nem tudni, hogy foglalkozásra, gazdagságra vagy jóságra utal-e a neve, de az sem tudható, hogy a Borosok bortermelők, borkereskedők, esetleg borkedvelők voltak-e? Egerben rendezett konferenciát a Magyar Önkormányzati Főkertészek, Díszkertészek, Parképítők és Parkfenntartók Szövetsége. A találkozó házigazdáját, Ferenczy Tamást, Eger főkertészét kérdeztük.- Mi volt a rendezvény témaköre?- Született egy kormány- rendelet a fás szárú növények védelmében. Eszerint tilos a nátriumklorid, vagyis a konyhasó szórása a téli síkosságmentesítés érdekében. Ezzel egyetérthetünk, de problematikus a rendelet betartása. Nincs alternatíva, pontosabban, ami megoldásként létezik, nagyon költséges.- Mennyibe kerül egy átlagos téli szezonban a város útjainak biztonságossá, járhatóvá tétele?- Meghaladja a tízmillió forintot. Ezért is örülünk a „Börtön a városért” akciónak, mert az elítéltek hasznos munkát végeznek a közterületeken.- Gondolom, nem véletlenül választotta a szövetség a konferencia helyszínéül Egert...- Évente két alkalommal találkozunk, s már többször invitáltam a társaságot. Büszke vagyok rá, hogy az európai virágos városok versenyében rajtunk kívül még senki nem kapott aranyérmet az országban. Példaértékű az egynyári növény-kiültetésünk, az aknázómoly által fenyegetett gesztenyefák védelme, s nem utolsósorban a civil szervezetek közreműködése. Minden évszakban szép a város. ■ N. Z. Ferenczy Tamás:- Rajtunk kívül még senki nem Uanntt aranyérmet. Kertészek a biztonságos közlekedésért világnap Emlékeztetőül kék fénnyel világították meg a Dobó téri lovas szobrot Korlátozzák a forgalmat több helyen, óvatosan vezessenek! Finta lett a görbe ember családnevek A Vinczék és a Szabók ma is uralják Fedémest Megtelt a Bartakovics Béla Közösségi Ház nagyterme szombaton, a Cukorbetegek Egri Egyesülete által a Cukorbetegség világnapja alkalmából rendezett ünnepségen, az Egri Diabetes Napon. Jakabné Jakab Katalin, az egyesület vezetője elmondta, hogy immár tíz éve ünnepük ezt a világnapot, ami azért is fontos, mert Magyarországon minden nyolcadik ember cukorbeteg. Az ünnepség díszvendége volt Habis László polgármester, aki úgy fogalmazott, hogy az egyik „zászlóshajó” Egerben ez az egyesület. A rendezvényen Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász egy cukormázból készített dísz- Dísztorta a „zászlóshajónak”. Tíz éve ünnepük a világnapot. tortával lepte meg a szervezet tagjait. Dr. Juhász Elek diabetológus a cukorbeteg-gondozás aktuális kérdéseiről, a szövődmények elkerülési lehetőségeiről tájékoztatta az érdeklődőket és zenés előadás is szórakoztatta a főként idősebbekből álló közönséget. Énekelt többek között az egyesület Mézvirág kórusa is. A rendezvény egyik fénypontja egy tűzijátékkal díszített négyemeletes diabetikus torta volt, amit jóízűen fogyasztottak el az ünneplők. Végezetül pedig mindannyian elsétáltak a Dobó térre, hogy együtt megnézzék a világnap alkalmából kék fénnyel megvilágított „Végvári vitézek” lovas szobrot. ■ Diabetikus torta járt a cukorbetegeknek i
