Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-25 / 248. szám

3 2010. OKTÓBER 25., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Eger GÁRDONYI A Dobó István Vármúzeum és a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság Heves Me­gyei Tagozata október 27-én Gár­donyi Géza Emléknapot rendez a várban. Délelőtt 10 órakor átad­ják a Gárdonyi-ház közadakozás­ból felújított kerítését, majd gyer­mekprogram kezdődik a Dobó­bástyában. Délután 2 órakor Gárdonyi a világháborúban cím­mel nyílik kiállítás a Dobó-bástya konferenciatermében, ezt pedig tudományos emlékülés követi. Eger BIBLIA Kedden délelőtt 10 órakor folytatódnak a szerve­zett programok a Családsegítő Intézet Nyugdíjas Gondozási Köz­pontjában, a Malomárok úton. Ezúttal az érdeklődők Kézér Ka­rolina Bibliaóráját hallgathatják meg. Csütörtökön ugyanitt dél­után 2-kor teadélutánt tartanak idősek napi műsorral. Egeitakta HIÁNY Megalakult az önkormányzat, a képviselők letet­ték az esküt. A testület hattagú, plusz az új polgármester, Varga Ti­bor. Az ülésen megválasztották az alpolgármestert, Bozó Pétert. Egy­előre csak a pénzügyi bizottságot alakították meg. Lezajlott az át­adás-átvétel, és a költségvetés a jegyzőkönyv tanúsága szerint mí­nusz százmillió forintot mutat. Kisköre KÓDEX Szerdán 14 óra­kor a polgármesteri hivatal föld­szinti tárgyalótermében lakossá­gi fórumon ismertetik a Tisza-tavi Kódexet a Tisza-tó fenntartható használatának szabálygyűjtemé­nyét. A Tisza-tó Fejlesztési Kft. jó­voltából a munkaanyagot ugyan­ezen a napon 16 órakor az abád- szalókiak is megismerhetik. Mikófalva CIKLUSNYITÓ Megtar­totta az új képviselő-testület az alakuló ülést. Kelemen Károly polgármesterrel együtt öttagú a testület. Alpolgármesternek Kovács Zsoltot választották. Egyetlen bizottság alakult, még­pedig az ügyrendi bizottság, amely a vagyonosodást vizsgálja a törvény előírásai szerint. Pétervására pályázat Pétervá­sára, valamint társult községei­nek (Erdőkövesd, Váraszó, Kisfü­zes) önkormányzatai a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt­működve a 2011. évre a napok­ban írták ki a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázatot a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó tanulók részére. Pályázatukat október 29-ig kell benyújtani. Értelmet adnak a jelek évforduló Nem pusztán a feliratos műsorokról szól a törvény November 9-én lesz egy éve, hogy az Országgyű­lés egyhangúlag elfogadta a jelnyelvi törvényt. A ha­tásáról egri siket és na­gyothalló embereket kér­deztünk. Pécsik Attila Önálló nyelvként ismeri el a jel­nyelvet a múlt évi törvény, és biztosítja a siketeknek és na­gyothallóknak a jogot, hogy bár­hol, bármikor használhassák. A halló ember számára a leglátha­tóbb változás a televíziós műso­rok feliratozása, de sokkal több­ről van szó. Egy év után annyi biztos: elindult valami, amely­nek célja a sokat emlegetett esélyegyenlőség. A Siketek és Nagyothallók Or­szágos Szövetségének egri iro­dája mellett három éve klubhe­lyiséget alakítottak ki a megye- székhelyi hallássérültek. Heten­te egyszer gyűlnek ott össze mintegy harmincán. A sok mo­solygós, pozitív gondolkodású ember lelkét számos csalódás nyomja. A hétköznapi ügyinté­zés nekik egész mást jelent, mint a hallóknak. Egy egyszerű adminisztrációs feladathoz is jeltolmácsra van szükségük. Gondoljunk csak az egészség- ügyi intézmények várótermé­ben ülőkre, akik arra várnak, hogy szólítsák őket.- Nagyon kellemetlen, hogy mindig meg kell kérjek valakit, szóljon, ha engem hívnak - me­séli Szabó Sándorné. - Meg­esett, hogy már vége volt a ren­delésnek, és ott ültem egyedül. Váradi Tamásné jár szülői ér­tekezletre is, de a többórás be­szélgetésből semmit nem ért.- A végén csak kis papírt ka­pok pár mondattal. Hát miért nem tudhatok arról, mi történik? - veti fel jogosan. A klubban ülők egyöntetű véle­ménye, hogy a legjobb, ha a gyer­mek minél előbb megtanulja a jelnyelvet. A honi oktatás azon­ban nem ilyen szemléletű, első­sorban beszélni tanítják őket. Sokakat közülük deviánsnak mondtak, pedig állítják: abban fáradtak el borzasztóan, hogy órákon át figyeltek egy arcot, és azt sem tudták, miről van szó.- Iskolás koromban megtanul­tam mindenre bólogatni - mond­Rendben van. Hajts Krisztián jogosítványt is szerzett, és nagyon bizakodó. Úgy fogalmaz, hogy az elmúlt eszten­dőben a parlamentben megalkotott törvény óta „minden sikerür. Ez a jogszabály hasznosságára utal. ja gyermekéveiről Szőke Mihály. - A szemem nem elég arra, hogy mindent megértsek, kell hozzá a kéz is. Én soha nem tudok meg­tanulni szájról olvasni. Emiatt sokszor tartottak hülyének, pe­dig ugyanannyi van a fejemben, mint másnak. Ezért örülök a tör­vénynek: végre nem csúfolnak, ha nem úgy beszélek, mint a hal­ló emberek. A jogszabály önbi­zalmat is ad: ne szégyelljünk kér­dezni. A jelekkel számomra ér­telmet nyernek a dolgok. Mihály nem­rég jelnyelven mondott Jelnyelv és beszéd, már kisiskolásoknak elvileg 2017-RE már az ok­tatásban is érezhető lesz a változás. Horváth Rozália gyógypedagógiai asszisz­tens szerint azonban iga­zán még nem kidolgozott a rendszer. Úgy véli, a leg­jobb az lenne, ha a hallás- sérült gyermekeket már az iskolai előkészítőben is jel­nyelvvel együtt oktatnák. Ám szerinte erre nem hét, hanem legalább tizenöt esztendőt kell várni. mesét kisgyermekeknek, il­lusztrálva is a történetet. Akko­ra sikere volt, hogy több elő­adásra is felkérték. ........- Nagyot^ büszke vagyok rá. Annyi boldog pillantást kaptam a szereplésért, hogy már azért megérte. Az is nagyon fontos, hogy segíthettem már kiskorban felhívni a gyerekek figyelmét ar­ra, hogy siketek is vannak. A törvény hatására láthatóan megváltozott a mentalitás. De mindez még gyerekcipőben jár. Egy dolgot tehetünk: segítünk az elfogadásban és az elfogadtatás­ban. Higgyük el: megéri. Az ügyintézéstől a színházig, segítség éjjel-nappal A hallássérültek mindennapi át a színházi előadásokig. Me­gyénkben jelenleg három jeltol­mács dolgozik, mégpedig 24 órás ügyeleti rendszerben. He­tekre előre be vannak táblázva. Ők is és a hallássérültek is egyetértenek abban: ezt a mun­kát legalább 6 embernek kelle­ne végeznie, lehetőleg szakterü­let szerint felosztva. életéhez elengedhetetlenek a jel­tolmácsok. KÉVÉS ZSUZSANNA (képünkön), a Grátisz Kom­munikációs és Jelnyelvi Tol­mács Központ Heves Megyei Közhasznú Egyesületének veze­tő jeltolmácsa a legkülönbö­zőbb esetekben segít, ügyinté­zéstől kezdve bírósági pereken B333323EEI SZUROMI RITA Távjósdák igazságai tudok olvasni az emberi gondolatokban, néha a szí­vekben is, de nem vagyok se jós, se boszorkány és sajnos látnoki képességekkel sem rendelkezem. Pedig, ha több időt töltenék mások feltérké­pezésével, talán még lehetne belőlem mondjuk televíziós látnok. Aki emelt díjas tele­fonon érkező kérdésre is megmondja a nagy igazsá­got, képes emberi sorsokat befolyásolni, tévedhetetlen­nek hiszi magát a miszti­kum ködének védelmében. S ebből még meg is tud élni. hetek óta figyelem az egyik tévécsatorna jósdáját. Két­ségbeesett emberek utolsó szalmaszálként keresnek fogódzót a különleges ké­pességek birtokosaiként hir­detett mágusok világában. A kapott válaszok már a kérdés elhangzásakor kó­doltak. Mást sem kell tenni, csak a kérdező hangjára fi­gyelni. A telefonáló kérdés- feltevésében ugyanis ott a felelet, amelynek kimondá­sához sem kártya, sem va­rázsgömb nem kell. látnokok persze van­nak. Magam is találkoztam velük, én is kérdeztem a jö­vőt, a múltat. Ám a valódi mágusok világa nagyon messze áll a celeb tévésztá­rokétól, az egyperces kérdé­sek és válaszok órájától. A jósdaipar korjelenség, a múlt és a jövő titkainak fürkészé- se évszázados emberi vágy. De mielőtt a kártya innenső és túloldalán ülők átlépnék a valódi misztérium határát, nem ártana az odaátiakkal konzultálni tisztességről, szakmáról, felelősségről. ám amíg ez megtörténik, én gyakorolok. Máris ismerem a telihold éjszakáinak titkát és vágyát. De ehhez nem kellett se kártya, sem gömb. Elég az emberi szívekre fi­gyelni. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A tisztaságban hisznek a boldogi iskolás gyerekek Tíz évét ünnepelte a Szent István Rádió jubileum A szentmise után az adó alapítói is beszédet mondtak Hazánkban másodszor rendez­ték meg a kézmosás világnapját. A kezdeményezést több nemzet­közi szervezet, köztük az UNICEF indította el azzal a cél­lal, hogy felhívja a figyelmet a szappannal történő kézmosás fontosságára. A boldogi Berecz Antal Általá­nos Iskola az idén is bekapcsoló­dott a programba. Az intézmény által meghirdetett rajzpályáza­ton túl a gyerekek játékos foglal­kozásokon, előadásokon vehet­tek részt. Megismerték és meg­tanulták a helyes kézmosás lé­péseit, szappant készítettek, da­lokat, verseket, játékokat tanul­tak, meséket dramatizáltak, a projektzáró eseményen kulturá­lis műsorral ünnepelték meg a világnapot.- A magyarórákon meséket ol­vastunk, amiket dramatizál­tunk, ezeket mind előadtuk - mondta Molnárné Kovácsik Ri­ta pedagógus. - A legkisebbek népi gyermekjátékokat mutattak be, a nagyobbak táncoltak, má­sok meséket jelenítettek meg. Az egész hetet videóra vettük, mert kisfilmmel szeretnénk részt ven­ni az UNICEF kreatív pályáza­tán. Tavaly sikerrel jártunk, nyer­tünk egy számítógépet. A zárónapon az UNICEF kép­viseletében a boldogi iskolába lá­togatott dr. Orbán Zsófia, a Ma­gyar Állatvédő és Természetba­rát Szövetség elnöke is. ■ Nagyszabású ünnepséget rende­zett a Szent István Rádió fennál­lásának 10. évfordulója alkalmá­ból pénteken. A program hála­adó szentmisével kezdődött a Ba­zilikában, amit dr. Ternyák Csa­ba érsek celebrált. Ezt a Gárdo­nyi Géza Színházban tartott est követte. Ünnepi beszédet mon­dott a rádió alapítója, Seregély István nyugalmazott érsek, Habis László polgármester, Ju­hász Ferenc, a rádió első és Szarvas István, a műsorszolgál­tató jelenlegi igazgatója.- Seregély István érsek atya a Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt, amikor vállalta, hogy megmutatja, regionálisan is el lehet indítani egy katolikus Képgaléria: HEOLhu Az eseményen a Kaláka együttes adott műsort. rádiót. Bekapcsolódott a munká­ba Juhász Ferenc atya is, tőle vet­te át 2003-ban a rádió vezetését Szarvas István atya - mondja Si­mon György főszerkesztő. A rádió a hallgatók vélemé­nyét is várta, hogy milyen élmé­nyeket adott nekik a tíz év. Hat­van levelet kaptak, amelyeket a műsorokban közzétesznek. Ké­szítenek beszélgetéseket a régi, illetve hosszabb ideje az adónál dolgozó munkatársakkal, össze­állításokat Rádió Archívum cím­mel. A jubileumi ünepségen pe­dig emlékplaketteket is átadtak azoknak, akik már eddig is so­kat tettek a rádióért, valamint önkéntesként segítik az adó munkáját. ■ Sz. K. V * '1 * \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents