Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-02 / 230. szám

2010. OKTÓBER EGYHÁZMEGYEI HÍREK Hol tart a miskolci jezsuita gimnázium? Másokért élő embereket nevelnek A HÓNAP VERSE Rónay György: U Őszi himnusz „Üdvözlégy!" - olvasód morzsolva így köszöntünk. Október van, korán leáldozika nap. Tengernek csillaga, te tündökölj fölöttünk, hogy el ne vétsük a homályban az utat. Magam is mily sokat bolyongtam, mint a vándor hűtlenül életem kalandor idején; de felém ragyogott templomod ablakából s kimentett bűneim bozótjából a fény. Sebes kopóival űzőbe vett az Isten; futottam, mint a vad, de nem volt már remény. Hunyt szemmel buktam el, vártam, hogy leterítsen, és védő két karod közt ébredtem fel én. Büszkén suhant hajóm, kevélyen álltam ormán. Vihar csapott le rám, vitorlám eltörött. De megszántál, mikor már-már elnyelt az orkán s föléledt a halott szelíd szíved fölött. Most lábadnál ülök, békésen, mint az árva, ha új anyát talált halott anyja helyett, s többé már köntöse szélét el nem bocsátja: be nem telik vele, hogy házánál lehet. Immár, hogy tőled el soha ne csavarogjak, hozzád kötöztem én olvasóddal magam, Irgalmas anyja vagy a hozzád tért raboknak s boldog rab, akinek ilyen őrzője van. Öledbe hajtja le lankadt fejét, s te lágyan addig simogatod megfáradt homlokát míg el nem szenderül... Életem alkonyában így ringass engem is örök hazámba át. A Szentlelket 1994-ben hívták először tanévkezdéskor a miskol­ci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázi­umban. Már a kezdetekkor beval­lottan a jövőre készültek, hiszen akkori elsős diákjaik - mivel nyolcosztályos az iskola - már a harmadik évezredben, 2002-ben érettségiztek. Az induláskor Mis­kolc városa és az egész ország fel­figyelt rájuk. Most 2010-et írunk. Hol tartanak terveikhez képest? A különleges épületegyüttes a város sajátos színfoltja, ahol je­lenleg is munkálatok folynak a geotermikus energia hasznosí­tása érdekében. A fejlődés nem állhat meg. Szükség lenne a kol­légium bővítésére is, de pénz egyelőre még nincs rá. A legfon­tosabb azért a lelki útravaló, amit hatszáz diákja kaphat az is­kolától. A jezsuiták célja, hogy elvezessék őket Jézushoz, kiváló tanulmányi eredményt érjenek el, megerősödjenek keresztény elkötelezettségükben és feléb­redjen bennük az egész életen át tartó tanulás vágya. Az eddigi igazgató, Forrai Ta­más tartományfőnök lett, ezért rendtársa, Holczinger Ferenc lett az új igazgató. A mozgékony szer­zetes 1998 óta él Miskolcon, eddig a kollégiumot vezette. Kijárta a jezsuiták 15 éves szerzetesi „isko­láját”, amelynek fő állomásai szá­mára a gyulafehérvári szeminári­um, Róma, Szeged, Párizs és Amerika voltak, de megfordult más országokban is. Anyanyel­vén kívül románul, olaszul, ango­lul és franciául beszél. Ahogy mondja, jó szívvel vette át az irá­nyítást, a folytonosság mellett fontos számára, hogy az iskolá­nak tovább formálódjon a karak­tere. Az alapok megvannak eh­hez, hiszen a tantestület maga­san képzett-és elhivatott. A vég­zős diákok továbbtanulási aránya a felsőoktatásban országosan is kiemelkedő, mintegy 85%-os. A rend elsősorban az irányítást, az iskolai lelkészséget és a hitokta­tást tartja kézben. A jelenleg itt dolgozó két szerzeteshez hamaro­san újabb tár­saik csatlakoz­nak. Nagyon sok kitűnő kül­földi tapaszta­latot használ­nak fel. A többi között úgyne­vezett projekt­csoportokat alakítanak ki, ame­lyekben négy-öt diák foglalkozik behatóan egyes tudományos kér­désekkel. Felsős diákjaik a közel­múltban Galilei munkásságát dolgozták fel angol nyelven. Né­met és belga társaikkal együtt egy hetet töltöttek Milánóban. Az iskola szellemisége a város­ban is megjelenik. A szociális munka szervezésének módszerét Amerikából hozták. Minden di­ák részt vesz egy féléves intenzív szolgálaton, amikor rászorulók­kal foglalkoznak. Olykor három­százan is szorgoskodnak egy na­gyobb akcióban. A sárga pólós je­zsuita diákok mindenütt feltűn­nek, ahol segíteni kell. Az árvíz­nél is a gátakon voltak. A jezsui­ták minden alkalmat megragad­nak arra, hogy tanítványaikban kialakítsák a keresztény együtt­élés normáit. Az eredményeik önmagukért beszélnek. ■ Gábor László Rónay György 1913-ban szüle­tett, 1978-ban halt meg. Költő, író, műfordító, irodalomtörté­nész. Baumgarten- és József At- tila-díjas. A Nyugat folyóirat har­madik nemzedékének jellegze­tes témái szólalnak meg első ver­seiben, melyek elsősorban világ- irodalmi kultúrájukkal keltettek figyelmet. Már rendszeresen publikált különböző folyóiratok­ban, amikor 1937-ben a Révai Könyvkiadóhoz került lektor­nak. 1943-ban alapítója és szer­kesztője volt az Ezüstkor című folyóiratnak. 1947-től 1949-ig or­szággyűlési képviselő. 1949-től a Vigilia szerkesztőbizottsági tag­ja, 1969-től haláláig felelős szer­kesztője. ■ „Célunk a másokért élő ember nevelé­se, aki személyiségében kiteljesedett, szakmájában kompetens, a növekedés­re nyitott, vallásos, képes a szeretetre, és az igazsághoz elkötelezett Isten Né­pének nagylelkű szolgálatában.” P. PETER-HANS KOLVENBACH SJ RENDFŐNÖK Papok az ’56-os forradalomban Az egyház támogatta a szabadságeszméket Megkezdődött az új tanév az Egri Szemináriumban Ötvenhatban az egész világ Ma­gyarországra figyelt, mert a forra­dalom történelmi jelentőségű esemény volt. Az egyház támo­gatta a nemzeti célokat, amiért kemény megtorlás sújtotta a szov­jet csapatok bevonulása után. Már az október 23-ai első bé­kés forradalmi tüntetésekben is több papi személy vett részt. Mi­után az ország számos pontján, köztük Miskolcon és Egerben is gyilkolták a fegyvertelen felvo­nulókat, több püspök körlevelet adott ki. Ezekben józanságra in­tettek, de egyúttal hangsúlyoz­ták az ország erkölcsi megúju­lásának és az egyház szabadsá­gának fontosságát. XII. Piusz pá­pa, értesülve a gyilkosságokról és harcokról, nyolc nap alatt három enciklikát szentelt a magyar szabadságharcnak, ki­állt a vérengzés beszüntetése és az emberi jogok megadásán ala­puló béke mellett. Imádkozott, hogy „Kelet-Európa polgári jo­gaitól megfosztott népei igazsá­gosságban és békességben épít­hessék újjá államukat”. A papok tevékenysége a forra­dalom alatt sokféle volt. Minden­felé imára szólították fel a híve­ket. A vérontások hírére a temp­lomokban, temetőkben imád­koztak, szentmiséket mutattak be az áldozatokért. Igyekeztek erőt adni a haldoklóknak, a sebe­sülteknek, és vigaszt nyújtani a meggyilkoltak rokonainak. Sok településen mentették meg kom­munista vezetők és ávósok éle­tét, így előzve meg a későbbi vé­res megtorlásokat. A többi kö­zött Kartal Ernő Erdőtelken, vagy Koncz Lajos Bánrévén aka­dályozta meg a lincselést. Sok­szor többéves börtön volt ezért a büntetés. Az egri, a veszprémi és a kalocsai egyházügyi titkár az addig általa sanyargatott pap­ságtól kért és kapott menedéket. A Forradalmi Tanácsokba és Nemzeti Bizottságokba egyház­megyénkben is többfelé beválasz­tottak papokat. A legtöbb helyen kérték őket, hogy szóljanak a néphez. Sok-sok feljegyzés tanú­sítja, hogy támogatták a forrada­lom szabadságeszméit, de fékez­ték a fel-fellobbanó haragot, a kommunista rendszer vezetőinek meglincselését. Több helységben kijelentették: önbíráskodásra nincs jogunk, az igazságszolgál­tatás majd a bíróság dolga lesz. Külföldi katolikus karitászok és más szervezetek több vagon gyógyszert, élelmiszert, ruhát küldtek egyházi intézmények­nek, vagy személyesen Mind- szenty bíborosnak címezve, a szenvedő magyar nép javára. ■ (g- !■) Szeptember 11-én indult az új tan­év az Egri Hittudományi Főisko­lán és az Érseki Papnevelő Inté­zetben. A Veni Sancte a kápolná­ban kezdődött, ahol Balog Gyula, a szeminárium rektora vezette a közös imádságot és szólt a kispa- pokhoz. A díszteremben Dolhai Lajos, a főiskola rektora köszön­tötte a tanévnyitó ünnepség ven­dégeit és a főiskola teológus hall­Az idei árvizek, természeti ka­tasztrófák sok-sok épületet tettek tönkre, családok ezreinek életét nehezítették meg a Sajó, a Her- nád és a Bódva mentén. A helyzet súlyosságát érzékelteti, hogy 4700 családot kellett kitelepíteni, s több száz ház vált lakhatatlanná. A Magyar Katolikus Egyház jú­niusban templomi gyűjtést ren­dezett, melynek köszönhetően a hívek 255,5 millió forint segéllyel támogatták a bajbajutottakat. Az Egyház a - pénzbeli segítség mel­lett - nyár elején több mint 80 millió forint értékű tartós élelmi­szert, tisztítószert, gyógyszert, ru­haneműt, bútort juttatott el a te­lepülésekre. gátéit. Az Egri Hittudományi Fő­iskola és Érseki Papnevelő Inté­zet szenátusa „Pro Seminario Agriensi” kitüntetést alapított alj­ból a célból, hogy köszönetét fejez­ze ki a papnevelésben végzett szolgálatért. Az első kitüntető ér­meket a tanévnyitón vette át a sze­minárium két volt tanára: Veres Árpád és dr. Gonda Imre. Az új tanévben az Egri Hittudományi Az Egri Főegyházmegyei Kari- tász a helyi önkormányzatokkal közösen vett részt a kárfelmérés­ben, s az újjáépítést is nagy erők­kel segítik. A veszély múltával 263 ház felújítását kezdték el. Szendrőládon már elkészült 58 ház felújítása, míg Felsődobszán, Ónodon, Sajóládon, Sajóecsegen, Gelejen, Nagykinizsen, Sajópüs- pökiben, Felsőzsolcán azon fára­doznak, hogy a tél beállta előtt visszaköltözhessenek otthonuk­ba az emberek. A viharkárok helyreállításán is dolgozik a Karitász Bánrévén és Sajópüspökiben. A házakhoz több tízezer cserepet szállítottak. Az iskolakezdéskor 800, füzetek­Főiskola hallgatói létszáma 152. Közülük negyvennégyen készül­nek a papi szolgálatra. Az ünnep­ség keretében 9 elsőéves tett foga­dalmat: kispaphoz méltóan él és tanul, hogy megfelelően felkészül­jön Istentől kapott hivatásának betöltésére. Az Egri Főegyházme­gyének jelenleg 20 papnövendéke van, egy Rómában, egy pedig Bu­dapesten végzi tanulmányait. ■ kel teli iskolatáskát és élelmiszer­csomagokat is szétosztottak az el­sős és másodikos gyerekek kö­zött. Az adományozási akcióban részt vett Mádl Dalma, Mádl Fe­renc egykori köztársasági elnök felesége is. Azok között a csalá­dok között, akiknek a veteménye­sét tönkretette az áradás, 500 zsák burgonyát oszt szét a Kari­tász az ősz folyamán. A hatalmas károk enyhítése ér­dekében a Karitász szervezetek továbbra is gyűjtik az adományo­kat. Mivel sok lakásban az árvíz bútorokat, háztartási cikkeket tett használhatatlanná, így első­sorban ilyen jellegű felajánláso­kat várnak. ■ H. J. Szőlős búcsú SZENT VENCEL-NAPI SZŐ1ŐS bú­csút tartottak Tállyán szep­tember 25-én és 26-án. Kö­zel 200 éves hagyomány, hogy a tokaj-hegyaljai törté­nelmi borvidék szívében lát­ványos keretek között adnak hálát-az évi szőlőtermésért, borért és a mindennapi ke­nyérért. Az ünnepen kérték Szent Vencelnek, a vincellé­rek, szőlészek és borászok védőszentjének közbenjárá­sát. A program keretében szeptember 26-án ünnepi szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek. Felvételi előkészítő a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium felvé­teli előkészítőt indított szep­tember 25-én az általános iskolák 4. és 8. osztályos tanulói számára magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. A foglalkozásokat a két tárgyból felváltva tartják. Időpont: szombatonként délelőtt 8.30-10.00 óráig. Fiatalok Jászberényben IFJÚSÁGI LELKI NAPOT és kÓTUS­találkozót rendez a jászberé­nyi Nagyboldogasszony Fő­plébánia és a jászberényi Jé­zus-neve Plébánia október 9- én a főplébánia Szenthárom­ság tér 3. alatti épületében. A találkozó témája az ember kapcsolata Istennel, szülei­vel, embertársaival. A prog­ram délelőtt fél 9-kor kezdő­dik, és délután 5 órakor szentségimádás zárja. Utána közös éneklés következik. Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság • Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu • E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES-HÍRLAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 Miskolc: FM 95,1 * Eger: FM 91,8. • Sátoraljaújhely: FM 90,6 • Hatvan: FM 94,0 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu várv Rádió a jó hír hangja Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Várják a további felajánlásokat A Karitász segít a talpraállásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents