Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-02 / 230. szám

RÓZSAFÜZÉR HÓNAPJÁNAK ÜZENETE: „ Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus...” MKPK: Temyák Csaba érsek a testület alelnöke A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 6-án és 7-én tartotta őszi ülését. Mivel a tisztségviselők öt évre szóló megbízatása lejárt, a konferen­cia további öt évre megválasztot­ta elnökévé Erdő Péter bíborost, alelnökké pedig Temyák Csaba érseket. Az Állandó Tanács tag­ja lett mellettük Veres András szombathelyi megyés püspök. Bábel Balázs kalocsa-kecske- méti érsek megbízatása még nem járt le, így ő továbbra is az Állandó Tanács tagja. 2011: a Család Éve A püspökök testületé ez év de­cember 26-ától meghirdeti a Család Évét. A tematikus év programjainak kidolgozására és lebonyolítására előkészítő bizott­ságot hoztak létre, melynek tag­ja lett Ternyák Csaba, Veres András és Bíró László tábori püs­pök. Ezzel kapcsolatban Erdő Pé­ter elmondta: a nyugati kultúra mélyreható válságban van. Ré­gen az emberek múltban és jövő­ben gondolkodtak, el tudták he­lyezni magukat a kozmoszban, és ehhez mérten viselkedtek. Ma jellemző az agnoszticizmus, a megismerésünkben való kétel­kedés, és így a legnagyobb ér­téknek a „feeling”, a pillanatnyi közérzet tűnik. De ez nem igazi boldogság. Sokan nem látnak rá az egészre, így nem érzik a fele­lősséget sem. így aztán nem vál­lalnak hosszú távú kötelezettsé­geket, családot sem. Márpedig a családban felnövő gyermek sajá­títja el a közösségi viselkedés mintáját. így alakulhat ki az együttműködő emberekből a tár­sadalom. ■ A Szűzanya közbenjárásáról tanúskodnak Mária-szobrok Gyöngyösön Népviseletbe öltözött hívek hozták a Mátraaljára településük templomának büszkeségét Ötszáz éves hagyomány Gyöngyösön a Fájdalmas Szűzanya-búcsú. Néhány esztendeje hozzá kötődik a hordozható Mária-szobrok országos találkozója is. Az alsóvárosi Ferences-temp­lom szeptember 26-ai búcsújára idén is több mint hetven Mária- szobor és több ezer zarándok ér­kezett. Népviseletbe öltözött fia­talok hozták településük büsz­keségét Zalától Erdélyig, Sze­gedtől a Felvidékig. A hordozható Mária-szobrok „felvonulása” kétszázötven éves múltra tekint vissza, a barokk korból eredeztethető. A régi idők­ben a leányok menyasszony-, a fi­atalemberek vőlegényruhában vették a vállukra templomaik | szépséges, öltöztethető Mária- § szobrait. Az idén sajnos a körme- ~ netet elmosta az eső, de a sereg­szemle így is látványos volt. A ferences szerzetesek fontos­nak tartják, hogy ilyenkor a fiatal­ságot megerősítsék abban, hogy a hétköznapokban is érdemes ke­resztény emberként élni. A régi hagyományhoz ragaszkodva ma is azok lehetnek máriás fiatalok, képviselhetik szoborvivőként te­lepülésüket, akik tisztasággal, szüzességgel készülnek a házas­ságra. Egy-egy település hordoz­ható Mária-szobra a Szűzanya közbenjárásáról tanúskodik a helyi közösség története során. Megalkotásuk hátterében leg­többször rendkívüli esemény áll. Gyöngyöstarjánban például 1918-ban, az 1. világháború vé­gén készítették a halott Krisztust karjaiban tartó Mária-szobrot. Az Istenszülő fájdalmas arcán felismerhető, hogy olyan anyák­ról mintázták, akiket nagy szen­vedés ért. ■ (-bor) A Magyar Katolikus Kultúra Nap­jai keretében jótékonysági koncer­tet rendez a Főegyházmegye a 10 éves Szent István Rádió támogatá­sára az Egri Bazilikában. Az egyik legnépszerűbb magyar rockopera, a Mária evangéliuma oratórikus változatát tekinthetik meg az érdek­lődők október 24-én, 20 órakor. A zeneszerző Tolcsvay László, vala­mint két szövegíró társa: Müller Péter, illetve Müller Péter Sziámi a Szűzanya, Mária szemszögéből dol­gozza fel a Megváltó életét. A drá­ma János apostol emlékeiben zaj­lik, aki sok esztendővel Jézus halá­la után azon töpreng, miért is mondta neki a keresztre feszített Jézus, mintegy végső üzenetként: János, íme a te anyád!” A mű középpontjában az anyaság, a női sors szépsége és tragikuma áll. A szerzők azt a fájdalmat jelení­tik meg, amely a fiát féltő, majd el is vesztő anyát hatja át, aki - bár tudatában van szülötte isteni vol­tának - nagyon is halandó, földi anyaként éli át a reá zúduló meg­próbáltatásokat. Az alkotást 1991-ben mutatták be a Madách Színházban, azóta számos ma­gyar városban, sőt Svájcban, Né metországban, Ausztriában és Olaszországban is színre került. II. János Pál pápa látogatásakor a tiszteletére Pannonhalmán is előadták. Az Egri Bazilikában Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, valamint a Rotunda énekegyüttes és szólistái állnak a közönség elé. Vezényel: Tóthné Mózer Annamária. MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERE­TETTEL VÁRNAK, INGYENES BELÉPŐJEGYEK IGÉNYELHETŐK AZ EGRI PLÉBÁNIÁKON ÉS A SZENT ISTVÁN RÁDIÓBAN. Az Egri Bazilika búcsúja szeptember utolsó vasár­napján tartották a Szent Mihály-napi búcsút az Egri Bazilikában. A szer­tartást Márfi Gyula veszp­rémi érsek, az Egri Főegy­házmegye egykori segéd­püspöke vezette. Papszentelés ANDRÁS ATTILA jezsuita szerzetest szentelte pappá szeptember 18-án Ternyák Csaba érsek a miskolc-ava- si Isteni Ige-templomban. Újmiséjét másnap délelőtt mutatta be ugyanott. Rádiós jubileum A10 ÉVES Szent István Rá­dió a jubileumi év kereté­ben október 13. és 15. kö­zött Egerben rendezi meg a Keresztény Rádiók Euró­pai Konferenciája (CERC) szakmai tanácskozását 15 ország számára. A hallga­tókkal az elmúlt évtizedre október 22-én este fél hat­kor az Egri Bazilikában há­laadó istentisztelet kereté­ben emlékeznek. A szent­mise után ünnepi műsort rendeznek a Gárdonyi Géza Színházban. Kétszázötven év A KRASZNOK vaj DAi egyház- község szeptember 12-én Szűz Mária Szent Neve tisz­teletére épült temploma fel­szentelésének 250. évfordu­lóját ünnepelte a plébános, Veress Zoltán vezetésével. Az ünnepi szentmisét Ficzek László érseki iroda­igazgató mutatta be. A Messiás a minoritáknál Händel Messiás című orató­riumát adta elő szeptember 19-én a Cantus Agriensis és a miskolci Cardinal Mind- szenty kórus az egri Mino­rita templomban. A koncer­ten kiváló szólisták mellett közreműködött a miskolci Virtuózok zenekar is, vezé­nyelt Gergely Péter Pál. JEGYZET _________ A szentolvasó a hit iskolája A mikor a Szűzanya megje­lent Lourdes-ban a kis Ber­nadettnek, azt mondta: „Fogd meg a szentolvasót, és nézz rám!” íme, ebben rejlik a ró­zsafüzér ereje! Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordít­ja tekintetünket. A szoros kap­csolat természetes, hiszen az anya és gyermeke összetartoz­nak. Bárcsak mi is egyre jobban kötődnénk Máriához, égi édes­anyánkhoz! Meg is valósulhat, ha buzgón imádkozzuk a szentolva­sót, és követjük Mária példáját, így lesz ez a hit iskolája, amely­be mindenki beiratkozhat. Az ok­tóber, a rózsafüzér hónapja mind­nyájunkat erre figyelmeztet. Ez a kezdetben szóbeli, majd az elmélkedő, végül a szemlélődő imádság nem az Üdvözlégy Mári­ák lélektelen és gépies ismételge­tése. A szentolvasó természete megkívánja, hogy nyugodtan, las­san, odafigyelve imádkozzuk, mert csak így erősíthet meg ben­nünket a hitben és a Krisztust kö­vető keresztény életben. A helye­sen imádkozó ember ugyanis - miközben ismételgeti az Üdvözlé- gyeket - Mária szemével látja Jé­zus életének legfontosabb esemé­nyeit. Lélekben egyesülünk Mári­ával, ráismerünk megváltásunk misztériumaira. Átélhetjük a Messiás eljövetelét, üdvösségszer­ző szenvedését és a Feltámadott dicsőségét, amelyből bőven árad a kegyelem az Egyházra, a Krisz­tusban hívők közösségére. Ez ar­ra indíthat bennünket, hogy fon­toljuk meg jobban hitünk szent igazságait, és gyakorlati életsza­bályokat is merítsünk belőlük. A rózsafüzér által nemcsak Máriát köszöntjük Gábor angyal szavaival, hanem a mi Urunk Jé­zus Krisztust is, aki azért lett em­berré, hogy megváltson bennün­ket. Tulajdonképpen az angyali üdvözlet is Krisztusra irányul, mint az esemény végső céljára, akárcsak Keresztelő Szent János anyjának köszöntése: „áldott a te méhednek gyümölcse” (Lk 1,42). Ezért ez olyan imádság, amely Jé­zus ismeretére és szeretetére is elvezet bennünket. Amikor mondjuk, mindig gon­doljunk arra, hogy nemcsak Jé­zus és Mária életében, hanem a mi életünkben is történnek ör­vendetes és fájdalmas esemé­nyek. Hitből fakadó örömmel él­jünk, tudván, hogy a mi életünk­ben is jelen van a Megváltó Jé­zus. Fogadjuk el keresztjeinket is, hiszen Jézus saját szenvedése ál­tal tanított meg bennünket arra, hogy Isten országában még azok­nak is értelme van. Jézus feltá­madása és Mária mennybevétele alapján bizakodjunk abban, hogy ha követjük Jézust életünkben és halálunkban, akkor majd a feltá­madásban is követni fogjuk. Az egri Szent István Rádióban a reggeli szentmisék mellett az es­ti rózsafüzért hallgatják legtöb­ben. Idősebb testvéreink, akik már nem tudnak elmenni a temp­lomba, szívesen imádkozzék a mikrofon előtt ülőkkel együtt a Boldogságos Szűz Mária tisztele­tére. Remélhetőleg a fiatalabbak is megértik, hogy a rózsafüzér a Mária-tisztelet legszebb formája, de egyúttal Krisztust követő ke­resztény életünk tökéletesítője is. A rózsafüzér, illetve az egyes Üd­vözlégy Máriák központjában a megváltó Jézus áll. Amikor a szentolvasót imádkozzuk, megfe­lelő sorrendben találkozunk az üdvösség történetének kimagas­ló eseményeivel, amelyek Jézus Krisztusban valósultak meg. A rózsafüzér segít, hogy Máriával végigelmélkedjük Fia életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az ese­ményeket úgy, mint Mária, ki se­gíthetne nála jobban a megérté­sükben? ■ Dolhal Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents