Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-22 / 271. szám
6 2010. NOVEMBER 22., HÉTFŐ GAZDASÁG Majd negyvenezer főri ntot költünk karácsonyi ajándékra Nyilatkozattal is bevallható szja 2011 Már nem okoz akkora fejfájást az egyszerűsített szisztéma Valószínű, hogy árat emel az infláció miatt a Magyar Posta Papíron is lehet és elektronikus úton is, amely sokkal gyorsabb. Jó esetben talán lecsökken a hibás bevallások (és a büntetések) száma is Az idén átlagosan 33 800 forintot tervezünk karácsonyi ajándékokra költeni - derül ki az Árukereső.hu 2 000 fő megkérdezésével készített felméréséből. A magyar internetezők 79 százaléka a világhálón tájékozódik karácsony előtt. Már sokan választják az „online bevásárlóközpontokat” is: a válaszadók 65 százaléka. Leginkább ruhát, gyerekjátékot és kozmetikumot szeretünk adni. Az Árukereső három országban futó 5 000 fős felméréséből kiderül, a magyar válaszadók több embernek, de kisebb értékben terveznek ajándékot adni, mint a bolgárok és a románok. A három országban közös, hogy 60 százalék fölötti azok aránya, akik interneten is terveznek ajándékot beszerezni. Egyik náció sem szereti a tömeget és a sorban állást, ezt az okot jelölték meg a legtöbben az internetes vásárlás előnyeként. A magyarok a legtudatosabb vásárlók: egyharmaduk heteken keresztül vagy akár egész évben kutatja a megfelelő ajándékot. Ez az arány a románoknál 11, a bolgároknál 17 százalék. Bár többet nézelődünk, de kevesebbet kérdezünk: a magyarok 43 százaléka ösztöneire hagyatkozik az ajándék kiválasztásánál, míg a románok 70, a bolgárok 89 százaléka méri fel előre a kívánságokat. ■ VG-Online Csökkenhet a benzin ára a héten Az üzemanyagok árának csökkentését várja erre a hétre a portfolio.hu, bár az internetes gazdasági lap elképzelhetőnek tartja a benzin árának szinten tartását is. A benzin és a gázolaj tőzsdei ára mérséklődött a múlt héten, bár a forintban mért csökkenés kisebb volt az átlagnál a hazai fizetőeszköz gyengülése miatt. Elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az elmúlt két év kiszámíthatatlan ármozgásai miatt a Mól döntéseit kevésbé lehet megjósolni, mint korábban, ráadásul az elmúlt hetekben többször is meglepetés volt az olajcég lépése. ■ Szombati számunkban röviden jeleztük: az uniós pénzek lehívásában jó eredményeket értünk el, de a forrásokhoz rendelt célok alig teljesültek - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Nézzük bővebben: a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növelésének ösztönzése többek között a külső környezet kedvezőtlen változásai, illetve a költségvetési kiigazítás miatt nem teljesülnek. A fejlesztési célkitűzések megvalósulása azonban sok részterületen pozitív hatást fejtett ki - teszi hozzá az elmúlt évek uniós forrásainak felhasználását számba vevő anyag. A 2004-06-os Nemzeti fejlesztési terv végrehajtása pénzügyi Jelentősen átalakul és egyszerűbbé válik a személyi jövedelemadó (szja) bevallása a jövőben. Az egyik legfontosabb új elem: adónyilatkozat formájában is van lehetőség a bevallás elkészítésére. Kiss Roland Jelentősen átalakul és egyszerűbbé válik a személyi jövedelemadó (szja) bevallása jövőre. A múlt héten megszavazott adócsomag egyik rendelkezése szerint 2011- től a munkáltatói adómeg-álla- pítás, az önadózás és az adóhatóság közreműködésével készített adóbevallás mellett új lehetőség jelenik meg, mégpedig az adóbevallási kötelezettség adónyilatkozat formájában történő teljesítése - derül ki a Deloitte tanácsadó cég friss hírleveléből. Amennyiben a magánszemély kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet, és az e jövedelemre háruló adót a kifizető a vonatkozó szabályok szerint már le is vonta - vagyis a levont és a ténylegesen fizetendő adó különbö- zete nem haladja meg az ezer forintot -, a magánszemély papíron vagy elektronikus úton adó- nyilatkozatot tehet. Van ugyanakkor néhány további feltétel is, többek között az, hogy a magánszemély nem alkalmazhat tételes költségelszámolást, nem kérheti a családi kedvezmény megosztását, csak a munkáltatón keresztül érvényesít adókedvezményt, és önkéntes kölcsönös pénztár vagy nyugdíj-előtakarékossági számla javára nem rendelkezik az adójáról. A zárószavazás előtti módosítások során pontosították az eljárási szabályokat is. Ezek szerint amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, úgy köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti a bevallási kötelezettségét, akkor kérésére a munkáltató papíralapon átadja az adó- nyilatkozat nyomtatványát. Az adónyilatkozat formájában teljesített bevallást is az adóévet követő év május 20-ig az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton kell teljesítem. Az adónyilatkozat kizárólag a magánszemély adatait, valamennyi adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét, szja-kötelezett- ségét és a levont szja-előleget tartalmazza. Ha az adózó több adónyilatkozatot vagy más bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett adónyilatkozat vagy bevallás minősül a bevallásának. Az új törvény arról is rendelkezik, hogy az önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha azt az ellenőrzés megkezdését megelőzően, tehát a vizsgálatról szóló értesítés kéz- besítésének/megbízólevél átadásának napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtották (postára adták). Ezzel a jogalkotó az önellenőrzésekhez kapcsolódó visszaélések számát kívánja csökkenteni. teljes egészében lekötötte. A kifizetéseknél az EU25 átlaga felett - több régi tagállamot megelőzve - a 9. helyen teljesítettünk, alig maradva el a maximális 95 százalékos lehívástól. A Kohéziós Alapnál ugyanakkor hazánk az 52,6 százalékos kifizetési aránnyal a tíz csatlakozó ország mezőnyében erősen lemaradt, csak Lengyelországot előzte meg. A Kohéziós Alap tekintetében 2009-ben - a korábbi évekhez hasonlóan - a projektek időbeli elhúzódása, a nagymértékű költségtúllépés és műszaki tartalomváltozás, illetve a közbeszerzési eljárások terén feltárt jelentős hiányosságok jellemezték. ■ VG Áremelésre készül a Magyar Posta: januártól egyes szolgáltatások akár tíz százalék feletti mértékben drágulhatnak, a hivatalos közlések szerint azonban az átlagos emelés nem haladhatja meg az inflációt - írja a szombaü Népszabadság. A lap értesülései szerint a lehetőségek sorában szerepel az is, hogy a társaság szállítási feladatait ismét a MÁV-ra bízza. ■ Az értesülést nem erősítették meg, de az inflációt ellensúlyozni kell. A társaságnál a hírt nem erősítették meg, mivel a cég üzleti tervét a tulajdonos még nem fogadta el. Törekednek arra, hogy „a leggyakrabban igénybe vett, lakosságot érintő szolgáltatások esetében átlagosan csak az inflációt követő mértékben emelkedjenek az árak”, de döntés még nem született. Ha a tulajdonos mégis az áremelés mellett határoz, akkor az a szolgáltatások többségét elérheti. A legnagyobb mértékben az alapszolgáltatások közé tartó zó szabványlevelek ára változhat: 80 forintról 90-re. Felröppen az a hír is, hogy a Magyar Posta Zrt. élére júniusban kinevezett vezérigazgatóban, Schmidt Pálban megingott a bizalom, mert cég eredményei elmaradnak a várakozásoktól. Ezt a sajtóértesülést eddig nem kommentálták. ■ Mennyivel nőhet jövőre a minimálbér? Nehéz bértárgyalások elé néz a munkaadói oldal, ugyanakkor kész a megállapodásra - mondta Dávid Ferenc, az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) munkaadói oldalának soros elnöke az MTI-nek. A kormány november elején azt javasolta az OÉT-nek, hogy a minimálbért legalább 4,5 százalékkal, havi 76 800, középfokú végzettségnél minimum 3,4 százalékkal, havi 92 500 forintra emeljék. A szakszervezetek akkor kevesellték. A munkaadók elfogadható tárgyalási alapnak tartották. Dávid Ferenc szerint a nyugdíjjárulék 10 százalékra történő emelése után a szakszervezeti nyilatkozatok alapján arra lehetett következtetni, hogy a javasoltnál magasabb szintről akarják indítani a bértárgyalásokat. Vagyis a munkaadói oldalnak kellene „lenyelnie" a járulék- emelést. Kiemelte: az infláció és a források szűkülése a vállalkozói szférát is sújtja, és erről az oldalról a versenyképesség és a költségviselő képesség dönti el a béremelés kérdését. A szakszervezetek azon törekvése, hogy a béremelés kompenzálja az adójóváírás átalakításából származó hátrányokat és a 3,5 százalékos inflációt, csaknem 10 százalékos minimálbéremelést kellene jelenteni - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság jövőre 2,5-3 százalékkal bővül, így nem emelkedhet csaknem ennek háromszorosával a minimálbér. ■ Egykulcsos tábla - mi marad és mi szűnik meg? A JÖVŐRE ÉLETBE LÉPŐ egykulcsos adó lényege, hogy valamennyi jövedelem a 16 százaié kos teher alá esik. Vagyis meg szűnik a külön adózó jövedelmek eltérő adómértéke. Eddig az osztalékból, bérbeadásból vagy árfolyamnyereségből származó jövedelmeket az szja-tól eltérő adókulcsok terhelték. Az egykulcsos tábla bevezetésével párhuzamosan megszűnik az adóterhet nem viselő járandé ság fogalma is. Azok a jövedelmek, amelyek korábban ilyen járandóságnak minősültek - év végéig ilyen a nyugdíj vagy a munkáltató által lakáscélú fel- használásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás -, az adómentes bevételek körébe kerülnek adóegyezmény hiányában a az új jogszabály hatályon kívül helyezi a külföldi illetőségű magánszemély részére kifizetett kamat, jog és szolgáltatási díj után fizetendő terhet, illetve az ingatlan bérbeadására vonatkozó különadózási szabályokat Új szabályok vonatkoznak a 2010-re bevezetett tevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díjazására. Módosulnak a tévé kenységre jellemző kereset meghatározásai és az ezekhez kapcsolódó személyes közreműködői díjkiegészítésre (és kivét- kiegészítésre) vonatkozó szabályok is. Ezeket a rendelkezéseket már 2010-re sem kell alkalmazni * ♦ i í Sikeresen pályázunk, de problémás a felhasználás Ász Gyorsabban kellene a forrásokat szétosztani - 866 milliárd forint uniós pénz jelent meg szempontból eredményesnek értékelhető, az abszorpció összességében meghaladta a 100 százalékot (a hazai költs égvetés terhére elszámolható túlvállalás lehetőségével élve). Tavaly összesen 866 milliárd forintnyi uniós forrás jelent meg a büdzsében, ehhez 320 milliárd forint költségvetésen kívüli tétel adódott hozzá. Hazánk befizetései közel 224 milliárd forintot értek el, ezzel a 2009-es nettó pozíciónk meghaladta a nemzeti termék (GNI) 1,1 százalékát, 1 2008-ban még 1,7 százalék kö- í rül alakult ugyanez. A felzárkózást segítő struktu- J rális alapok esetében Magyaror- I szág a felhasználható forrásokat A pécsi vilagoroksegi központhoz is jól jött az uniós pénz
